Zöldségfélék öntözése

Az utóbbi években lezajlott klímaváltozás következményei még inkább egyértelművé tették, hogy megfelelő csapadékpótlás nélkül a hatékony zöldségtermesztés ma már szinte elképzelhetetlen. Az üzemi szinten működtetett, pontosan beállítható és irányítható öntöző berendezések mellett a háztáji kertekben zöldséget termesztő kertészkedőnek is fontos ismeret, hogy az egyes zöldségféléket milyen nagyságú adagokkal és rendszerességgel öntözze a sikeres termesztés érdekében. Összeállításunkban  ehhez gyűjtöttük össze az információkat.

A gyökérzöldségek kevésbé igényesek a csapadékkal szemben. A korai sárgarépa és a petrezselyem gyorsabb fejlődését a 10-20 mm-es vízadagok segítik. Később, szárazság esetén, az adagokat 30 mm-re növelhetjük. A kései sárgarépát és a petrezselymet az intenzív gyökérnövekedés időszakában kell öntözni. Ha nem túl nagy a szárazság, a cékla és a nyári retek nem igényel öntözést. A cékla túl sok víz esetén nagy fejeket képez, de ezek kevésbé színeződnek. Az öntözött reteknek viszont jobb az íze. A nyári reteknek az öntözés következtében szintén nagyobbak lesznek a gumói, de rosszabbul tárolhatók.

A gyökérzöldségek közül a zeller a legigényesebb a vízre. Kiültetés után rendszeresen és alaposan be kell öntözni egészen az eredésig és a gyökeresedésig. Később csökkentjük a vízadagot, hogy a gyökérrendszere megerősödjön. A legtöbb vizet a gumófejlődés időszakában, júliustól szeptember végéig igényli. Ekkor 8-10 napos időközökben 30 mm-es adagokkal öntözzük.

A leveles zöldségfélék közül a fejes saláta és a többi salátafajta is a teljes vegetációs időszak alatt kisebb adagú, de egyenletes vízellátást igényelnek. A saláta például egész tenyészideje alatt megelégszik annyi vízzel, mint amennyit például az intenzíven termesztett uborka akár egy nap alatt is elpárologtat. A vízre azonban alapvetően szükségük van ahhoz, hogy ízes, ropogós fejeket, vagy leveleket képezhessenek. Esetükben a gyakoribb, kisebb adagokkal való öntözés ajánlott. A spenótot olyan időszakban termesztik, amikor általában van elegendő csapadék, ezért általában nem kell öntözni.

A káposztafélék nemcsak a talaj nedvességszintjére,  hanem a levegő nedvességtartalmára is igényesek. A korai, palántáról nevelt fajták gyökerei gyengébbek, ugyanakkor nagy levélfelülettel rendelkeznek. A kiültetés után egy-két alkalommal beöntözzük őket, majd az öntözést korlátozzuk, ezzel a növényt rákényszerítjük, hogy erősebb gyökereket fejlesszenek. A káposzta és a kelkáposzta esetében a legmagasabb vízigény a fejesedés kezdetén mutatkozik. Ekkor minden 7.-8. napon 20-25 mm-es adaggal kell az állományt öntöznünk. Így jóval több szárazanyag képződik, és a fejek is jól tárolhatók lesznek. A fodros kelt és a kelbimbót szeptembertől már nem kell öntözni, elsősorban azért, hogy jobb legyen a fagytűrő képességük. A karalábé akkor igényli a legtöbb vizet, amikor a gumója növekedni kezd. Ebben az időszakban 8-10 napos időközökben 20-25 mm-es vízadaggal öntözzük. A kínai kel az egész vegetációs időszak alatt egyenletes öntözést igényel. A karfiol a káposztafélék közül a legigényesebb a vízzel szemben. Már a kiültetés előtt 20 mm-es vízadag kijuttatása javasolt. A palánták eredése után 20–30 mm-es adagokat kíván. A virágfejlődés időszakában gyakrabban 15-20 mm-es adagokkal öntözzük. A korai fajtákat egészen a betakarításig öntözhetjük.

A hagymafélék elsősorban a növekedés első fázisában igénylik a vizet. Az érés időszakában a nedvesség kedvezőtlenül hat, és növeli a kevésbé értékes hagymák százalékarányát. A csapadékkal szemben a legigénytelenebb a fokhagyma. A póréhagyma egyenletes öntözést igényel.

A paprika és a tojásgyümölcs (patisszon) nem termeszthető öntözés nélkül. Az egyenletes vízadagokkal szembeni igényeik magasak, a terméskötés időszakától egészen a betakarítás végéig sok vizet igényelnek. Ennek kielégítéséhez hetente  30-35 mm-es vízadagokra van szükség. Ha gyorsítani szeretnénk a termések érését a vegetáció vége előtt, csökkentjük az öntözést.

A paradicsom júliustól szeptemberig igényli a legtöbb vizet, ami a meleg időjárással és a termésképzéssel magyarázható. Szükség esetén hetente, vagy kéthetente 25-30 mm-es adagokkal öntözzük.

A konzervuborka könnyebben képes a talajból is felvenni a vizet. Elsősorban a termésképzés időszakában öntözzük 20-30 mm-es adagokkal lehetőleg a szedések után. A salátauborkát akkor nem ajánlott öntözni, ha az átlagos napi hőmérséklet 15 oC alá csökken. A többi zöldségféléhez hasonlóan az uborka sem szereti a hideg vizet, ezért lehetőleg állott vízzel öntözzük. A lehető legkisebb hőmérsékleti kilengések miatt a reggeli öntözés a jobb. A csapadékpótlás 5-10 napos időközönként 20 mm-es adagokkal ajánlott. (sz-)

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda júliusi száma

A Jó Gazda áprilisi száma az időszerű kerti tennivalók taglalása keretében összefoglalja a legmelegebb nyári hónapban esedékes …