A hagyma termesztésének egyik módja a nyár végi vetéssel megalapozott úgynevezett áttelelő termesztés. Ennek során augusztus közepén vetjük el a hagymamagot, amelyet a következő év tavaszán tudunk majd korai termésként betakarítani, illetve később felhasználni.
Az áttelelő hagyma termesztésében az elővetemény, a talaj előkészítése, a vetés, a tápanyagellátás, a növényvédelem és a gyomirtás alapvetően meghatározza a termést. Úgyszintén fontos a vetésidő helyes megválasztása is, mert a korai magvetés felmagzással veszélyeztet, viszont a késői vetés esetén a gyengén fejlett növényeket a téli fagy károsíthatja. Áttelelésre legalkalmasabb a 3–4 leveles ceruza vastagságú hagyma. Ezt az állapotot akkor érhetjük el, ha a hagymamagot augusztus középső, illetve utolsó dekádjában vetjük el. A vetésterület kiválasztásánál fontos, hogy elkerüljük a víznyomásos és egyenetlen felszínű földterületet, mert ezeken a felületeken nagy a felfagyás és a kifagyás veszélye.
Az áttelelő hagyma vetéséhez a talaj előkészítésekor a tavaszi vetéshez hasonlóan aprómorzsás, ülepedett, egyenletes talajfelszínt kell készíteni. Száraz időszakban a talajt öntözni kell, általában 30–40 mm-es vízadagot kijuttatva alakíthatjuk ki a megfelelő magágyat. A vetés előtt szükséges a talajfertőtlenítés a hagymalégy és talajlakó kártevők ellen, valamint a vetőmag csávázása is, mert ilyenkor a palántadőlési tüneteket okozó, fuzáriumos megbetegedés veszélye nagy. A 20 oC körüli hőmérséklet ugyanis a Fusarium fajok számára is optimális hőmérséklet.
A tápanyagellátásban a vetés előtt káliumot és foszfort tartalmazó műtrágyákat juttatunk ki, a nitrogént azonban csak februárban és a fejképződés kezdetekor adagoljuk. Nagyon fontos, hogy az őszi vetést gyommentesen tartsuk, és úgy teleltessük át. A gyomirtás egyébként megegyezik a tavaszi vetésű hagymáéval. A gyors egyenletes kelés, az egyenletes fejlődés és az áttelelésre optimális fejlettségi állapot elérése érdekében feltétlenül szükség van kelesztő öntözésre, és ősszel az egyenletes vízellátásra. A túlfejlődés az öntözés visszafogásával, megszüntetésével, illetve egy gyomirtó permetezés beiktatásával lassítható.
Tavasszal a csapadék mennyiségétől függően egy-két alkalommal szükség lehet öntözésre. A növényvédelmi munkák közül a már említetteken kívül nem hagyható el, és ősszel is szükség lehet a hagymalégy elleni védekezésre. Tavasszal a tavaszi vetésű hagymánál alkalmazott módon védekezzünk a kórokozók és kártevők ellen. Az áttelelő hagymát felszedhetjük zöldhagymaként március közepétől, főzőhagymaként április végétől, míg május végétől júniusig beérett színes buroklevelű étkezési hagymaként. Az áttelelő fajták tárolhatósága rövidebb, mint a tavaszi vetésűeké, néhány héttől 2–-3 hónapig terjed. (sz-arch)