A káposzta nagyon finom, egészséges zöldség, nem csoda hát, ha az állatok is szeretik, ezért sok a kártevője. A káposztafélék kártevői tripszek, poloskák, levéltetvek, fénybogarak, bolhák, ormányos bogarak, molyok, lepkék és a káposztalégy.Mindegyike jelentős kárt tud okozni, a piacra termelt káposztában pedig ez nagyon szembetűnő, mert az árunak szinte hibátlannak kell lennie. A leglátványosabb kárt a lepkekártevők, ezek közül is a káposztalepke okozza.
A káposztalepke(Pierisbrassicae – mlynárikkapustový) nagyon ismert lepke, szinte mindenhol megtalálható. A szárnyak fesztávolsága 5–6,5 cm, alapszíne fehér, az első szárnyak csúcsa fekete. A nőstény abban különbözik a hímektől, hogy még három fekete folt is van rajta.
Báb alakban telel, sárga, fekete pettyekkel, a feje feltűnően csúcsos. A tavasszal kikelt lepkék áprilistól röpülnek, a nőstény a levelek fonákjára rakja petéit kisebb-nagyobb csoportokban (1. kép). A tojások 1mmmagasak, csonka kúp alakúak, bordázottak, világos- vagy sötétsárga színűek. Egy nőstény 100–150 tojást rak. A hernyók 10–14 nap alatt kelnek ki, színük sárgás- vagy kékeszöld, testükön fekete pettyek, pontok vannak. A kikelt hernyó 2 mm hosszú, és mindjárt táplálkozik. Először a peteburkot falja föl, majd a gazdanövény levelein hámozgat (2. kép).
Négyszer vedlik, a kifejlett hernyó 4–4,5 cm hosszú (3-4. kép). A nyári bábállapot kb. két hétig tart.
Tápnövényei a vadon élő és termesztett káposztafélék. A növény levelin szabálytalanul rág, ha tömegesen elterjed, teljesen lekopasztja a káposztafejet, úgy, hogy csak a torzsa marad (5. kép).
Természetes ellenségei közül jelentősek a madarak: a cinkék, a verebek stb. Nagyon sok ragadozó rovarfaj is támadja a hernyókat, fontosak a tojásparazita trichogramma fajok, a vírusok, a baktériumok, a gombák okoznak megbetegedéseket náluk.
Sok tápnövényű, és a káposztaféléken komoly károkat okozó lepke a káposzta-bagolylepke(Mamestrabrassicae – morakapustová). A lepke sötétszürke-feketés színű, a szárnyak fesztávolsága 4,4–5 cm. Nálunk két nemzedéke van, a talajban telel bábállapotban. A lepkék április végétől kezdenek megjelenni, érési táplálkozásra van szükségük, párosodnak, majd tojást raknak a levelek fonákjára. Egy nőstény akár1500 darabot is, a csomók többnyire kétrétegűek, egy csomóban 50–200 db is lehet. A lárvák 10–20 nap múlva kelnek ki, egy ideig egy csomóban maradnak. A kis lárvák alapszíne zöldes, vedlés után változik, barnás, vagy szürkés, a kifejlett hernyó 4-5 cm, sosem zöld alapszínű. A hernyók nappal rejtőzködnek, éjjel aktívak, a levelek alatt maradnak, berágják magukat a káposztafej belsejébe. Mivel nedvdús táplálékot fogyasztanak, az ürülékük is nedvdús, és a káposztafej belsejében bűzös rothadást okoz. A második nemzedéke a nagyobb, ez okozza a nagyobb károkat.
Káposztamoly(Plutellamaculipennis–moličkakapustová)az előzőekhez viszonyítva kisebb jelentőségű. Tápnövényei a termesztett és a vadon élő káposztafélék. Nálunk 3, de akár 4 generációja is kifejlődhet, bábállapotban telel át, a megfigyelések szerint tömeges elterjedését a bevándorolt egyedek okozzák. A lepke 7-8 mm, szürkésbarna. A kifejlett hernyó teste zöld, orsó alakú (6. kép). A kikelt kis hernyók először a levéllemezt rágják alulról, úgy, hogy a levél felső része épp marad. Ha sok a hernyó a levél szinte fehérlik a kör alakú ablakocskáktól. A kifejlett lárvák már átrágják a leveleket, jelentős kárt a fiatal palántákban tehetnek.
A vegyszeres védekezésre van több regisztrált hatóanyagú vegyszer is van Szlovákiában. Fontos odafigyelni a kis hernyók kelésére, mivel olyankor a legérzékenyebbek. A legnehezebb talán a káposzta-bagolylepke elleni védekezés, mivel a káposztafej belsejében már elérhetetlen, és az ürülékével is súlyosbítja a kárt. Kistermelőknek ajánlott a Spintor használata –várakozási idő 3 nap–, és a Lepinox Plus BIO készítményt.
Pár éve a kertemben a madarakat használom a káposztalepke hernyói ellen. Madáritatóval csalogatom a madarakat a káposzták közé, a nyári nagy melegben nagyon szeretik, inni, fürödni járnak oda, és hálából leszedegetik a hernyókat a káposztáról (7. kép)
Kép és szöveg: Sedliakné György Ilona