Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A fűszerpaprika termesztésének egyik legigényesebb fázisa a kézi szedés. A determinált és a fél-determinált fajtákat 1-2 alkalommal, a folytonos növekedésűeket 2-3 alkalommal szüretelik. A szedés időpontját a pirosra érett termések aránya (60-70 %), a feldolgozás és a tárolás módja határozza meg. Könnyebb leszedni a teljesen bepirosodott csüngő, mint a felálló fajtákat.
A fűszerpaprika betakarítását ajánlott több szakaszban végezni. Annak ellenére, hogy a beérett termések közül mindig csak a bepirosodottakat szedik le, még ezeket is ajánlott utóérlelni. A fűszerpaprika minőségi értékmérő tulajdonságai a szedésig csak részben alakulnak ki. Ilyen szempontból elengedhetetlenül fontos szakasz az utóérlelés biztosítása. Nagyobb mennyiség esetében ezt a műveletet úgy végzik, hogy a gondosan átválogatott, egészséges fűszerpaprika kalászokat zsákvászonra, dróthálóra, gyékényre stb. terítik. Szellős, esőtől védett helyen szárítják. Kisebb mennyiség esetében még mindig nincs jobb módszer, mint a paprikák fűzérbe fűzése. Az esőtől óvó, de napfényt megfogó ereszek alatt 3- 6 hét alatt az egészséges termésekben lezajlanak azok a fizikai és vegyi változások, amelyek által a termésekben, a szikkadás következtében lényegesen csökken a víz- és cukortartalom, egyúttal pedig 30-50%-kal megnő a piros festéktartalom. Az így utóérlelt termésekből készült őrlemények minősége valóban kiváló lesz.
Az utóérlelés további formája a zsákos szárítás, ami az előzőnél gyorsabb. A termést műanyag hálóból készült zsákokba rakják, és azokat száraz, napos helyre felakasztják, vagy szétrakják. Hátránya viszont, hogy nem megfelelő tárolás esetén a zsákokban könnyen befülled a termés. A helytelen szárítás következtében a paprika belsejében is megindulhat a belső penészedés. (sz)
