Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A növénytermesztésben alapvető tényező az adott növény szükségleteinek kielégítése, ennek hiányában az állományok gyengébben növekednek, könnyebben betegszenek és kevesebb termést hoznak. Ismert az is, hogy a tápanyagok hiányára a növények a tenyészidő első felében érzékenyebben reagálnak, ezért alapvetően ebben az időszakban szükséges a pótlásokat beiktatni. A talajban hiányzó táp- és mikroelemek pontos és a talaj tápellátottságához méretezett célzott tápanyag-utánpótlással pótolhatók. A szántóföldi növények jelentős mennyiségű nitrogén-igényét osztott adagokban kijuttatott N-trágyázással, elsősorban fejtrágyázással kell biztosítani. Mivel a téli csapadék miatt a nitrogén-kimosódás jelentős lehet, ezért általában kora tavasszal szórják ki a termést növelő nitrogén-fejtrágyát. A túl kései nitrogén fejtrágyázásnál azonban számítani kell arra is, hogy az már nem csak a növekedésben vesz részt, hanem a fehérjeképzés ben fejti ki hatását, egyes olajnövények esetében csökkentheti pl. az olajtartalmat.
A levéltrágyázással a termesztett növény életfolyamataihoz szükséges tápanyagokat a legalkalmasabb időpontban és a szükségnek megfelelően lehet adagolni. Kora nyári aszályos időszakban öntözés hiányában a szárazságeredetű tápanyag felvételi zavarok esetén a levéltrágyázás az egyetlen lehetséges mód a károk csökkentésére. A levéltrágyák elvileg a tenyészidő kezdetétől a növények termésérésének kezdetéig kijuttathatók, 2-3-szori levéltrágyázás már eredményes lehet. Ezen kívül számtalan speciális nitrogéntartalmú és más elemekkel kiegészített levéltrágya is megtalálható a piacon. A kén és a magnézium hiánya például a keserűsó levéltrágyaként való kétszeri alkalmazásával is pótolható.
A levéltrágyák hatékonysága nem az általuk kijuttatott tápanyagok mennyiségével, hanem az általuk helyreállított, kiegyensúlyozott életfolyamatokkal mérhető. Ilyenkor nem csak a levéltrágya tápanyagai hasznosulnak, hanem a megélénkülő életműködésen keresztül javulhat a talajban lévő tápanyagok felvétele, a trágyázással talajba vitt elemek hatékonysága is. A levéltrágyákkal nem érhető el ugyanolyan termésnövelő hatás, mint az alaptrágyázással, de ennek ellenére nem lebecsülendő az általa kiváltható eredmény.
Az alábbiakban két fontos szántóföldi növény fejtrágyázásának alapvető szempontjait foglaljuk össze. A napraforgó sikeresen és jövedelmezően termeszthető növény, főleg, ha megfelelő fajtát választunk és fajtára jellemző specifikus termesztési eljárást alkalmazunk. A nagy olajtartalmú napraforgó igényes a talajjal szemben, a vályogos, jó hő- és vízgazdálkodású talajokon érzi jól magát. A mezőségi talajokon adja a legnagyobb terméseket. Termesztésére alkalmasak a lazaszerkezetű barna erdőtalajok, humuszos homoktalajok is. Ez összefügg azzal, hogy a nitrogénellátásra kényes, az igényének megfelelő nitrogénmennyiséget meghálálja. A túlzott nitrogénmennyiség az olajtartalmát csökkenti, és fokozza a betegségek iránti fogékonyságát. Az intenzív növekedési szakaszban viszonylag nagy mennyiségű tápanyagot vesz fel. A tápanyagokkal jól ellátott talajon 1 tonna 3,5 tonnás hozam esetén a kaszattermés kineveléséhez hektáronként 140 kg nitrogént, 105 kg foszfort, 245 kg káliumot és 42 kg magnéziumot igényel. Ha a vetés előtt vagy azt követően nem kapta meg a tervezett kaszattermés szerinti a szükséges nitrogén mennyiséget, a hiányzó rész fejtrágyaként vagy lombtrágyaként pótolható.
A levéltrágyázás alkalmazása többszöri kijuttatás esetén lehet sikeres. Hatékonyságát növeli, ha a gombaölő szerekkel együtt alkalmazzuk, ez által a megjelenő szürkepenész és más gombabetegségekkel szembeni védekezésekben is szerepet kap. Az első kombinált permetezést a napraforgó bimbózásakor, a másodikat teljes virágzáskor végezhetjük.
A kukorica víz- és hőigényes növény. Egy tonna szemterméshez hektáronként 28 kg nitrogént, 11 kg foszfort , 30 kg káliumot, 3 kg magnéziumot igényel. 5-6 tonna feletti hozamok esetén kb. 150 kg nitrogénre, 60 kg foszforra és 180 kg káliumra van szüksége.
A kukorica levéltrágyázása nem annyira elterjedt, mint a napraforgóé. Ennek az oka, hogy amikor alkalmazni lehetne, a kukorica levélfelülete még kicsi. Ilyen fejlődési szakaszban az osztott nitrogén alkalmazásával a fejtrágyázás ajánlatosabb. Amikor a kukorica levélfelülete alkalmasnak kínálkozik a permettrágyázáshoz, akkor viszont már a sorok közé géppel nehéz bejutni. Ugyanakkor a kukoricánál a tenyészidőben a levéltrágyázás rendszerint nem kapcsolható össze növényvédelmi permetezéssel. Viszont a levéltrágyázás nagyon hatásos az aszálykár csökkentésére, és a kukorica tenyészidejében bármikor alkalmazható. A karbamid híg oldata ajánlható kétszeri alkalmazással. Az első levéltrágyázás kijuttatható címerhányás ideje alatt, megtakarítási szempontból ez egybe eshet a kukoricamoly elleni védekezéssel. A második permetezés az elvirágzás végétől a szemképzés ideje alatt a tejes érés kezdetéig végezhető. (sz-arch)
