Fókuszban a beporzók

Beporzók nélkül nagyon szegényes lenne az étlapunk és sivár a környezetünk, hiszen épp nekik köszönhetjük termesztett növényeink kétharmadát, az élelmiszereink harmadát. 2018 óta május 20-a a méhek világnapja. Az Egyesült Nemzetek Szervezete így próbálja felhívni a világ figyelmét a beporzást végző rovarokra, s azon belül is a háziméhekre és a méhalkatúakra.

 

A méhek kulcsszerepet töltenek be a növények beporzásában. A virágos növények 87 százaléka igényli a beporzók közreműködését a termés- és/vagy magképzéshez. A száz leggyakoribb haszonnövény 70 százalékának beporzását rovarok végzik. Sajnos, az elmúlt évtizedekben beporzók tömege tűnt el a Föld színéról – figyelmeztetett előadásában Vásárhelyi Tamás biológus, rovarász. Elmondta: a német kutatók már 2017-ben megkongatták a vészharangot, mert vizsgálataik szerint 27 év alatt negyedére (!) csökkent a rovarok száma 63 kis természetvédelmi területen Németországban. 2018-ban már azt taglalták a kutatók a Biological Conservation c. lapban, hogy a rovarok 40 százalékát a kihalás fenyegeti, miközben évente 2,5 százalékkal csökken a rovartömeg a Földön. A pusztulás okai a következők: az élőhely változása, az intenzív mezőgazdasági termelés, a nagymértékű környezetszennyezés és vegyszerhasználat, az invazív fajok és a patogének elterjedése, valamint a klímaváltozás.

A rovar- és méhpusztulás globális probléma. Dél-Angliában például már 1988-ban kihaltak a rövidszőrű poszméhek. Néhány évvel ezelőtt Svédországból importáltak 50 anyát abban a reményben, hogy ismét meghonosodik ez a faj a szigetország területén. Kínában még tragikusabb a helyzet. Szecsuán tartományban egyáltalán nincsenek méhek, se virágzó növények. Mint azt Fercsik Mariann fotóművész is megörökítette, a helyi gyümölcstermesztők már harminc éve bambuszszálra erősített csirketoll segítségével porozzák be az alma- és körtefák virágait. Hellyel-közzel speciális drónokat is bevetnek, amelyek lényegesen gyorsabban és olcsóbban képesek a munka elvégzésére. Így is sok bonyodalommal jár a megfelelő pollen előkészítése, lévén, hogy a termesztett almák, de főleg a körték többnyire nem önporzók, keresztbeporzást igényelnek. Ahhoz, hogy legyen megfelelő mennyiségű és fajtájú virágpor, az előző évben begyűjtött porzókból kiszedik a virágporokat, két napig kíméletesen szárítják, majd a fák minden virágát beporozzák.

Európában is rohamosan csökken a vadon élő beporzók száma. Tízből egy méh- és lepkefaj már ma is a kihalás szélén van – olvasható az Uniós kezdeményezés a beporzókról c. kiadványban, amely egyebek között azt taglalja, miként lehetne élőhelyek kialakításával visszafordítani a folyamatot. Szakértők szerint a beporzóknak (méheknek, zengőlegyeknek, pillangóknak, darazsaknak) olyan sok fajból álló virágzó felületeket kellene kialakítani városi aglomerációban és vidéken, amelyek sokáig kínálnak változatos élelemforrást és búvóhelyet számukra. A beporzóknak egyszerűen azzal is lehet segíteni, hogy nem kaszáljuk le hetente a füvet, hanem engedjük a virágok kifejlődését. De ültethetünk virágokat cserépbe, virágágyásokba, készíthetünk a beporzók számára menedéket, kínálhatunk nekik ivóvizet. A háziméheket nem kell védetté nyilvánítani, tartásukat négyzetkilométerre korlátozni, ahogy azt egyes kormánypárti honatyák tervezik. Ha a hazai méhészszervezetek tiltakozása ellenére mégis fabrikálnak valamilyen jogszabályt, akkor annak arra kellene fókuszálnia, miként lehetne növelni a zöld sávokat, hogyan lehetne ösztönözni a mezőgazdasági termelőket arra, hogy ne termesszenek egy helyen nagy parcellákon például repcét, mert ez a növény csak rövid ideig nyújt beporzóinknak bőséges táplálékot, elvirágzás után koplalásra vannak ítélve vagy nagyon messzire kell repülniük, hogy élelemhez jussanak.

Gágyor Alíz

About jogazda.com

Cikkajánló

Folyékony szerves trágya

PR CIKK Mindenki tudja, hogy a szerves trágyák sokkal többet érnek, mint a szilárd műtrágyák. …