Az őszi káposztarepce gyomirtása az AM – AGRO technológiával

A káposztarepce őszi gyomirtása ma már elengedhetetlen része az intenzív repcetermesztésnek. A nyolcvanas, kilencvenes évek kezdetén a repce állományokat nem kezelték a gyomok ellen mivel a sűrű vetés (12,5 cm) valamint a hektáronkénti nagyobb vetőmagmennyiség (10 – 15 kg/ha) felhasználása miatt nem volt terük a gyomoknak. Viszont az is igaz, hogy kevés készítmény állt rendelkezésre a repcetermelőknek, és az alacsony termésátlagok sem indokolták, hogy kifizetődő lenne a gyomirtás elvégzése. A kilencvenes években a technológia fejlődésével (hibridek, vetéstechnológia, növényvédelem, tápanyaggazdálkodás, stb.) magasabb termésátlagok elérése vált lehetővé, ami már szükségessé és megfizethetővé tette az intenzívebb technológiák alkalmazását.

Mivel egyre gyakoribb a szántás nélküli technológia, ezért nem történik meg a gyommagokkal erősen fertőzött felsőréteg leszántása. Emiatt sokkal jelentősebb gyomnyomással lehet számolni. Ezért nagyon fontos a korai gyomkezelés, hogy az elvetett állományunk gyom konkurencia nélkül tudjon fejlődni.

A káposztarepcében főleg a T1-es és T2-es gyomnövények (ragadós galaj, ebszékfű, pásztortáska, tyúkhúr, veronikafajok, pipacs, sebforrasztó zsombor, árvacsalánfajok, nagy széltippan) okozzák a legnagyobb problémát, ezért a repce gyomirtásának szakmai indokait figyelembe véve a gyomirtást lehetőség szerint ősszel kéne elvégezni. Hosszú enyhe ősz esetén a T4-es gyomnövények is kikelhetnek (libatop fajok, disznóparéj fajok, parlagfű, csattanó maszlag), de ezek a gyomok az első fagy hatására elpusztulnak.

Mivel a repce többnyire őszi kalászos gabonák után kerül elvetésre, így az árvakelésű gabona is problémát tud okozni. Új keletű, de a repce gyomirtásában annál súlyosabb probléma a sebforrasztó zsombor egyre erőteljesebb terjedése és térhódítása.

Ősszel többféle gyomirtási technológia (preemergens, korai- és valódi posztemergens) közül választhatunk, amelyek mindegyikének megvannak az előnyei és a hátrányai.

  1. Preemergens: Vetés után 3 napon belül el kell végezni a kezelést. Fontos szempont, hogy a hatáskifejtéshez (10-20 mm) bemosó csapadékra van szükség.
  2. Korai posztemergens: A repce kelése után alkalmazható gyomirtási eljárás. Az ebben az időszakban használható készítmények hatékonysága a gyomok csírázásgátlásán alapul, mivel a kikelt repce nem érzékeny a hatóanyagra, ezért alkalmazható az állományban. A megfelelő hatás kifejtéséhez itt is fontos a kellő mennyiségű csapadék.
  3. Posztemergens: A már kikelt, 4-6 leveles repcében biztonsággal alkalmazható készítmények használatával lehetséges a gyomokat kiiktatni. Az előnyük, hogy nincs szükségük csapadékra, és a kezelés akkor végezhető, amikor a repce már biztonsággal kikelt. Viszont a hátrányuk, hogy gyengébb hatással bírnak az olyan veszélyes gyomokra, mint pl. a pipacs, pásztortáska, sebforrasztó zsombor, veronikafajok, stb.

Az őszi káposztarepce gyomirtása elengedhetetlen, hiszen nagyon fontos, hogy a jelenlévő gyomokat mielőbb hatástalanítsuk annak érdekében, hogy a kultúrnövény zavartalan tápanyag-, víz- és fényellátottságát biztosítani tudjuk. Ehhez nagyon jó megoldást kínál az AM-AGRO preemergens, illetve korai-posztemergens gyomirtási lehetősége, amely előnyeit a következőkben összegezhetjük:

– gyomkonkurencia leggyorsabb kiiktatása,

– őszi időjárási szélsőségek elkerülése (vetés után azonnal).

 

AM–AGRO technológiai ajánlata:

_______________________________________________

BUTISAN 400 SC1,5 l/ha+ CLOMATE0,2 l/ha

RAPSAN 400 SC 1,5 l/ha + CLOMATE 0,2 l/ha

RAPSAN PLUS 2,0 l/ha

ALIGRAM 0,4 – 0,8 l/ha

 

BUTISAN 400 SC + CLOMATETM kombináció, amelyben a két hatóanyag nagyon jól kiegészíti egymást a repcében előforduló T1 és a T2 életformájú gyomok (pásztortáska, árvacsalán, tyúkhúr, veronikafajok, nagy széltippan, pipacs, ragadós galaj, stb.) ellen.

BUTISAN400 SC (400 g/l metazaklór) magról kelő kétszikű gyomnövények ellen (ebszékfű, pásztortáska, tyúkhúr, veronikafajok, pipacs, árvacsalánfélék, stb.) hatékony. Pre­emer­gensen alkalmazva a kultúrnövény vetése után 3 napon belül kell kijuttatni.

CLOMATE (clomazon 360 g/l) kitűnő hatékonysággal rendelkezik a kétszikű gyomok (galaj, veronika fajok, tyúkhúr, árvacsalán fajok, pásztortáska stb.) ellen, a hatóanyagot a növények gyökéren és hajtáson keresztül is felveszik.

 

Megjegyzés: RAPSAN 400 SC ugyanaz a hatóanyagú termék, mint a BUTISAN 400 SC csak egy másik gyártótól származik.

RAPSAN PLUS (333 g/l metazaklór + 83 g/l quinmerak). 2,0 l/ha dózisban alkalmazva magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen hatékony. Preemergensen kijuttatva 2 l/ha a dózisa, ez esetben a kultúrnövény vetése után 3 napon belül kell kijuttatni, fontos, hogy a kultúrnövény magját 2,0–2,5 cm vastag földréteg takarja. Állo­mány­kezelés esetén is 2 l/ha dózisban korai posztemergensen a kultúrnövény 2 valódi leveles korától 4 leveles fejlettségéig, a magról kelő kétszikűek 2–4 leveles, a ragadós galaj 1–3 levélörvös korában kell a készítményt kijuttatni.

Aligram (100 g/l propaquizafop) a készítményt a magról kelő egyszikű gyomnövények 2-4 leveles fenológiai állapotában kell kijuttatni  0,4-0,8 l/ha dózisban. Évelő egyszikűek esetében: rizómáról kelő fenyér cirok ellen 1,0 l/ha, tarackbúza, csillagpázsit ellen 1,2-1,5 l/ha dózisban kell alkalmazni, a gyomnövények intenzív növekedési szakaszában, amikor a hajtások hossza átlagosan 20-30 cm.

Repcében a gabona árvakelés 3-5 leveles fejlettségéig kell kijuttatni a szert 0,4-0,5 l/ha dózisban.

 

Kezelt

 

Kezeletlen

 

A korai gyomirtáson kívül nagyon fontos szempont a kártevők elleni védekezés is, ezért már a csírázás kezdetén kísérjük figyelemmel a vetésterületünket, mivel az őszi káposztarepcét már csírakorban több állati kártevő veszélyezteti. A talajlakó kártevőkön kívül, amelyek viszonylag kisebb veszélyt jelentenek erre a kultúrára, a repcebolha fellépése okozhat esetenként végzetes mértékű pusztítást a repcében. Ez a pár milliméteres kis levélbogár akkor támadja meg a repcét, amikor az még kicsi. Mivel a repcebolha meglehetősen gyakori kártevő, nagyon sokszor tömegével lepi el a kelőfélben lévő repcevetéseket. Az időjárási tényező is nagymértékben befolyásolja a kártétel mértékét. Amennyiben a vetés utáni időszak melegebb – szárazabb úgy a kártevők szaporulata is jelentősebb, ezért az AM – AGRO segítségével jó eséllyel tudjuk eliminálni ezen károsító tényezők jelenlétét a CYTHRIN® MAX nevű rovarölő szerrel, amely cipermetrint (500 g/l) tartalmaz. Egy hektárra ajánlott dózisa 0,05 l/ha.

 

Svoren Pali

AM Agro

Repcebolha

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kezeletlen

 

 

A korai gyomirtáson kívül nagyon fontos szempont a kártevők elleni védekezés is, ezért már a csírázás kezdetén kísérjük figyelemmel a vetésterületünket, mivel az őszi káposztarepcét már csírakorban több állati kártevő veszélyezteti. A talajlakó kártevőkön kívül, amelyek viszonylag kisebb veszélyt jelentenek erre a kultúrára, a repcebolha fellépése okozhat esetenként végzetes mértékű pusztítást a repcében. Ez a pár milliméteres kis levélbogár akkor támadja meg a repcét, amikor az még kicsi. Mivel a repcebolha meglehetősen gyakori kártevő, nagyon sokszor tömegével lepi el a kelőfélben lévő repcevetéseket. Az időjárási tényező is nagymértékben befolyásolja a kártétel mértékét. Amennyiben a vetés utáni időszak melegebb – szárazabb úgy a kártevők szaporulata is jelentősebb, ezért az AM – AGRO segítségével jó eséllyel tudjuk eliminálni ezen károsító tényezők jelenlétét a CYTHRIN® MAX nevű rovarölő szerrel, amely cipermetrint (500 g/l) tartalmaz. Egy hektárra ajánlott dózisa 0,05 l/ha.

 

Svoren Pali

AM Agro

 

repcebolha

 

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda februári száma

A Jó Gazda februári száma a tavaszi szezonkezdet előtt az időszerű tennivalókat összefoglalva kínál gyakorlti …