A rebarbara

[dropcaps]A rebarbara (Rheum rhabarbarum) évelő kerti dísznövény, amelynek ehető részei is vannak. Étkezési célokra a növény föld feletti része alkalmas, a levélnyélből kiváló kompót, sütemény vagy főzelék készíthető. A rebarbarában számtalan hasznos vitamin és ásványi anyag található többek között magas a foszfor-, a vas-, és a magnézium-tartalma is.[/dropcaps]

Tőlevelei nagyok, 30-40 cm hosszúak, sőt még ennél nagyobbak is lehetnek. Virága sárgásfehér, amelyekből nyár végén fejlődnek ki a magok. A magok a vetéstől számítva 10-14 nap alatt kicsíráznak, és akár 2 évig is megtartják csírázó képességüket. Mivel hidegtűrő növény, már korán kiültethetjük a kertbe a palántákat, de nyáron jól viseli a meleget is.

Fejlődéséhez sok fényre van szüksége, de, ha zöldségnövényként termesztjük, szépen fejlődik a kert félárnyékos részében is. A hatalmas levelek nagyon sok vizet párologtatnak, így nyáron fontos az állandó és rendszeres öntözés, de a pangó vízre érzékeny. Ültetés előtt érdemes a talaját alaposan megtrágyázni, mert a fejlődéshez szüksége van foszforra és sok nitrogénre.

A rebarbara vetőmagjait már februárban – március elején palántának vetjük, majd a kifejlett palántákat április végén, május elején ültessük ki a szabadba. Ültetésnél a palánták között hagyjunk legalább 1-1,5 méteres sor és tőtávolságot, hiszen hatalmas mérete miatt elnyomnák egymást a növények.

Az elültetett palánták általában csak a harmadik évben érik el a várt ízhatást, így csak a második vagy a harmadik évtől szedhetjük a leveleket. Nyáron rendszeres gyomláljuk és kapáljuk, az első évben a virágszárakat kitörjük, hogy még finomabb és ízletesebb levélnyelet szedjünk a növényről.  A levélnyelet nem késsel, hanem kézzel érdemes kitörni egészen a tő legalján. (ki-f)

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda júliusi száma

A Jó Gazda áprilisi száma az időszerű kerti tennivalók taglalása keretében összefoglalja a legmelegebb nyári hónapban esedékes …