Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Megfelelő hatóanyag és kellő időpontban történő alkalmazás a hatékonyság alapja
A szántóföldi növénytermesztésben a változó környezeti feltételekre és az adott szezonban veszélyeztető betegségekre és kórokozókra való hatékony reagálás a sikeres és gazdaságos termelés alapja, ugyanakkor a növényvédelmi készítmények hatóanyagainak választékában az utóbbi években bekövetkezett folyamatos létszámcsökkenés szinte minden évben új helyzet elé állítja a készítmények forgalmazóit és a termelőket. Mivel a növényállományokra negatívan ható kár-és kórokozók szinte minden szezonban változnak, az időszerű növényvédelmi kérdésekre megoldásokat nyújtó engedélyezett készítmények kínálatát is rendszeresen meg kell újítani. A rendelkezésre álló lehetőségekről pedig a termelőket is tájékoztatni kell. Ennek a jegyében rendezik immár harmadik éve a kalászos gabonafélék növényvédelmével foglalkozó szakmai bemutatót, amelyen az AM Agro és a Blumeria Consulting vegyszerforgalmazó cégek az érsekújvári járásbeli Dögösön (Rastislavice) tartott szántóföldi bemutató keretében az adott szezonban fellépő időszerű növényvédelmi kérdésekre adható megoldásokról tájékoztatták az érdeklődő gabonatermelőket.
Amint azt Villár Gábor, az AM Agro kereskedelmi igazgatója bevezetőjében is megfogalmazta, az idei gyomirtószeres és gombaölőszeres kísérletek gyakorlati eredményeit felvonultató bemutatót is annak a reményében szervezték, hogy arról a résztvevők gyakorlati tapasztalatokkal felvértezve távoznak, és az elhangzott ismereteket saját praxisukban is ki tudják majd használni.
Kamil Hudec a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem professzora előadásában a kalászos gabonafélék gombaölőszeres védelmének idei szezonban tapasztalt speciális tényezőit elemezte részletesen. Bevezetőjében röviden szólt a vetésfehérítő bogarak kártételéről, amelyek a tavalyihoz képest idén nagyobb mértékben károsították az állományokat. A gondokat fokozta, hogy kevés az ellenük bevethető készítmény, így komoly mértékben károsították a zászlósleveleket. A gabonafélék különböző betegségeinek kialakulásában fontos szerepet játszó időjárási viszonyok összegzése alapján megállapította, hogy mind a tavalyi, mind pedig az idei áprilisi és májusi időjárás csapadék és hőmérséklet tekintetében az átlagosnál magasabb értékekkel jellemezhető, ami úgyszintén rányomta a bélyegét a növényállományok egészségi állapotára.
Az őszibúza egyes gombabetegségei közül a lisztharmat idén nem jelentett különösebb veszélyt, csupán a rá érzékenyebb fajtákon volt észlelhető. Gyakorlatilag ugyanez elmondható a helmintoszpóriumos fertőzéséről (ún. DTR) is, amely pár évvel korábban még az egyik legveszélyesebb kórokozónak számított, az utóbbi két szezonban már csak elvétve jelentkezett az állományokban.
Idén az egyéb levélbetegségek okozták a legtöbb gondot, közülük is a rozsdabetegségek jártak az élen. Ebben az évben a vörösrozsda támadott a legveszélyesebben, az utóbbi másfél évtizedben nem volt ekkora fertőzési nyomás, mint idén, de az utóbbi két esztendőben már a sárgarozsda is kimutatta a foga fehérjét. Ebben nyilvánvalóan közrejátszottak a fertőzés kialakulásához szükséges feltételek – az adott időszakban esedékes nedves és hűvös időjárás – is. Az említett két rozsdabetegséget, habár hasonlítanak egymásra, a tünetek közötti különbségek alapján lehet beazonosítani: a vörösrozsda esetében a fertőzési foltokban fekete pontok formájában jelentkeznek, a sárgarozsda tünetei hosszúkás sávok képében észlelhetők a leveleken.
A szeptóriás levélfoltosság idén ugyancsak erős fertőzési tünetekkel jelentkezett, ugyanakkor a megfigyelések szerint a gombák nem képeztek piknídiumokat. A fertőzés jelentős mértékben elterjedt, vélhetően az ugyancsak kedvező hűvösebb tavaszi időjárásnak is köszönhetően. A növényvédelmi szakember elmondta, a szeptóriás és a helmintoszpóriumos tünetek megkülönböztetéséhez fontos a jellemző tünetek pontos ismerete és felmérése: Míg a szeptóriás fertőzés esetében a barna foltokban fekete pontok találhatók, addig a helmintoszpórium tünetek ovális vagy négyszög alakú sárgás-barna foltok formájában jelentkeznek, és többnyire nincsenek bennük fekete foltok. Gyakran csak a tüzetes, minden részletre kiterjedő vizsgálat ad megbízható eredményt. Ugyancsak ajánlott a helmintoszpóriumos és a fuzáriumos tünetek elkülönítése. A két fertőzés közötti szemmel látható különbség, hogy míg a kalászok narancssárga- sárga színű kifehéredése az egész kalászon érzékelhető, addig a fuzárium csupán a kalász egy részét fertőzi.
A fuzáriumos fertőzések potenciális veszélye a terméshozamok 40 százalékos csökkentésében nyilvánulhat meg, egyúttal magában hordozza a mikotoxinok megjelenését is, ami gyakorlatilag felhasználhatatlanná teszi a termést. A levelek fuzáriumos fertőzése idén kevésbé jelentkezett. A fiziológiai eredetű levélfoltosság tünetei elsősorban (90%) a durumbúzákban észlelhetők, de idén a közönséges őszibúza állományokban is megjelentek. A tünetek hasonlítanak a helmintoszpóriumos fertőzéshez, és a tapasztalatok szerint a gombaölő szerek nem hatnak ellenük. Ismert, hogy a durumbúza hozamait nem befolyásolják számottevően. Védekezni inkább levélstimulátorok kijuttatásával ajánlott ellenük.
A tavaszi árpák fejlődését idén a meglehetősen sűrű állományok befolyásolták, ennek nyomán a lisztharmat közepes, ill. magas fertőzési nyomással jelent meg az állományokban. Ugyanilyen nyomás volt érzékelhető a barnafoltosság esetében is, viszont az árparozsda minimális mértékben volt érzékelhető. Akárcsak a ramuláriás levélfoltosság. A hozzá hasonló rinhoszpóriumos fertőzés helyenként erős nyomással jelentkezett főleg az őszi vetésű tavaszi árpákban volt érzékelhető. A közöttük levő különbséget a tünetek elhelyezkedése alapján lehet megfigyelni: a ramulária tünetei elsősorban a levelek felső részén láthatók.
Kamil Hudec előadásában kitért a gombaölőszeres kezelések optimális időpontjának kérdéseire is. Az őszi búzában a vegetációs fejlődés alapján megállapított T0-ás időpontot nálunk nem alkalmazzák, a T1-es időszakban végzett kezelések bizonyos feltételek esetén el is hagyhatók, de idén ezt semmiképpen nem lehetett kihagyni. A T2-es időszakban a zászlóslevél kifejlődése után, annak védelmére ajánlott permetezések fontosak, de a szakértő véleménye szerint a virágzás kezdetét jelző T3-as időszakban esedékes kezeléseket nem szabad a T2-es kezelésekkel összekapcsolni, sőt a kalászosok elvirágzása után már a T3-as permetezést sem érdemes elvégezni.
Az árpák esetében az említett vegetációs időpontokban végzett kezelések hatásai nem azonosak az őszi búzánál javasoltakkal. Itt a T1-es időpontban végzett kezelések a kulcsfontosságúak, ezekkel lehet a leghatékonyabban védekezni a kórokozók támadásával szemben. A T2-es időszakban lehetőleg 2 fungicides kezelés ajánlott, a T3-asnak azonban már nincs számottevő szerepe a védekezésben.
Összefoglalva a növényvédelmi kezelések rendszerében általában a T0-T1 kezeléseknek alacsonyabb a védekezésre gyakorolt potenciálja, a T2-T3 kezelések magasabb potenciált képviselnek.
Az átfogó ismertetőt Villár Gábor az AM Agro által forgalmazott gombaölő készítmények által kínált lehetőségek felvázolásával egészítette ki: mint ismeretes cégük a fungicidek terén igyekszik a lehető legszélesebb kínálatot nyújtani a termelőknek, akik a hatóanyagok közül 4 fajta triazol hatóanyag (tebuconazole, protioconazole, cyproconazole és metconazole), 2 fajta strobilurín (azoxystrobín, picoxystrobín) valamint 1 SDHI hatóanyagú (fluxapiroxad) készítmény közül választhatnak.
Az ISAT Kft. képviseletében Jozef Mikle a mezőgazdasági termelők számára kidolgozott információs rendszerükről tartott ismertetőt, amelynek alkalmazásával a gazdák kompatibilissé tehetik a nyilvántartási rendszerüket az ágazati ellenőrző és pénzügyi szervezetekkel, az egyes pályázatokra történő jelentkezések terén, a kataszterrel való kapcsolattartásban és az agrárnyilvántartási dokumentumok feldolgozásával.
A rendezvény a Blumeria Consulting kísérleti parcelláin folytatódott, ahol a kalászosok fungicides és gyomirtószeres kezelésében összeállított növényvédelmi beavatkozások változatainak közvetlen hatásait figyelhették meg a résztvevők. A Viriato őszibúza fajtán végzett fungicides kezelésekről megtudhattuk, hogy az elkülönített parcellákon 4 változatban (ebből 1 kontroll) és keresztirányban 4 vegetációs időszakban permeteztek az általuk javasolt készítményekkel.
A gombaölőszeres vizsgálatok esetében a fungicides kezeléseket T0, T1, T2 és T3-as időszakban végezték, a gombaölő szerek közül az egyes változatokban először a Simplia Gold (hatóanyagai azoxystrobin és difenoconazole), az Imperis (hatóanyagai fluxapyroxad és pyraclostrobin), valamint Baghira (tebuconazole és prothioconazole) készítményeket alkalmazták, majd az Imperis és a Starpro 430 SC (tebuconazole), legvégül pedig az Imperis és a Powerdrive (prothioconazole) kerültek bevetésre. Mellettük a kezeléseket minden esetben Amcel chlormequat hatóanyagú növekedés- szabályzó készítménnyel egészítették ki, illetve Asahi SL stimulátort és Samppi ill. Cupromix lombtrágyákat alkalmaztak. A különböző időszakokban és fertőzöttségi szinten elvégzett felmérések összefoglalója alapján az egyes változatokban a vörösrozsda elleni védekezés csaknem 100 %-os hatékonyságot mutatott, a szeptória elleni védekezés hatékonysága 86 és 100 % között mozgott, a fuzárium elleni permetezés hatékonysága a T2-es időszakban volt a legmagasabb, meghaladta a 90 %-ot.
Gyomirtószeres kísérletekben szintén 4 változatban (ebből 1 kontroll) figyelték meg a készítmények hatását. A 2. és a 3. változatban az őszi permetezés eredményét ismerhették meg az érdeklődők, amelynek keretében a Saracen Delta ( diflufenican és florasulam), illetve Agility (chlorotoluron és diflufenican) valamint Savvy (metsulfuron) készítményekkel kezelték az állományt. Az őszi gyomirtószeres kezelés hatékonysága közismert, ma már nálunk is elterjedt a gyakorlatban, lévén ezek egyértelmű előnyöket kínálnak az állományok védelmében. A negyedik változatban tavaszi kijuttatással Flame Duo nevű készítménnyel (tribenuron-methyl és florasulam) kezelték az állományt. Mindhárom változat hatékonyságát tiszta gyommentes kísérleti parcellák igazolták.
Kép és szöveg: szilvássy
