Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A spenót, vagy másnéven paraj az egyik legkorábban vethető zöldségfajták közé tartozik, szinte minden talajon gyakorlatilag minden kertben termeszthető. Vetőládában a lakásban, a balkonon vagy az ablakpárkányon is megterem. Vetése tavasszal, nyáron és ősszel is lehetséges.
A talajba vetve a legjobb eredmény a tavaszi vetéstől várható, a késő tavaszi és nyári vetések gyorsan magszárba mennek, vagy a korán beköszönő hidegek miatt kevesebbet teremnek. Háztáji kertekben általában 25-30 cm-es sortávolságra vetik, jó állapotban lévő, gyommentes területen megpróbálkozhatunk a sűrűbb vetéssel is, ilyenkor azonban szélesebb művelőutakat is ajánlott hagyni. A vetés mélysége a talaj kötöttségétől függően 2-4 cm, az ajánlott tőtávolság 3-5 cm. A magvak már 4 °C-on csírázni kezdenek, és a fiatal növények nem érzékenyek a kisebb talaj menti fagyokra sem. 10 m2 felület bevetéséhez megközelítőleg 2-3 dkg magra van szükség. A megfelelő fajta kiválasztása döntő fontosságú a sikeres termesztés szempontjából. Az, hogy melyiket választjuk, az egyes évszakok időjárási körülményeitől függ. Ha nyáron tervezzük vetni és betakarítani, válasszunk olyan fajtákat, amelyek nem túlzottan érzékenyek a melegre. Ezek nem fordulnak olyan gyorsan virágzásba, ha meleg hőmérsékletnek vannak kitéve, viszont érzékenyebbek a hidegre. Ha viszont tavaszi vagy téli spenótot szeretnénk termeszteni, válasszunk fagytűrőt.
A spenót szereti a napfényt, de nyáron a félárnyékban is megél. Őszi és téli felhasználásra augusztustól októberig lehet vetni, tavaszi szedésre február végétől áprilisig vethető. A hidegebb hónapokban melegágyba vessük, vagy takarjuk le fátyolfóliával. A nyári spenótot áprilistól júliusig vetik. Kelés után ritkítsuk ki legalább 5 cm távolságra. Tartsuk mindig kissé nedvesen, télen ajánlatos fátyolfóliával vagy tőzeggel betakarni a vetést. A spenót sok nitrogént és káliumot igényel, ezért a műtrágyák közül a nitrogén- és kálitartalmúakra reagál kedvezően.
Az ún. babyspenót fajták első levelei a vetéstől számított 4 héten belül már szedhetők. A többi fajta esetében vetési időtől függően 6-12 hét elteltével szedhetjük le a leveleket, vagy takaríthatjuk be az egész termést.
A kikelt spenótpalánták át- és kiültethetők, Ennek időpontja a fajtától függ, de általában márciustól októberig lehet kiültetni. Ehhez elő kell készíteni a talaját, a spenótpalántákat egymástól 10 cm távolságra legalább 20 cm sortávolságot hagyva telepítjük.
A spenót vegyes termesztés esetén számos növény kiváló kísérőnövénye. Gyökerei olyan szaponinokat bocsátanak ki a talajba, amelyek serkentik a többi növény növekedését.
Megfelelő társnövényei az eper, a retek, a karalábé), a póréhagyma és a paradicsom.
Ne termesszük azonban együtt ugyanazon családba tartozó növényekkel, például a céklával és a mángolddal. Mivel a spenót alacsony növésű növény, élő talajtakaróként is használható. A nyári spenót például árnyékként szolgálhat a növekvő paradicsompalánták alatti talajnak.
A spenót cserépben, vagy balkonládában is termeszthető. Megterem az erkélyen is de arra ügyelni kell, hogy ne legyen teljesen árnyékos helyen. Fontos, hogy legalább háromliteres, vízelvezető lyukakkal ellátott edényben neveljük nehogy a pangó víz tönkre tegye a növényeket. Szüksége van megfelelő szubsztrátumra is, hogy a konténerben jól fejlődjön. A szerves zöldségkomposzt megfelelő számára. (sz)
