Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Igen sok házikertben a gyümölcsfákat nem szokták trágyázni, mégis teremnek. Vannak kísérleti adatok, amelyek arról számolnak be, hogy a 40-50 éve trágyázatlan gyümölcsparcellák semmi hátrányos tünetet sem mutatnak, kielégítő termést adnak. A gyümölcsfák gyökerei igen mélyre lehatolnak a földbe, és nagy területet hálóznak be, ezért valamennyi táplálékot mindig találnak a termés kineveléséhez.
Ha azonban megnéztük a nagy terméseredményt elérő gyümölcsösöket – különösen a már házikertben is létjogosult intenzív koronaformájú ültetvényeket, minden esetben meggyőződhetünk arról, hogy a tápanyag-utánpótlás központi kérdést jelent.
A trágyázáskor fontos, hogy a gyümölcsös évente kapjon trágyát, kb. 20 t/ha (m2-enként 2 kg) istállótrágyát vagy komposztot. Ha 3-4 évenként kap nagyobb mennyiségű szerves trágyát a gyümölcsös, termése szakaszossá válik, és egy-egy év kimagasló termése után hiányos termésű évek következnek. Évi műtrágyaadagnak m2-enként 2-4 dkg nitrogéntartalmú, 2-3 dkg foszfortartalmú és 3-5 dkg. káliumtartalmú műtrágya kiszórása általában megfelelő mennyiség. A trágya bemunkálásakor ügyeljünk a gyökerekre. A gyümölcsfák gyökerei már viszonylag közel a talajfelszínhez is megtalálhatók, ezért nem célszerű a túl mély megművelés.
A gyümölcsösök fejtrágyázásával igen jó eredményt érhetünk el. Különösen fontos öntözött gyümölcsösben az évközi tápanyag-utánpótlás: egyrészt az erős kilúgozás ellensúlyozására, másrészt a – műtrágya öntözővízben feloldva és a talajban jobban eloszolva – sokkal nagyobb százalékban hasznosul a növény számára.
A fejtrágyázás leghatásosabb módszere – különösen a talajban nehezen mozgó foszfor- és káliumműtrágyák esetén – az ún. injektoros módszer. Egyszerű vasrúdat a gyökerek mélységéig (80-100 cm) kb. 30 cm-enként a talajba szúrunk, és a keletkezett lyukakba öntözőkannával vízben feloldott műtrágyaoldatot (3-5%-os) öntünk.
Minden gyümölcsös (öntözött vagy száraz, trágyázott vagy trágyázátlan) legelőnyösebb talajápolása az év közben elvégzett talajtakarás, amely kedvező éghajlati viszonyokat teremt a tápanyagokat feltáró talajélőlényeknek, megőrzi a nedvességet a felső gyökerek számára is, amelyek tápanyag-ellátottság szempontjából előnyösebb rétegben helyezkednék el, mint az alsók. A takart talaj szerkezete az esőztető öntözés hatására nem romlik el. Szalmával, gyommal, lekaszált fűvel, szénával, lombbal, fekete fóliával stb. takarhatunk.
Fotó: Szilvássy
