Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A téli reteknek tavaszi rokonához képest az az egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy kiválóan tárolható, egyúttal a kisebb fagyokat is károsodás nélkül elviseli, nem beszélve arról, hogy másodnövényként a kerti vetésforgókba is jól beilleszthető. Nagyobb méretű gumójának formája többnyire gömb alakú, héja vastagabb, íze gyakran csípős. Tenyészideje 100-120 nap, de léteznek ennél rövidebb és hosszabb tenyészidejű fajták is. A hosszabb tenyészidejű őszi-téli fajtákat augusztus elején-közepén, a rövidebb tenyészidejűeket pedig szeptember elején vetjük, így már október végén, november elején a nagyobb fagyok beállta előtt felszedhetők.
Szaporítása esetén, mivel nemcsak nagyméretű gumót, hanem jelentős lombozatot is fejleszt, széles sorokba (35-40 centiméter), és nagy tőtávolságokra (15-20 centiméter) vetik, a vetés ajánlott mélysége pedig 2-3 centiméter. Az elvetett állományt augusztusban és szeptemberben gyakran, kisebb vízadagokkal kell öntözni, később viszont ritkábban, de nagyobb adagokkal pótoljuk a csapadékot. A kései esőzések vagy a betakarítás előtti öntözés azonban a tárolhatóságukat nagymértékben rontja. A tenyészidő alatt sok munkát nem igényel, de a kapálást és a gyomlálást ajánlott rendszeresen elvégezni.
Termesztésük elsősorban a középkötött és a lazaszerkezetű talajokon ajánlott, a kötöttebb talajokon a tapasztalatok szerint csípősek lesznek, és hamarabb megfásodnak, pudvásodnak. A vetés előtt nem szükséges a szervestrágyázás, de egy alapos ásás – talajforgatás – mindenképpen ajánlott. Nem tűrik az árnyékot és a félárnyékot, ezért szőlősorokba vagy gyümölcsfák alá ne vessük. A hőmérséklettel szemben különösebben nem igényesek. 13-15 0C körüli hőmérséklet számukra az optimális, így az őszi hűvösebb éjszakák sem okozhatnak gondot termesztésükben. A kisebb fagyokat károsodás nélkül elviselik. (sz)
