A szőlő és a méhészet szerelmese: Boris Rebrik kárpátaljai szőlész

Augusztus közepén a magyarországi Kecskeméten tartották a csemegeszőlő-termesztők szakmai konfrrenciáját, amelyen új szőlő-fajtákkal  és a velük kapcsolatos termesztéstechnológiai elemekkel ismerkedhetttek a rendezvény résztvevői. Lapunk előző, szeptemberi számában már ismertettük a konferencián elhangzottakat és a felvonultatott csemegeszőlő-fajtákat, amelyeket Boris Rebrik kárpátaljai szőlőtermesztő mutatott be. Lapunk külső munkatársa, aki szintén részt vett a konferencián a bemutató után készített rövid interjút vele.

Szlovákiában feltehetően kevesen ismerik még  Boris Rebriket, mit kell tudni róla?

– A kárpátaljai Csepében (Ungvár mellett) lakom, négy gyermekem és négy unokám van. Mezőgazdasági végzettségemet előbb a moszkvai mezőgazdasági technikumban, majd a kijevi Mezőgazdasági Akadémián szereztem, ahol méhészeti szakon végeztem, később állatorvosi képesítést is szerezetem. A szőlővel kb. 10-15 évvel ezelőtt kezdtem el komolyabban foglalkozni, jelenleg már hivatásszerűen is ezzel foglalkozom, ebből élek. Úgy szoktam mondani, két szerelmem van: a szőlő és a méhészet, (és természetesen az asszony). A szőlőfajták mellett 200 méhcsaládot is gondozok.

Hány fajta szőlővel foglalkozik?

–  Nem tudok pontos számot mondani, mert folyamatosan cserélgetem a vizsgált fajtákat. Ha látom, hogy valamelyikkel gond van, és nem reagál a kezelésekre, kicserélem. A vizsgált fajtákat szigorú elbírálás után sorolom a kínálatba, a legfontosabb szempontok, hogy az íze finom és a betegségekkel szemben lehetőleg rezisztens legyen, emellett természetesen a fürt formája és mérete is szerepet játszik.

Melyiket kedveli a legjobban?

– Imádom a muskotályos szőlőket, többek között a Landis, a Vinca és a Velur, valamint az új Bananas ízlik a legjobban.Ezek mind nagyon finom fajták.

A szőlőfajták jellemzői közül a rezisztencia az egyik legfontosabb tulajdonság. Ehhez kapcsolódik a biológiai növényvédelmi módszerek alkalmazása is. Véleménye szerint termeszthető a szőlő vegyszerek nélkül?

– Szerintem igen. A  szőlő ugyanis alapjában véve egy egészséges, nem beteges növényfaj, én a fokhagymához hasonlítanám. A betegségek fellépése ellen alapvetően fontos a megelőzés. Lényege, hogy olyan feltételeket teremtsünk, amelyek között a betegség nem terjedhet. Régebben például a bordói lé jelentett védelmet a szőlőknek, ezt napjainkban is alkalmazni lehet. Ugyanígy a szódabikarbónával való permetezés is sikeres lehet, de ügyelni kell arra, hogy eső után minél hamarabb megismételjük a kezelést. A konferencián egyébként felajánlották, hogy a Hortiservice biológiai készítményeket teszteljem a szőlőállományomban. Jövőre, a kipróbálásuk után ezekről is konkrét véleményt tudok majd mondani.

Nálunk a Felvidéken, a csemegeszőlő termesztése – mivel északabbra vagyunk – más feltételek között történik. Mit javasol az itteni biztonságos termesztéshez?

Tudni kell, hogy a szőlő mínusz 20 fok alatt elfagy. Nyilvánvaló, hogy az északabbra fekvő területeken nagyobb fagyokkal kell számolni, ezért azt javaslom, hogy a kiültetett szőlőt télre takarjuk. Főleg a kiültetés utáni első években. Ezt az érzékenyebb fajták esetében magam is alkalmazom.

Végezetül, mit üzen a a felvidéki szőlőtermesztőknek?

– Ha összefogunk, ebben a térségben a csemegeszőlő-termesztésben nagyhatalommá válhatunk. Ebben fontos szerepük lehet a külhoni magyaroknak, tehát a felvidéki, kárpáttaljai erdélyi, vajdasági stb. szőlőtermesztőknek is. Úgy látom jó úton vagyunk. Amint ez a konferencia is igazolta, van igény az együttgondolkodásra és az együttműködésre, ezt a jelenlevő több mint ötszáz résztvevő is alátámasztotta.

Angyal József, AGROCENTRUM Nyárasd

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda júliusi száma

A Jó Gazda áprilisi száma az időszerű kerti tennivalók taglalása keretében összefoglalja a legmelegebb nyári hónapban esedékes …