Szilvahimlő tünete leveleken

Vírusok a növénytermesztésben

A vírusok okozta betegségek a növényeken is nagy károkat okozhatnak. A védekezés legjobb módja itt is a megelőzés. A szervezet életképessége, genetikai tulajdonságai határozzák meg, hogyan tud megbirkózni ezzel az ellenféllel. A növények között is vannak olyanok, amelyek észre sem veszik a szervezetükben élő vírusokat, mások képtelenek hosszú távon együtt élni velük, normális termést hozni.

A vírus olyan kórokozó, amelynek még sejtes elrendeződése sincs, tulajdonképpen csak mint parazita él más szervezetek sejtjeiben, és a megtámadott szervezettel szaporítatja magát. Nincs önálló anyagcseréje sem, csakis a gazdasejttől függnek. Olyan aprók, hogy fénymikroszkóppal nem, csak elektromikroszkóppal láthatók. Sok vírus specifikus, ezek csak egy fajt képesek megfertőzni. A vírusok okozta tünetek különbözőek lehetnek. Gyakori a mozaikosság, a leveleken sárga, világoszöld, esetleg fehér foltok megjelenése. A növények növekedésének, alakjának változását okozhatják. Gyakran okoznak barna, elhalt foltokat a levélen, a száron, a gyümölcsön. A vírusok megnevezése gyakran a tünetek és a gazdanövény nevéből áll: törpülés-, foltosság-, mozaik vírus stb. A beteg növények vizsgálatakor a legtöbbször több vírust is találnak egyetlen növényben, ezért a tünetek nem egyöntetűek, több tünet is előfordul egyetlen növényen.

A növényeket betegítő vírusok sem az embert, sem az állatokat nem tudják megfertőzni. A növények sejtfalai jobban védenek a vírusok behatolása ellen, itt a fertőzést valamilyen sérülést okozó szervezet, vektor segíti. Ezek a vektorok legtöbbször a rovarok, de lehetnek gombák, fonálférgek, parazita gyomnövények. A növényápolás folyamán előforduló sérülések is kaput nyitnak a fertőzésnek. Csak az élő szervezetben képesek megmaradni, ez nagyon fontos a növényvédelem szempontjából. Az elhalt növényi részekben nem maradnak életben, de a szaporítóanyagban – vetőmag, ültetőgumó, oltáshoz, szemzéshez használt növényi részek stb. – fertőző formában megmaradnak. Életben maradnak a vektorok testében is, amelyek egész életük folyamán fertőzőképesek maradnak. Leggyakrabban a zöldségtermesztők foglalkoznak ezzel a kérdéssel, a fajtaválasztásnál alapvető feltétel a legelterjedtebb vírusokkal szembeni rezisztencia.

Tavasszal, a palántanevelés idején fontos odafigyelni a vetőmag vírusmentességére, a vetőmagtermelők nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az vírusmentes legyen. Ugyanolyan fontos azonban az is, hogy a palántákat is megvédjük a fertőződéstől. A palántanevelés utolsó időszakában, április végén, május elején van a levéltetvek vándorlásának az ideje. A fás szárú növényeken, fákon, bokrokon, tojás formában telelő levéltetveknél ilyenkor jelennek meg a szárnyas egyedek, amelyek átrepülnek a lágyszárú gazdanövényeikre. Az az egyed, amelyik egyszer találkozik vírusos növénnyel, többnyire egész élete folyamán fertőző marad, ezért több növényt is megfertőzhet.

A zöldségféléket több vírus is veszélyezteti, amelyeket a tetvek is terjesztenek: Paprika-mozaikvírus, Paprikafoltosság, Paradicsom-mozaik, a paradicsom páfránylevelűsége, a paradicsom nekrotikus elhalása, paradicsomfoltosság. A tökféléken, az uborkán igen gyakori a tök-sárgamozaik, káposztaféléken a káposztamozaik.

A gyümölcsfákat, a szőlőt betegítő vírusok zöme szaporítóanyaggal terjed, és a talajban előforduló kártevők, köztük a fonálférgek is terjeszti őket. Nagyon gyakori, hogy a beteg fa, bokor körül körkörösen betegszik meg a többi növény. A csonthéjasok legveszélyesebb vírusos betegségét, a szilvahimlőt is terjesztik a levéltetvek. Az elmúlt pár évben, tavasszal nagyon erős volt a tetűinvázió. Érdemes odafigyelni, és megpróbálni védekezni ellenük. Fontos a permetezések során betartani a vegyszerrotációt, ugyanis nagyon gyorsan kialakul a rezisztencia. Kiskertekben, ahol csak pár fa van, nagyon jó védekezési mód a fák törzsének körbekenése nem száradó ragasztóval. A fán tojás formában telelő tetveket a rügypattanás után egy-két kezeléssel elpusztítjuk, utána ezzel a módszerrel megelőzzük, hogy a hangyák újra felhordják őket a fákra.

A vírusos betegségek elleni védekezésben a megelőzés mellett a beteg növények eltávolítása is fontos. Ez drasztikus módszer, de mivel a gyógyítás nem lehetséges, fontos a fertőzésforrás eltávolítása. Kiskertekben, ahol gyakran megfigyelhetjük a növényeket, ki kell tépni a fertőzött töveket, ezzel védjük az állományt a fertőzéstől. A levéltetvek elsődleges, a szívogatás által okozott kártól sokkal nagyobb lehet a másodlagos, a vírusosfertőzés okozta kár, ezért ezt is tartsuk szem előtt a védekezéskor. (sedl)

Burgonya-Y-vírus-tünete
Vírusos fertőzés tünete a paprikán
Vírus tünete a tökön
Vírus tünete a rózsán
Szilvahimlő tünete leveleken
Szilvahimlő tünete barackmagon

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda márciusi száma

A tavaszi termelési szezon kezdetén a Jó Gazda márciusi száma összefoglalja a kerti vetésforgó alkalmazásának alapvető szempontjait és …