Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Első kezelésre rézzel a kórokozók ellen
Márciusban a természet lassan kezd felébredni téli álmából. Bár a tavasz teljes beköszöntét általában csak áprilisban várjuk, de az utóbbi években tapasztalt változások alapján fokozatosan megkezdhetjük a gyümölcsösök szisztematikus védelmét. Februárhoz képest, az áprilisi átlaghőmérséklet eléri a +7,9 °C-ot, ami már a vegetáció teljes „beindulásának” is a feltétele. Ez az információ azonban a hosszú távú átlagos hőmérsékleti adatokból származik, és nem feltétlenül tükrözi a jelenlegi helyzetet. Az utóbbi években ugyanis jelentős eltéréseket tapasztaltunk, mégpedig a magasabb hőmérsékletek irányába.
Ennek ellenére márciusban még visszatérhet a téli időjárás, a hőmérséklet -10 °C alá is visszaeshet. Ilyen helyzetekben a korán virágzó gyümölcsfajok, különösen a kajszi ültetvények veszélybe kerülnek. Példaként említhetjük a 2024-es évet, amikor a kajszi már februárban virágzott, viszont 2009-ben a márciusi átlaghőmérséklet -0,9 °C volt. Ezzel ellentétben 2010-ben már +6,2 °C-os átlagértéket mértek. Az elmúlt közel 20 évben a leghosszabb telet a 2005/6-os időszakban jegyeztük, amikor november közepétől március végéig még a sík területeken is 20-30 cm-es hótakaró volt.
Rézzel a kórokozók ellen
Az elmúlt éveket meglehetősen enyhe telek jellemezték, csak a 800-900 m tengerszint feletti magasságban volt jellemző a csapadékos időjárás és tartósabb hótakaró. Ez a kórokozók és a kártevők tevékenységének korábbi beindulásában is megmutatkozik. Főleg azok a fajok ébrednek fel korábban, amelyeknek a fejlődésükhöz néhány napra nulla fok feletti hőmérsékletre van szükség.
A kórokozók közül ez elsősorban az őszibarack tafrinás levélfodrosodására (Taphrina deformans) vonatkozik. A gomba ivartalan spórák (ún. blastospórák) formájában telel át a rügyek pikkelyei között vagy a hajtásokon. A blastospórák attól a pillanattól kezdve képesek fertőzni, amikor a bimbók belsejében lévő szöveteket védő pikkelyek a külső környezeti hatásokra kimozdulnak. A fenológiai fejlődés nyomon követése alapján készült egy hőmérsékleti modell, amely az év eleje óta 7 °C feletti aktív fokok összegének (SAT7) mérésén alapul. A rügypikkelyek akkor mozdulnak, ha a SAT7 = 800 °C feltétel teljesül. Az első kezelést akkor hajtják végre, amikor a SAT7 = 1000 °C-ot eléri. 2024 februárjának első dekádjában ezek az értékek a legtöbb helyen teljesültek (a melegebb vidékeken jelentősen meg is haladták), ami a beavatkozások végrehajtását már a téli időszakban feltételezte. A kezelésre vonatkozó döntést maguknak a rügyeknek a közvetlen megfigyelésével kell korrigálni, pontosabban, hogy van-e vizuálisan észrevehető jele a pikkelyek mozgásának.
Az őszibarackfák a rügyezés kezdetétől a virágszirmok lehullásáig érzékenyek a fertőzésekre, ezért a gombás fertőzések szempontjából kedvező feltételek mellett a későbbiekben is folytatjuk a gombaölő szeres védekezést. A készítmények választéka most a réz-hidroxidra, a réz-oxi-kloridra (CuproTonic) és a PowerOf-ra korlátozódik. Az amazoN Bacilus mojavensis alapú biokészítményt is használhatjuk. Sajnos, a gombaölő hatású Power Of-K csekély ellenállást mutat az eső általi kimosással szemben, ezért BorOil-lal keverjük. A tafrinás levélfodrosodás ellen a rézkezelés kiemelten javasolt, de csak addig, amíg nincsenek levelek, mert azokat leégeti!
Ugyanebben a fenológiai fázisban (rügypikkely nyitása) a szilva polisztigmás levélfoltossága (Taphrina pruni) elleni beavatkozást is végzünk. Ez a gomba bionómiájával hasonlít az őszibarack tafrinás levélfodrosodására, és védekezési elve is hasonló. Az aktív hőmérsékletek összegei nincsenek meghatározva, ezért csak a szilvarügyek fenológiai fejlődése szerint járunk el. A kéregnekrózis és bakteriózis elleni rézkezelés általában március-április fordulójára esik.
Szezon elején az alma varasodás (Venturia inaequalis)
ellen is használhatunk rezet. Az aszkospórák kirepülése és az első fertőzések legutóbb az egérfül fenológiai fázisában március végén jelentkeztek Ilyenkor (meleg vidékeken még korábban) virágozhat a kajszibarack, amelyet a moniliás virág és ágelhalás (Monilinia laxa, M. fructigena) ellen kell kezelni. Az amazoN, Folicit, PlanTonic készítmények és fungicidek erre kellőképpen hatásosak. A gyakorlati tapasztalatok szerint az integrált termelésben erős fertőzési nyomás mellett, illetve a kórokozó súlyossága miatt is célszerű előnyben részesíteni a fent említett készítményket.
A tavasz eleje egyben lehetőség a megelőző növény-egészségügyi intézkedések végrehajtására is, amelyeket a betakarítás utáni időszakban nem volt időnk elvégezni. A kórokozók tevékenységének megkezdése előtt célszerű a csonthéjasok kiültetését elvégezni, és a Monilinia spp. gomba által megtámadott mumifikálódott terméseket eltávolítani. Számos kórokozó áttelelő formáit (alma- és körtefák varasodása, körtelevelek szürkefoltossága, csonthéjasok és egyéb fajok szárazfoltossága) tartalmazó levelek összegyűjtését és komposztálását is végezzük mindig Trifender-rel beoltva.
A kórokozók terjedésének megfékezése a virágzás alatt
A virágzás alatt általában már megjelennek a beporzók. Ebben a fonológiai fázisban az őszibarackfákat kezelni kell a tafrinás levélfodrosodás és a monília ellen is, de a virágzás alatt csak amazoN-t használhatunk. A gyümölcsösben hagyott mumifikált gyümölcsök a moníliás rothadás fertőzési forrásai, ami ellen nagyszerű választás az amazoN.
Kártevők elleni védelem
Bár a legtöbb kártevő március elején még „téli álmot alszik”, néhány hét vagy akár napon belül felébredhet. A körteültetvényekben elsőként a levélbolhák (Cacopsylla pyri) kezdik meg tevékenységüket. Az imágók közvetlenül a gyümölcsösben telelnek át, és az alacsony alsó fejlődési küszöbnek (+2,7 °C) köszönhetően már a téli hónapokban is rendszeresen megtörténik a párzás és a tojásrakás. Törekvésünk ebben az időszakban a tojáskelés késleltetése, hogy a nimfák kikelésénél (általában közvetlenül virágzás előtt) végzett rovarirtó kezelés a populáció minél nagyobb hányadát érje el. Erre a célra a kaolin vagy nagy dózisú PlanTonic olaj taszító hatását alkalmazzuk, a kellő hatás elérése érdekében használjuk a Bora rovarölő gombával való keverését. A kaolint azonban az eső könnyen elmossa, ezért a csapadéktól függően meg kell ismételnünk a kezelést.
Márciusban még van lehetőségünk ellenőrizni a kártevők áttelelő formáinak előfordulását.
Már a rügypattanás előtt vagy annak kezdetén (BBCH 00–01) beavatkozunk az eryophyida atkák ellen, ide soroljuk az atkát (Eriophyes pyri, Epitrimerus pyri), a gubacsatkát (Aculus focekui) és az almában a levélatkát (Aculus schlechtendali). Ellenük kéntartalmú szereket használunk, lehetőleg Bio sulfurt, mivel nem tartalmaz nehézfémeket. Nála sokkal hatásosabb a Typhlodromus pyri ragadozó atka betelepítése. Ha nincs lehetőség a ragadozó atka alkalmazására, akkor a ként nagy dózisban (10 kg/ha) választjuk, egyúttal az olajjal (PlanTonic -10 l/ha) való kombináció is bevált. A megcélzott kártevők az ún. deutogynes (téli nőstények), melyek kolóniái a kéregrésekben, rügyek alatt, valamint más menhelyeken töltik ki a nyugalmi időszakot.
Kora tavasszal életre kel a leggyakrabban a meggyet támadó meggyvirágmoly (Argyresthia pruniella). Tojás formájában telel át, a teljesen kifejlett hernyók 10 °C fölötti hőmérsékleten nagyon gyorsan kikelnek. A kezelést még azelőtt meg kell oldanunk, hogy a hernyók belefúródjanak a rügyekbe. Erre a célra a PlanTonic és Bora vagy a Mycotal olajos tankkeverékek javasoltak. A Spinosad a rügymoly elleni közvetlen védekezésre megengedett, de sajnos csak a faiskolákban. Viszont a cseresznye- és meggyültetvényekben a kiváló hatású Bacillus thuringiensis alapú Delfin használható. Ha más kártevők (levéltetvek, legyek, pajzstetvek és lepkék) áttelelő állapotairól van szó, célszerűbb az olajat (PlanTonic) később, általában az egérfüles és a zöldbimbós állapot között (BBCH 54–56) alkalmazni. A magasabb hőmérsékletnek köszönhetően jobban érvényesül az olajok tojásra gyakorolt hatása (a légzés megakadályozása). Ezzel egyidőben kezdenek előbújni búvóhelyükről az araszolók hernyói, amelyek ellen szintén a B. thuringiensis (Delfin) készítménnyel avatkozunk be. A melegebb térségekben a szürke almalevéltetűk (Dysaphis plantaginea) az időjárás és a fenológiai fejlődés függvényében március vége felé rendszeresen kikelnek az áttelelő tojásokból. A beavatkozást a levelek csírázó szövetein látható vörös hólyagok belsejében a szívás jeleinek megjelenésekor és az ősanyák felfedezésekor végezzük. Az szürke alma-levéltetű ellen az Azatin botanikai rovarirtó szert is alkalmazhatjuk, amely csökkenti a pajzstetű és az atka kikelő formáit is.
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is számítani kell az bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum) rohamos aktivitásának megindulására. Ez különösen igaz a melegebb vidékekre, ahol február első dekádjában a bogarak előfordulásának feltételeit jelző hőmérsékleti összegek 55-80% között alakultak. A kezelést még a peték lerakása előtt el kell végeznünk, a beavatkozás időtartama fenológiailag általában egybeesik a BBCH 52–53 fázissal. A bimbólikasztó bogár a korán virágzó fajtákat (Idared, Šampion, Julia stb.) és a kezeletlen növényzettel szomszédos ültetvényeket kedveli. A bimbólikasztó bogár tevékenységének kezdete (15 °C feletti napsütéses idő). A lehűlést hozó időjárási lelassítja a kelést, illetve a hőmérséklet emelkedése után azonnal folytatódik a kelés. Ilyenkor a későbbi virágzású fajtákban is megjelenhet. A kifejlett egyedek fogása mellett a hőmérsékleti összegek is segíthetnek az előrejelzésben, ahol a lárvaölő beavatkozásnál a SET10(T) = 250-300 °C tartomány van beállítva.
Összefoglaló
Márciusban megkezdjük a kórokozók és kártevők elleni szisztematikus védekezést a gyümölcsösökben. Legfontosabb az őszibarack tafrinás levélfodrosodása, a bimbólikasztó bogár és az araszolók hernyói elleni beavatkozás A további gombaölőszeres kezelések sorában a kéregelhalás és a bakteriózis elleni védekezést, valamint az alma varasodás elleni első beavatkozásokat is el kell végezni. Az áttelelő tetvek, pajzstetvek stb. csökkentése érdekében már a csírázás előtt vagy annak kezdetén alkalmazzuk a kén különféle formáit. A körtetelepítéseknél figyelünk a kaolint és olajokat tartalmazó szerekre, amelyek a pajzstetvek ellen irányulnak. A sárgabarack a melegebb területeken a hónap vége felé már általában virágzik, ami a monilinia elleni kezelésekre hívja fel a figyelmet. A metszések során még mintát tudunk venni az ágakból, hogy ellenőrizzük az áttelelő kártevők jelenlétét. Ugyanakkor már most kezd kirajzolódni a védekezési stratégia, ideje elkészíteni a permetezési tervet az elkövetkező időszakra. (tam) www.biotomal.sk
