Mikor érett a füge?

Ádám és Éva is fügefalevelet viselt, és az i. e. 2900-ra datálható írásokban is ismert volt gyógyhatásairól a füge. Romulus és Remus, Róma két városalapítója is egy fügefa árnyékában pihent, miközben a farkas táplálta őket, a szárított füge pedig már a római légiók katonáinak is fontos élelme volt. Nem csoda, hogy a füge manapság is óriási népszerűségnek örvend. Ráadásul, ha jól érzi magát nálunk, akkor elképesztően sok gyümölcsöt hoz. De vajon honnan tudjuk, mikor a legjobb az íze, vagyis mikor érte el a tökéletes érettség pillanatát? És miért nem mindegy, hogy milyen módon szüreteljük?

Ekkor a legfinomabb

Bár a fügét szárítva is fogyaszthatjuk, a legjobb, ha frissen esszük, ráadásul akkor, amikor nem túlérett, hanem a tökéletes érettségi fokán van. Ezt azonban nem könnyű eltalálni.

1. Először is nézzük meg, hogy néz ki a füge. Az első jele, hogy lassan elkezdi elérni a tökéletes állapotát, hogy elkezd megváltozni a színe. Amíg az éretlen füge kicsi és zöld színű, addig az érett, fajtájától függően, barnássá, esetleg lila színűvé válik.
2. Ahogy érik, úgy konyulle egyre jobban. Míg a kemény füge merőlegesen áll, addig az érett megpuhul, és meghajlik.
3. A méretis lényeges, hiszen az érett füge mindig nagyobb, mint az éretlen. Ez azonban a fajtától is függ, ezért érdemes megfigyelni, hogy a fügénk általában mekkora, amikor eléri a kellő érettséget. Arra is ügyelni kell, hogy ha túl sok a termés a fán, akkor azok kisebbek lesznek, és kevésbé finomak, ezért érdemes ritkítani a gyümölcsöket.
4. Az éretlen füge kemény, ellenben az érett puha.
5. A puding – és persze a füge – próbája az evés. Amikor úgy gondoljuk, kellően szép a színe, kellően nagy a mérete és puhának is tűnik, szedjünk le egyet és kóstoljukmeg. Aki már kóstolt igazán érett fügét, annak nem kell elmagyarázni, hogy milyen a tökéletesen csodás, édes íz. Higgyék el, tudni fogják, mikor jött el a megfelelő idő!

(ki – agroinform)