A nemes meggyek alanya is lehet a cigánymeggy

A térségünkben nagyon sokféle gyümölcstermő növény él vadon, mint például a málna, a szeder, a som, a kökény, a berkenye, a bodza az erdei és a mezei szamóca. Ide sorolható még a vadkörte, a vadalma és a vadcseresznye valamint a vadmeggy (Cerasus vulgaris) is. Érett gyümölcsének a magjából kelnek ki azok a magoncok, amelyek – kedvező körülmények között – gyümölcsöt érlelő fákká nevelehetők.

A vadmeggy magról és sarjakról is jól szaporítható, laza és kötött talajon egyaránt jól fejlődő növény, amelynek magoncait a nemes meggyfák alanyaként is használják. A laza és a kötött talajokon egyaránt jól fejlődik, a nedves és a sovány termőföldet, valamint az árnyékot is eltűri, a fagyokra sem érzékeny. Alanyként szívesen használják a faiskolák is, ahol a kiskertek számára törpeorsó nevelésére alkalmas csemetéket állítanak elő. A nemes meggy- és cseresznyefajták többségét sajmeggy (törökmeggy, Cerasus mahaleb) alanyra szemzik. A sajmeggy alanyon álló meggyfák gyökérzete erős, de nem kedvelik a rosszul szellőzött, nehéz, mészben szegény talajokat, gyorsabban fordulnak termőre, de rövidebb élettartalmúak, mint a vadmeggyen állók.

Különösen a biotermelés szempontjából érdemel figyelmet egy „félvad” meggyfajta, a cigánymeggy, amelynek a gyümölcse szabályos, kissé nyomott gömb alakú, sötét-bíborpiros, festőlevű, jellegzetes meggyzamatú, nagy sav- és szárazanyag tartalommal rendelkezik. Fája edzett, ellenálló, betegségekre nem fogékony. Érése elhúzódó, puha húsú, festőlevű, érett gyümölcse sokáig a fán hagyható, a kiskert használói hetekig csemegézhetnek a gyümölcsén. Egyes klónjai egy időben virágoznak a Pándy-meggyel, és annak virágait meg is termékenyítik. (sz)

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda februári száma

A Jó Gazda februári száma a tavaszi szezonkezdet előtt az időszerű tennivalókat összefoglalva kínál gyakorlti …