Az oltások fajtái

A gyümölcsfajták szaporításának legelterjedtebb módja az oltás. Lényege, hogy a nemes fajta rügyeit vagy vesszőit úgy illesztjük össze az alannyal, hogy azok szövetei bizonyos idő múltán összeforrjanak. Az oltást tavasszal a vegetáció megindulása előtt, vagy közvetlenül utána végzünk.

Az oltáshoz szükséges jól beérett oltóvesszőt egészséges fákról szedjük, lehetőleg lombhullás után, késő ősszel, még az erős téli fagyok beállta előtt. Az oltóvesszőket szedés után függőlegesen nedves homokba állítjuk és pincébe vermeljük. A homok nedvességét többször ellenőrizzük. Amennyiben a rügyek duzzadni kezdenek, de még nem lehet oltani, akkor az oltóvesszőket jégszekrénybe tesszük, s 0 Celsius-fokon tartjuk, amíg eljön az oltás ideje.  Nagyon kell ügyelni arra, hogy az alany és az oltóvessző rétegeit pontosan illesszük össze. A legfontosabb oltási módok a következők:

  1. Nyelves vagy angolnyelves párosítás – Mindkét metszlap felső harmadánál, a bél felett indulva, egy-egy nyelvet vágunk, és azokat egymásba ékeljük. Így az alany és az oltóág között nagyobb az érintkezési felület, és az összeforradás jobb lesz. A párosítást kora tavasszal, fagymentes napokon, a nedvkeringés megindulása előtt kell végezni.
  2. Hasítékoltás – Akkor alkalmazzuk, ha az alany sokkal vastagabb az oltóvesszőnél. Az alanyt a bél irányában behasítjuk, és az ék alakban megvágott oltóvesszőt úgy helyezzük a hasítékba, hogy a hegszövetek érintkezzenek. Hátránya, hogy nagy sebet ejt a fás részben. Előnye, hogy a gyakorlatlanok is sikeresen használhatják. A javított hasítékoltásnál a hasítékot nem a bél irányában, hanem oldalirányban vágjuk be, és a vastag ágba két vesszőt is, helyezhetünk. A hasítékoltást különösen idősebb fák átoltásánál lehet alkalmazni.
  3. Kecskeláboltás – Gyakran használt, nagyon jó faoltási mód. Akkor alkalmazzuk, ha az alany vastagabb az oltóvesszőnél. Lényege az, hogy az alanyból 2–4 cm hosszú éket metszünk, és az oltóvesszőt úgy vágjuk meg, hogy pontosan az ékbe találjon. Az oltáshoz az alanyt is elő kell készíteni, a korona ágait megfelelő szögben le kell vágni. A nemes oltóágon kialakított ék alakú vágásnak pontosan illeszkednie kell az alanyon vágott ékbe, az átoltás helyét a beillesztés után kötözzük be, és oltóviasszal zárjuk le, hogy a vágási helyeket a levegőtől elzárjuk. Csak így kerülhető el, hogy az ágak idő előtt, a közös nedváramlás megindulása előtt kiszáradjanak. A levágott ágak vastagságától függően egy-egy alanyba 2–4 oltóvesszőt ültetnek be.
    Kecskeláboltás
  4. Héj alá oltás – A többi fásoltástól eltérően, csak a nedvkeringés megindulása után (április közepe-vége) lehet alkalmazni. Ha az alany nagyon vastag, egy ágba 2-3 oltóvesszőt is tehetünk. Ezt az oltási módot lehetőleg csak almagyümölcsűeknél alkalmazzuk, mert ezekből nem folyik mézga. Miután az alanyt megfelelő helyen levágtuk, héjában a metszlapnak megfelelő hosszú bemetszést ejtünk, a héjat kissé felemeljük, majd az oltóvesszőt a héj alá toljuk. Könnyű, kezdőknek is ajánlható oltási mód.

Az oltásokat védeni kell a madaraktól, mert könnyen letörhetik. Ezért az alanyhoz pálcát erősítünk, két helyen is megkötözzük, úgy hogy 10-15 cm-rel meghaladja az oltóvessző magasságát. A pálcikákat az oltóvessző felett ív alakba meghajlítjuk, és úgy kötözzük az alanyhoz.

A hajtásnövekedés megindulása után – május végén, június elején – levágjuk a rafiát, mely már kezd bevágni. Ha a forradás még nem elég tökéletes, az oltás helyét lazábban újrakötözzük. Az oltástól számított 2-3 hét múlva megkezdjük az alanyból előtörő hajtások fokozatos eltávolítását, hogy ezek ne akadályozzák a nemes hajtások növekedését. (sz – arch)

About jogazda.com

Cikkajánló

Versenyképesség vs foglalkoztatottság

Úgy tűnik, és a jelek is egyelőre azt mutatják, hogy a szlovákiai zöldségtermesztés több mint …