A baromfi, a sertés, a szarvasmarha után a nyulak tenyésztésében is megjelent ez a korszerű tenyésztési rendszer. A szintetikus tenyésztési eljárás arra utal, hogy nem egyszerűen valamiféle keresztezés termékei ennek a populációnak ( állomány ) az egyedei, hanem tudatosan kiválasztott fajták, legjobb tulajdonságainak összegyűjtése a fő cél. Sokan azt hiszik, ha pl. egy kiállítási új zélandi fehéret …
Bővebben »Júliusi teendők a méhesben
Ebben a hónapban már virágzik a napraforgó. Ez az utolsó nagyobb nektármennyiséget adó növényünk, amiből még jó esetben pergethetünk. Ugyanis egyre több olyan fajtát termelnek a mezőgazdászok, amelyek alig, vagy egyáltalán nem mézelnek. Ezért a vándorló méhészeknek ajánlatos előzetesen egyeztetni a terület tulajdonosával és megtudakolni, milyen magot vetett. A napraforgó …
Bővebben »Olcsó méznek híg a leve?
A július a méhészek számára nem a pihenésről és a pancsolásról szól. Mindenki a méhese körül sürög-forog, munka pedig akad bőven. Az eddigi fáradozásunkat némileg feledteti az eredmény: több év után idén végre jól mézelt az akác. Az akácméz gyenge zamatú, állaga a kedvező glükóz/fruktóz arányának köszönhetően a legtovább marad …
Bővebben »Június a méhesben
Az akác elvirágzása után a legfontosabb teendőnk a méhcsaládok fészkének rendezése annak érdekében, hogy a hordás alatt lecsökkent fiasítás felszaporodjon. A nagy mennyiségű nektár, amit a méhek akáckor begyűjtöttek, korlátozza az anya petézését. Ha nem tudnánk növelni a fiasítást, a méhcsalád nyárra elnéptelenedne és képtelen lenne kihasználni a nyári méhlegelőt …
Bővebben »Mixómatózis, a nyúltenyésztők réme
A mixomatózis a házi és az üregi nyulak egyik legtöbb gazdasági veszteséget okozó vírusos betegsége, mely a fejen és a természetes testnyílások környékén nagy vizenyős duzzanatokkal vagy göbök megjelenésével jár. A betegség gyógyíthatatlan. A mezei nyúl nem fogékony a vírusra. A betegség már régóta ismert, Sanarelli és Solendore állapította meg …
Bővebben »Ne féljünk a rajoktól !
Az elmúlt hetekben több méhész ismerősöm panaszkodott arra, hogy az idén – nyilván a változékony áprilisi időjárás miatt – a szokásosnál is több méhcsaládjuk rajzott. Pedig ugyanolyan rajzásgátló intézkedéseket foganatosítottak, mint más években. A méztermelő méhészek többsége nem szereti, ha családjaik rajoznak. Ez ugyanis a méztermelés visszaesésével jár, miközben a …
Bővebben »Bőzsírú mangalica – a göndör szőrű disznó
A felvidéki sertéstenyésztők körében egyre népszerűbb a mangalica, és ez nem véletlen, ugyanis ez a világon az egyetlen göndör szőrű disznófajtája. Magyarország után Felvidéken is növekszik a mangalicatartási szándék, hiszen ez az egyik legigénytelenebb sertésfajta, ezért kinti állattartásra kiválóan alkalmas. Tartása nem jár túl nagy költséggel, bár az állatok jóval …
Bővebben »Fókuszban a beporzók
Beporzók nélkül nagyon szegényes lenne az étlapunk és sivár a környezetünk, hiszen épp nekik köszönhetjük termesztett növényeink kétharmadát, az élelmiszereink harmadát. 2018 óta május 20-a a méhek világnapja. Az Egyesült Nemzetek Szervezete így próbálja felhívni a világ figyelmét a beporzást végző rovarokra, s azon belül is a háziméhekre és a …
Bővebben »A német tarka óriás – csak igényes tenyésztőknek
Ezt a napjainkban az egész világon elterjedt és kedvelt nyúlfajtát valószínűleg Elzász-Lotharingiában tenyészették ki. Németországban önálló fajtaként 1908-ban ismerték el, de ezt egyes tenyésztők erősen vitatják. Egyeben között arra utalnak, hogy már a 16. században ismerték a tarka óriás nyulakat. A múlt század végén Belgiumban és Franciaországban is nagy számban tenyésztettek …
Bővebben »Méhviasz és műlép
Ez idő tájt egyre gyakrabban bontunk kaptárt, bővítjük a fészket új keretekkel, hogy a méhcsaládok zavartalanul fejlődhessenek. A jó minőségű műlép minősége, tisztasága nagyban befolyásolja a méhészkedés sikerét. A méhviaszt a fiatal, 12–18 napos dolgozó méhek viaszmirigyei választják ki. Eredetileg majdnem fehér és folyékony, a levegővel érintkezve szilárdul és pikkelyesedik. …
Bővebben »