Pulykatartás

A pulykák tartása a szükséges szakmai ismeretek és tartási feltételek alapján napjainkban is olyan sikeres tevékenység lehet, amely kiegészítő jövedelmet és sikerélményt is biztosít a gazdáknak.

Már a tartás megkezdésekor ügyeljünk arra, hogy egészséges állományt telepítsünk, az előnevelt pulykákon ne észleljük a betegségek tüneteit (pl. tüsszögés, hasmenés, bágyadtság, étvágytalanság). Egyúttal a mozgásuk élénk, a lábállásuk szabályos, a csontozatuk (mellcsont) jól fejlett legyen.

Az előnevelés ideje 6 hét, erre az életkorra alakul ki a pulyka hőszabályozó képessége, és ekkor már az alacsony hőmérsékletet is eltűri, így  ezután fűtést nem igényel, illetve a 18-20 oC körüli hőmérséklet biztosít számára komfort érzést. Ha a kisüzemi nevelő épületben télen is kívánunk pulykát nevelni, akkor az épületet fel kell szerelni olyan fűtési lehetőséggel, mellyel a 18–20 oC hőmérséklet biztosítható.

Az alom legyen száraz, rugalmas, hőszigetelő. E célra a szecskázott szalma, puhafa forgács, vagy napraforgómaghéj is felhasználható. Télen 15–20 cm, nyáron 5-10 cm vastagságú legyen az alom. Az etetők, itatók környékén átnedvesedett alom a kívánt funkcióját nem tudja ellátni, ezért azt ki kell hordani, ki kell cserélni. Az ilyen helyek újraalmozására állandóan legyen alomanyag az épület közelében. Ne feledkezzünk meg a szükséges „felülalmozásról” sem.

A 6–10 hetes korú pulyka a 18-20 oC hőmérsékleten fejlődik a legjobban. Ezután már 10-20 hetes korban ennél lényegesen alacsonyabb hőmérsékletet is elvisel. Jó ha tudjuk, hogy testének fűtésére takarmányt használ fel, így a fajlagos tápfelhasználás alacsony hőmérsékleten lényegesen megnő.

A pulyka, testtömeg-kilogrammonként óránként 4–5 kalória hőt termel. Az optimális hőmérséklet fűtéssel történő beállításánál ezt a hőtermelést is figyelembe kell venni. A hőmérsékletet mindig hőmérővel ellenőrizzük. A fűtés tervezésénél az önhő termelésen túlmenően a levegőcsere hűtőhatását is vegyük figyelembe, és igyekezzünk 18 oC körüli hőmérsékleten nevelni a 10 hetesnél idősebb pulykákat. Alacsony hő, kicsi levegőcsere és nedves alom mindig megfázást eredményez.

A jó szellőztetés érdekében testtömeg-kilogrammonként, óránként 6–8 m3 levegőcserét biztosító ventillátorokat és légbeejtőket kell tervezni, ill. beépíteni. Télen a 3 m3/óra testtömeg-kg mennyiségű levegőcsere is kielégíti az igényt.

Az egy állatra jutó etető-, itatóvályú-hosszúságot úgy kell kialakítani, hogy minden állat kényelmesen tudjon enni, inni. A 6 hetes korú pulykának 3 cm/állat etető és 2 cm/állat itató férőhelyet kell kialakítani. A 13-14 hetes korú kakasok 6–8 cm/állat etető és 5 cm/állat itató férőhelyet igényelnek.

Az etetők, itatók magasságát állítani kell, az mindig a növekedő pulykák hátmagasságához igazodjon. Ebben az esetben kevéssé szennyeződik a táp és a víz, de csökken a tápszóródás is. Ezek a berendezések könnyen tisztítható anyagból készüljenek, stabil lábakon álljanak, mert a nagytestű, verekedő pulykák könnyen felboríthatják.

Szükség van mesterséges fényforrások felhasználására. Az évszakok szerint változó nap hosszúságát vegyük figyelembe. Célunk az legyen, hogy a pulyka aktív napszaka hosszabbodjon, többet egyen és igyon. Így a folyamatos fejlődés biztosított.

A csőrkurtítás a pulykanevelés egyik alapfeltétele. Zárt környezetben a pulyka kannibalizmusra hajlamos, az állatok egymást csipkedik, agyonverik. A felső csőrkávát – az orrnyílások előtt – a csőr hegye felé 1–2 mm-es éles metszőollóval le kell vágni. Az alsó csőrkáva maradjon érintetlenül. Metszéskor a nyelvet szorítsuk le, nehogy sérüljön. A csőr csonkítását 3–6 hetes korban ajánlatos elvégezni. A továbbhizlalásra történő kakasválogatásnál már csak „igazítani” kell a csőrt. A csőrkurtított állat egy napig alig eszik, ezután csak granulált tápot adjunk.

A 6 hetes korú pulykákból m2-ként 4-5 db jérce, míg kakasokból 2-3 db nevelhető fel vágásig. Az állomány zsúfolása minden esetben kárt okoz, mely idegességben, kannibalizmusban, végtagrendellenesség kialakulásában nyilvánul meg.

Ma már a kistermelők is speciális összetételű nevelő és hizlaló tápok közül válogathatnak. Gyakorlatban bevált 6-8 hetes korig a nevelő I. táp, 8-12 hetes korig jérce nevelő II. táp, 8-14 hetes korig kakas nevelő II. táp. Ezt követi 8-16 hetes korig jérce hizlaló I. táp, 14-20 hetes korig kakas hizlaló I. táp, majd 20-22 hetes korig kakas hizlaló II. táp és 16-18 hetes korig jérce hizlaló II. táp.

Az állatokat az egész hizlalás időszaka alatt étvágy szerint – ad libidum – takarmányozzuk és a napi takarmányfogyasztást folyamatosan kísérjük figyelemmel. Az étvágy csökkenése technológiai hibára, vagy állategészségügyi problémára hívja fel a figyelmet.

About jogazda.com

Cikkajánló

Az eredményes szójatermesztés

A hazai szántóföldi növénytermesztés utóbbi évtizedben kialakult meglehetősen egyoldalú vetésszerkezetében alapvetően 3-4 meghatározó növényfaj dominál. …