Konferencia a hazai zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés jövőjéről

Régi gondok új megközelítéssel

A hazai speciális növénytermesztési ágazatok, a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés helyzetéről és jövőbeni kilátásairól cseréltek eszmét november végén a mojmírovcei kastélyszállóban a témában érdekelt érdekvédelmi és gazdasági szervezetek valamint a kormányzat képviselői. A kétnapos szakmai konferencián elsősorban a speciális növénytermesztési ágazatok helyzetének és problémáinak bemutatásán kívül az időszerű jogszabályi és pénzügyi kérdések kerültek terítékre.

Mint ismeretes, a növénytermesztésben évek óta uralkodó áldatlan helyzet, nevezetesen a növényvédő szerek hatóanyagainak forgalomból való kivonása és a felhasználásuk körüli bonyodalmak komoly gondokat okoznak a termelőknek. Ezzel összefüggésben a növényvédő szerek alkalmazásának érvényes jogi szabályozásáról és a tervezett változtatásokról Bronislava Škarbová a szakminisztérium növénytermesztési osztályának munkatársa tartott előadást, amelyben számba vette az Európai Parlament és az Európa Tanács idevonatkozó rendelkezéseit a növényvédő szerek gyártásáról, azok piacra viteléről, nyilvántartásba vételükről, illetve ezen készítmények felhasználásának fenntarthatóságáról. Előadásában kitért a glifozát hatóanyag engedélyeztetésével és további felhasználásával kapcsolatos vizsgálatokra, amelyet négy tagállam illetékesei végeztek el, s amelynek keretében további 10 évre javasolják a hatóanyag bizonyos korlátok közötti alkalmazását. A vizsgálatok megállapították, hogy a hatóanyagnak nincs mutagén, karcinogén és retrotoxikus hatása, viszont a talajvizekbe szivároghat, és hat a biodiverzitásra. Deszikkálásra csak olyan növények esetében lesz használható, amelyek nem kerülnek emberi fogyasztásra. A Farmról az asztalra stratégia keretében megfogalmazott merész célok (SUR) – amelyek 2030-ig a vegyi anyagok felhasználásának 50 %-os csökkentését és a termőtalajok 25 %-án ökológiai gazdálkodás bevezetését tűzték ki célul – módosítására jelenleg intenzív tárgyalások folynak, amelyek a problematikusnak minősített kérdéskörök újragondolását és újraszabályozását célozzák. Ezek közé tartoznak a növényvédő vegyi anyagok felhasználásának korlátozására vonatkozó javaslatok, az integrált növénytermesztés érzékeny területei, a terményspecifikus kézikönyvek, a tanácsadás, az alkalmazási eszközök, az elektronikus nyilvántartás és a légi permetezés (drónok) szerepe. A javaslatok szerint a kockázatosnak minősített anyagokat fokozatosan ún. szubsztitúciós (helyettesítő) anyagoknak kéne felváltaniuk, amelyeknek jóval alacsonyabb toxikológiai értékeik vannak. Az előadó részletesen ismertette az idevonatkozó módosító javaslatokat, egyúttal felkérte a gazdálkodókat az egyes területekre vonatkozó kérdéskörökben a visszajelzésekre, hogy a nemzeti stratégia átalakításából vegyék kin a részüket.

Elena Siroká Benkovská a Syngenta vegyszergyártó cég képviselője a cégcsoport szerkezeti átalakulását és a termékstruktúrájában beállt változásokat ismertette. A hagyományos vegyszer alapú növényvédő szerek, illetve hatóanyagok gyártása mellett a termékstruktúrájukat biológiai alapú készítményekkel is kibővítették, eleddig 3 új biológiai készítményt vezettek be, de 2030-ig tett vállalásuk alapján ezek számát 28-ra bővítik majd. Jelenleg 2 biostimulátor és 1 biológiai gyomirtószer áll a termelők rendelkezésére. A hagyományos vegyszer alapú hatóanyagok és készítmények esetében a hatóanyag-kivonások következményei őket is érzékenyen érintették, idén például a metalachlór hatóanyagú termékeknek jár le az engedélyezése. Természetesen a cég intenzíven dolgozik az új követelményeknek megfelelő hatóanyagok kifejlesztésén, s következő szezonban a termelők számára új készítmények kerülnek forgalomba, többek között a burgonya csávázására, a kukorica és a burgonya rovarvédelmére. A Syngenta a vegyszerek előállítása és forgalmazása mellett zöldségfélék vetőmagjának nemesítésével is foglalkozik, 27 nemesítő állomásuk révén évente 150 új fajtával bővítik a kínálatukat. Jelenleg 30 zöldségfaj 500 fajtája szerepel a kínálatukban, ezeket nálunk a Seedstar Kft. által forgalmazza. A széles választékból a káposztafélék, a karfiol, a karalábé a hagyma és a dinnyefajtákra hívta fel a zöldségtermesztők figyelmét.

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája keretében a 2023-2027-ig tartó költségvetési időszakra megfogalmazott célok finanszírozására folyósítandó kiegészítő költségvetési támogatások lehetséges változatait Peter Horný az Unicredit Bank  pénzügyi szakembere foglalta össze. Amint elmondta, az előző kormányzat által képviselt elképzelés szerint az állami támogatásokat tőkeberuházások, hitelek, garanciák és egyéb kockázatkezelési eszközök, valamint pályázatok ún. grantok révén kellene eljuttatni a gazdálkodókhoz. Erre a célra 250 millió euró állt a rendelkezésre. A hazai agrárágazat teljesítményét elemezve megállapította, hogy az ágazat stabil, és lehetőségeket kínál a finanszírozásra. Ez a hitelek volumenében is megnyilvánul, 2018 óta a hitelek 41 %-kal nőttek, egyúttal a rossz hitelek 0,5 %-kal csökkentek. Az említett forrásokkal elsősorban a mikro-, a kis- és középvállalkozások számolhatnak, amit garanciák nyújtására, beruházási és működési hitelek fedezésére fordíthatnak a mezőgazdasági termelésben, az erdőgazdálkodásban, a vidékfejlesztésben és a mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékek feldolgozásban és a halgazdálkodásban használhatnak fel. A pénzügyi eszközök összesen 340 millió eurót tesznek ki, ebből a pénzügyi eszközök és pályázatok forrásai 278 millió euróra rúgnak, (150 millió hitelgarancia + 128 millió kamatbonifikáció), a fiatal mezőgazdászok számára pedig további 59,6 millió euróval számolnak. A zöldség- és gyümölcstermesztési ágazatba 93 millió euró forrást szánnak, ehhez jön még a pályázatok által kiváltható mintegy 280 millió euró beruházási forrás. 10 millió euró jut a tojótyúkok tartási feltételeinek átalakítására, ami 40 milliós járulékos beruházást válthat ki. A támogatások elsősorban a mezőgazdasági őstermelés, ezen belül az állattenyésztés és a speciális növénytermesztés, a saját feldolgozás, a raktározás és a termékértékesítés fejlesztését célozzák. Egyelőre nem tisztázott pontosan, hogy az egyes szektorokba szánt forrásokat milyen szempontok szerint osztják majd el, kifizethetők lesznek-e a pályázatok a pénzintézetek által, vagy a kifizetési ügynökség által. Ugyancsak kérdéses a lízingtársaságok szerepe a források folyósításában. Át kell gondolni azt is, hogy mi legyen azokkal a vállalatokkal, amelyek nem banki hitelekkel szeretnének beruházni, hozzájuthatnak-e a pályázati forrásokhoz. Az előadó szerint a bankoknak megvannak a gyakorlati tapasztalataik és van elegendő forrásuk, hogy a támogatási forrásokat folyósítását sikeresen tudják megoldani.

A kereskedelmi forgalomba bevezetésre tervezett különböző regulációs intézkedések hatásait és a csomagolóanyagok alkalmazásában beállt változásokat Martin Krajčovič a Modern Kereskedők Szlovákiai Szövetségének elnöke elemezte. Bevezetőjében utalt az élelmiszerárak szabályozásának kérdéskörében zajló vitákra, amelyek napjainkban a közbeszéd témájává váltak. Állítása szerint a témában rendelkezésre álló hivatalos gazdasági elemzések adatai (jegybank, Finstat) alátámasztják azt az általuk hangoztatott tézist, hogy a kereskedelmi szervezetek kereskedelmi árrése a legalacsonyabb az termékláncban. A statisztikai adatok szerint a nyereség szintje a mezőgazdasági termelésben 61 %, az élelmiszeriparban 49%, a kereskedelemben 11%. Ezek az adatok ellentmondanak azoknak az állításoknak, amelyek azt sugallják, hogy az üzletláncok nyeresége 3x akkora, mint Németországban, illetve, hogy az élelmiszerárak magasabbak a németországiaknál. Az előadó számba vette, hogy a különböző szabályozási mechanizmusok milyen hatásokat váltanak ki a gazdasági környezetben. Az árrés szabályozása növeli az inflációt, nyomást gyakorol az árakra és veszélyezteti a szociálisan érzékeny rétegeket. A kereskedelmi szervezetekre kirótt különadó a fentieken kívül csökkenti a beruházásokat és lefékezi a bérek növekedését. Ezen szabályozások helyett véleménye szerint az illetékes szervezeteknek törekedniük kéne a hazai termékek versenyképességének növelésére, piaci részvételük növelésére, a termelés emelésére, egyúttal az adó és járulékfizetési kötelezettségek csökkentésére, a háztartások bevételeinek a növelésére. Ennek érdekében korrekt támogatást kellene folyósítani az állami segítségnyújtás keretében, csökkenteni kéne a beruházási elmaradásunkat, támogatni a nagyobb egységekbe való tömörülést és a hosszútávú szerződések megkötését, ami stabilabb gazdasági környezetet eredményez.

A csomagolóanyagok kereskedelemben történő felhasználásával, illetve módosításával kapcsolatos információk egyelőre felemásak. Az előadó szerint a műanyagok csomagolóanyagok élelmiszerek csomagolására való használatának tiltása egyelőre kikerült a benyújtott javaslatcsomagból, úgyszintén a zacskók, hálók és tálcák használata. A papír alapú csomagolóanyagok használata a műanyagok helyett szintén nem javasolt, sőt a kartonokat is ismételten feltölthető csomagolóanyagokkal kell helyettesíteni. Kérdéses, hogy a kereskedők hogyan oldják majd meg a 2030-tól bevezetendő intézkedést, hogy a 400 m2-nél nagyobb üzletekben az eladótér 10 százalékét ki kell jelölni az újratölthető csomagolóanyagok számára. Hozzá kell tenni, hogy az említett javaslatokat egyelőre csupán az Európai Parlament hagyta jóvá, az EU Tanácsának jóváhagyására és a bevezetésükre még várni kell…

A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet (KMEMI – ÚKSÚP) speciális növénytermesztésben betöltött szerepét és feladatait vázolta fel előadásában Štefánia Buschbacher, az intézet vezérigazgatója, aki a sokrétű tevékenységi körükből a zöldség, a gyümölcs és szőlő termesztésében, a fajtavizsgálati kísérletekben, a vetőmagok és tápanyagok használatának engedélyezésében végzett tevékenységüket részletesen is ismertette.

Richard Takáč, frissen kinevezett agrárminiszter rövid hozzászólásában ígéretet tett a kölcsönös párbeszédre a szakmai szervezetek képviselőivel annak érdekében, hogy a tárca elé kitűzött feladatokat közösen, a benne érintettek egyetértésével tudják megvalósítani. A speciális növénytermesztés fejlesztési lehetőségeit méltatva kiemelte, hogy ebben az ágazatban is megvannak a lehetőségek az önellátás jelenlegi nagyon alacsony szintjének emelésére, ami azonban szorosan összefügg az idevonatkozó jogszabályok átalakításával, illetve új előírások megalkotásával, amire a kormányprogramban is kötelezettséget vállaltak. Szólt a támogatási programokban és sémákban rejlő lehetőségek hatékony kihasználásáról, a hidromeliorációs beruházásokról, az öntözőrendszerek felújításáról és fejlesztéséről, ami szorosan kötődik a rendelkezésre álló források 2026-ig történő felhasználásával is. Egyúttal az előző támogatási programcsomagban meglévő elmaradásokat is minél nagyobb mértékben ki kéne használni, többek között 400 millió euró értékű projekt még nincs kiértékelve, várhatóan 160 millió értékben új projekteket fog kelleni kiírni, s ezeket lehetőleg a meghatározott időben be is fejezni.

A zöldség- és burgonyatermesztők szlovákiai szövetségének elnöke, Jozef Šumichrast közvetlenül a kormányprogramban megfogalmazott tézisekre hivatkozva hívta fel a figyelmet a speciális növénytermesztés támogatására tett vállalásra, amelynek keretében a hidromeliorizációs hálózat és az öntözési infrastruktúra felújításával kell reagálni a klímaváltozás kihívásaira. Ugyancsak e program vállalkozik az ágazatban szorító beruházási lemaradások mérséklésére ill. kiküszöbölésére. A vertikális ágazati szerveződések támogatásával pedig a hazai élelmiszerek nagyobb mértékű piaci részvételének növelését célozza. Az érdekvédelmi szervezet vezetője pontokba foglalt témaköröket terjesztett a miniszter elé, amelyben többek között javasolta a speciális növénytermesztési ágazat fogalmának pontos meghatározását, amelynek főleg az ágazati támogatásokban van szerepe. Problémát okoz a zöldségek fogalmának meghatározása a támogatások szempontjából, az 1. illetve a 2. pillérben való támogatások követelményeiben. Javasolják a szakágazat hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozását és a szakminisztériumban önálló munkahelyek létrehozását erre a területre. A nyilvános szakágazati regiszter kialakítása és hozzáférhetővé tétele a termesztők és a nyilvánosság számára, ami a zöldségtermékek eredetének nyomonkövetését tenné lehetővé. A burgonyatermesztők nagy gondja a szektoriális intervenció keretében jóváhagyott támogatási források elosztása, amelynek a megváltoztatását kérik. Szükségesnek látják a burgonya vetőmag támogatását, javasolják a Q SK minőségi védjegy bevezetését a burgonyára is. Úgyszintén megoldatlannak tűnik az öntözőhálózat fejlesztése, amit PPP projektek bevonásával javasolnak feloldani. A fedett termesztő berendezések támogatásának hiánya ugyancsak égető problémája a szakágazatnak.

A gyümölcstermesztők uniójának elnöke Marián Varga szintén pontokba foglalva elemezte a szakágazat helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. Nemcsak a hatékony továbblépés, hanem a túlélés érdekében is szükség van az ágazat erőteljesebb támogatására, mivel ha évente nem tudunk legalább 300 hektár gyümölcsöst telepíteni, nemsokára bezárhatjuk a boltot, állította. Évente ugyanis nálunk több mint 200 hektár gyümölcsöst számolnak fel, miközben újakat csak 50 hektáron létesítenek. A gyümölcsösök működésének lételeme a víz, amelyhez mind a felszíni, mind pedig a földalatti források kihasználására szükség van. A gazdaságos csepegtető öntözéshez a felszín alatti vizek kutakból való kinyerése jelenthet megoldást. Az ágazat továbblépésének kulcspontja a megtermelt gyümölcs értékesítési feltételeinek javítása, beleértve az iskolagyümölcs programot, a hazai termesztésű gyümölcsfélékre kirótt hozzáadott-érték adó csökkentését, illetve a szedd magad mozgalom keretében értékesített gyümölcsökre vonatkozó adómentességet. A gyümölcstermesztés jövője szempontjából fontos, hogy a termelők egyenrangú pozícióba kerüljenek az üzletláncokkal, hogy növelni tudják a hazai gyümölcsök arányát a polcokon. Egyúttal növelni kéne a felhasznált üzemanyag-támogatás (zöld nafta) mértékét is.

Jaroslava Kaňuchová-Pátková a szőlőtermesztők és borászok érdekvédelmi szövetségének elnöke az elmúlt szezont értékelve kénytelen volt megállapítani, hogy az utóbbi évek egyik leggyengébb terméseredményei születtek a szárazság és az állományokat sújtó betegségek miatt, így 30 százalékkal kevesebb lett a termés. Ugyanakkor a termelési költségek folyamatosan növekedtek. A szőlészeti és borászati ágazatot szorító problémák egész sora megoldásra vár, nevezetesen az új  jogi szabályozással járó költségek, például az új borcimkék bevezetésének költségei, az eladások 10 %-os csökkenése, a már elfogadott restrukturalizációs programok forrásainak 34 %-os megrövidítése, a támogatások adminisztratív követelményeinek szigorítása, a bor fogyasztói adójának emelése, amely literenként 49 centtel növeli a költségeket, és a borászati termékeket támogató marketing programok hiánya komoly kihívásokat jelentenek az ágazati termelők számára.

Viera Barišičová a 219-ben alakult szőlészeti és borászati céh vezetője, amely a kis és középvállalkozó szőlő- és bortermelőket foglalja magába, az ágazati termelőket szorító gondokat folytatva szólt a 2020-as kifizetetlen támogatásokról, a Kis-kárpátok térségében a vadállomány okozta károkról, ugyancsak kifogásolta a fogyasztói adó bevezetését, amelynek ellenőrzése további gondokat és terheket jelent majd, miközben a 2009-ben jóváhagott szőlészeti és borászati törvény egyes rendelkezései már idejüket múlták, s a jogszabályt hozzá kellene igazítani az új uniós rendelkezésekhez. Az elmúlt szezont értékelve kijelentette, hogy noha a hozamok tekintetében nagyon gyenge eredmények születtek az idei borok minősége várhatóan kiváló lesz.

A rendezvény résztvevői meghallgathatták Martin Marko miniszteri tanácsos előadását a borcímkék szabályozásával kapcsolatos új előírásokról, Marián Tokár ismertetőjét a hazai burgonyatermesztés kilátásairól, ezen kívül videokonferencia keretében áttekintést kaptak a csehországi zöldségtermesztés helyzetéről és problémáiról, valamint a cseh burgonyatermesztők előtt álló feladatokról. (szilvássy)

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda júliusi száma

A Jó Gazda áprilisi száma az időszerű kerti tennivalók taglalása keretében összefoglalja a legmelegebb nyári hónapban esedékes …