Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A házikertben a legcélszerűbb szőlőművelési mód a lugasművelés, mert ezáltal a termőfelületet magasságban növeljük, és így a rendelkezésünkre álló területet jobban ki tudjuk használni. További előnye a lugasművelésnek, hogy a késő tavaszi fagy csak a talaj közelében levő hajtásokat károsítja, azonkívül télen nagyobb hideget tűrnek el a takaratlan lugas magasabb részeinek rügyei, mint a földközelben lévők. Egyedüli hátránya, hogy a szőlő általában valamivel később érik be rajta, ezért az október elején, közepén érő fajtákat csak hideg szelektől védett helyen, déli fekvésű falak mellett ajánlatos telepíteni, különben hűvösebb évjáratban nem érnek be jól.
Lugast készíthetünk frissen telepített szőlőből vagy a már meglévő szőlőtőkéket is felhasználhatjuk. Legkönnyebben fej- illetve bakművelésű szőlőtőkéket lehet lugassá átalakítani. A lugas alakját és nagyságát elsősorban a lugasváz, illetve a rendelkezésünkre álló hely határozza meg. A lugas alakító metszése és nevelése egyáltalán nem bonyolult feladat. A termés minősége és mennyisége nem a lugas alakjától, hanem a szakszerű neveléstől és ápolástól függ. Végleges kialakítási ideje a befuttatni szándékozott felülettől és a fejlődés erősségétől függően három-hat év. Termést azonban már a második-harmadik évtől kezdve hoz, és a hozam évről évre nő.
Füzérlugasok
A füzérlugasok jellemzője, hogy a törzset függőlegesen, spirálisan vagy kanyargósan vezetve alakítjuk ki, és azon 20-30 cm-es távolságban termőalapokat képezünk. Legkevésbé jó a függőleges törzs, mert azon az alsóbb termőalapok néhány év múlva elsatnyulnak, majd ki sem fakadnak, vagyis a törzs felkopaszodik. Minél nagyobbak a kanyarok a törzsben, annál egyenletesebb rajtuk a termőrészek erőssége. Oszlopok, kapuk és keskenyebb falfelületek befuttatására alkalmas.
Alakító metszése
A harmadik évben a legerősebb vesszőt 60 cm magasságban visszametsszük. A legfelső hajtást függőlegesen vagy a kijelölt spirál, illetve más alakban neveljük, alatta pedig egy hajtást balra, egyet jobbra 45°-os szögben nevelünk.
A negyedik év tavaszán a törzsképző vesszőt 30-40 cm-rel meghosszabbítjuk, az oldalvesszőket pedig kétrügyes ugarcsapra metsszük. A legelső hajtást újra függőlegesen neveljük, az új törzsrészről fejlődött két hajtást, valamint a kétrügyes csapok hajtásait kikötéssel 45°-os szögbe irányítjuk. Ez év tavaszán kezdjük meg a termőmetszést is. A kétrügyes csapok felső vesszőjét rövid- vagy hosszúcsapra, illetve félszálvesszőre metsszük és ívesen erősen visszahajlítva kikötjük, az alsó vesszőt pedig újra kétrügyes ugarcsapra metsszük. A félszálvessző termőhajtásait a rácsozathoz kötözzük vagy szabadon hagyjuk növekedni, túlzott növekedés esetén csonkázzuk. A törzsnevelést az előző évekhez hasonlóan folytatjuk.
A következő években is így folytatjuk a törzsnevelést, az újonnan belépő oldalelágazásokat váltócsaposan metszve – növekedő terméshozam mellett – elérjük a kívánt törzsmagasságot.
S alakú füzérlugas
Ez a füzérlugas sok gonddal, nagy hozzáértéssel kialakítható tőkeforma. Erre a művelésmódra legalkalmasabbak az erőteljes növekedésű szőlőfajták. Ajánlott tőtávolság 2 m. Támberendezése falra függesztett falirács, amelyet huzalokkal is kombinálhatunk. Az utóbbi esetben három tartóhuzalra és hat kettős huzalra van szükségünk. A hajtásokat a dekoratív forma megőrzése végett egyesével vagy kettesével kötözzük ki. Hosszúságuk az első és második szinten legfeljebb 10 cm-rel haladhatja meg a fölötte levő tartóhuzalt. Ügyeljünk arra, hogy a felsőbb szint fürtjeit ne árnyékolják. A legfelső szint hajtásait a támberendezés felett mintegy 20 cm magasságban csonkázzuk vissza. A tőke erős igénybevétele miatt és a szebb tőkeforma fenntartása érdekében csak rövidcsapos metszés ajánlható.
Alakító metszése
