A fokhagymát tavasszal és ősszel is ültethetjük, ősszel szeptember végétől október végéig kerüljön a földbe. Általános szabály, hogy az őszi fokhagymát csak az őszi napéjegyenlőség után ajánlott elültetni. Alapelv az is, hogy ne ültessük olyan helyre, ahol az elmúlt években termesztettük, illetve gyökérzöldségek után sem tanácsos elvetni. Egyes ajánlások szerint …

Feltehetően az idei nyáron tapasztalt rendkívül meleg időjárás következtében nemcsak az üzemi szintű gyümölcsösökben, hanem a háztáji kertekben levő gyümölcsfákról is augusztus elején szinte lavinaszerűen hullani kezdtek a még éretlen termések, főleg az alma és a körte. Noha a természetes gyümölcsritkítás folyamatának harmadik szakaszában gyakorlatilag minden évben hullik le bizonyos mennyiségű éretlen gyümölcs a fákról a szedések …

A szeptember végén – október elején vethető áttelelő zöldségfélék közül a galambbegysaláta nálunk még nem nagyon elterjedt, pedig vitamin- és tápanyagtartalma kedvezőbb, mint a fejes salátáé. Jellemzője, hogy az áttelelő zöldségfajtákhoz hasonlóan a magjai már a vetés évében kihajtanak, meggyökeresednek, fejlődésnek indulnak, majd a téli fagyok alatt „hibernálódnak”, és az …

A gyümölcsfélék betakarításánál fontos szabály, hogy a terméseket soha ne esős időben, vagy közvetlenül utána, nedvesen, vizesen, illetve harmatosan szedjük, mert ilyenkor nagyobb a veszélye annak, hogy a termés könnyen megromlik. A forró napsütésben szedett terméseket is az a veszély fenyegeti, hogy a felforrósodott gyümölcs a betárolás után könnyebben megromolhat. …

Az őszi kerti teendők összefoglalója mellett a Jó Gazda októberi száma részletesen ismerteti a rebarbara őszi szaporításának módját, felhívja a kertészkedők figyelmét a komposztálással kapcsolatos tennivalókra, a fokhagyma ültetésének időszerűségére, ismerteti a burgonya tárolási feltételeit, egyúttal tanácsokat közöl a begyűjtött gyógynövények természetes szárításához is. A gyümölcstermesztők számára az időszerű tennivalók mellett többek között a gyümölcsfák telepítésének előkészítő munkálatait foglalja össze, …

Bekezdésként határozzuk meg, hogy mik is azok az évelők, esetünkben a télálló évelők? Télálló évelőknek nevezzük azokat a dudvás szárú növényeket, amelyeknek a föld fölötti részei ősszel elhervadnak, elszáradnak, de a földalatti részei, gyökerei, gyökértörzsei, hagymái, gumói életben maradnak, kibírják teleinket és a következő évben kihajtanak, leveleket és virágokat hoznak. …

Napjainkban a napraforgó termesztésében az állományszárítás már alapvető fontosságú technológiai műveletnek számít, és gyakorlatilag kihagyhatatlan termesztéstechnológiai elemmé vált. A napraforgó kaszatok egyenetlen érése miatt ugyanis állományszárítás nélkül jelentős mértékben megnövekedhet a betakarítási veszteség, illetve az azt megelőző madárkár mértéke. A fő ok mégis az, hogy a legtöbb évjáratban a beavatkozás …

Nem kell lemondani a friss, saját termesztésű spenótról ősszel, vagy akár kora tavasszal sem, a magokat még szeptemberben is el lehet vetni, illetve ültetni a kertben. A spenótot már most szeptemberben elvethetjük, ha jövő tavasszal minél hamarabb be szeretnénk takarítani. Arra figyeljünk, hogy sekélyen helyezzük el a magokat a földbe, …

A tyúkfélék nem igényelnek állandó egyedi figyelmet, szabadon, tágas területen, ill. szűk helyen, zártan is tarthatók. Hús- és tojástermelésre egyaránt hasznosíthatók.  A csirke egészséges és viszonylag olcsó húst, a tyúk folyamatosan friss tojást biztosít tartójának. Húshibridek A csirkék nevelése az év bármely szakaszában elkezdhető és intenzív feltételek között 7–8 hét …

A közönséges mézontófű vagy facélia (Phacelia tanacetifolia) régóta a méhészek kedvelt növénye, napjainkban vetőmagnak, valamint rövid tenyészideje miatt takarmány- és zöldtrágyanövényként is termesztik. A facéliának lilás-halványkék, rövidkocsányú füzérszerű virágzata van, üreges szára, négymagvas toktermése nagyon jól megkülönbözteti a többi növénytől. Magassága 50-90 cm. A fagyzugos, északi fekvésű, rossz vízgazdálkodású, silányabb …