Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A sóska kissé elhanyagolt, ám annál fontosabb zöldségünk. Erősíti az immunrendszert és vizelethajtó hatása van. Íze kissé savanykás, hatása pedig frissítő. Frissen az igazi, de szedés után a hűtőben tárolva még 1-2 napig eláll. Kiváló leves és főzelék készíthető belőle, de akár salátának is fogyaszthatjuk.
A sóska egész Európában őshonos, idegen beporzó, évelő növény. Három típusa (faja) ismeretes: a kerti vagy francia sóska igen erősen savanyú, a paréj vagy angolsóska levelei nem savanyúak, így spenót helyett is fogyasztható, a mezei sóska mérsékelten savanyú. Nálunk elsősorban a mérsékelten savanyú mezei sóskát termesztik. Tápértéke nem annyira vitamin-, mint inkább elsősorban ásványisó-tartalmában rejlik. Viszonylag sok meszet, foszfort és vasat tartalmaz.
Igényei
A sóska hőigénye mérsékelt. A magvak már 2-3 °C-on csíráznak. Fagyálló fajtái -10, -17 °C-ot is kibírnak. A hóolvadás után a zöldségnövények közül elsőnek hajt ki. A nagy meleg a magszár képződését sietteti.
Fényigénye: nem nagyon fényigényes. A hosszú nappalos körülmények – különösen, ha nagy meleggel párosulnak – a magszárképződést segítik elő.
A sóska vízigénye nagy. Sok vizet kíván, különösen csírázáskor. A tenyészidő-szak alatt folyamatosan nedves talajt és párás környezetet igényel.
Talajigénye: a középkötött, mély rétegű, jó vízgazdálkodású, közömbös vagy gyengén savanyú kémhatású talajokat szereti. A talaj lúgosságára érzékeny.
Tápanyagigénye a spenóthoz hasonló, azaz kálium, nitrogén és foszfor a mennyiségi sorrend.
Vetése, termesztése
Évelő növény. Területének előkészítése az őszi mélyszántással kezdődik, amellyel egyidejűleg – lehetőség szerint – szerves trágyát is célszerű bemunkálni.
Általában magvetéssel szaporítjuk. Két fő vetési időszak lehetséges:
- őszi vetés (augusztus, szeptember), amely a következő év tavaszán ad először szedhető termést
- tavaszi vetés (március, április), amely először nyár végén, ősszel szedhető.
A magot 30-40 cm sortávolságra, 1-2 cm mélyen vetjük, 1,6-2,6 kg/ha mag felhasználásával. A területet a kelést követően gyommentes, porhanyós állapotban kell tartani. Évenként trágyázni és szükség szerint öntözni kell, így 3-5 évig lesz szedhető. A sóska várható terméshozama: 7-9 t/ha.
Hajtatása
A sóska hajtatása a spenótéhoz hasonlóan egyszerű és olcsó. Lehetséges módjai:
- az őszi fagyok előtt a fóliának a kiválasztott területre való helyezésével,
- fólia alá vetéssel.
Ha a területre az őszi fagyok előtt fóliát teszünk, a sóska fűtés nélkül is szedhető november végéig, december elejéig. A fóliaváz alá ősz elején csak akkor szabad vetni, ha van fűtési lehetőség. A fagyok előtt fel kell húzni a fóliát, és ha a hőmérséklet a továbbiakban 14-16 °C körül marad, a sóska egész télen szedhető.
Magtermesztése
A magtermesztésre szánt sóskát ugyanúgy termesztjük, mint a fogyasztásra kerülőt, csak ennek nem a leveleit szedjük, hanem a magját. A telepítés utáni első évben nem, csak a második évtől fogunk magot. A sóskamag a telepítés utáni második évtől június-júliusban érik. Az érés jele, hogy a magvak fényes, fekete, a magtokok pedig barna színűek lesznek. Ekkor kezdhető a betakarítás. A sóska magja erősen pereg, ezért a teljes érést nem célszerű megvárni, a magszárak levágását pedig a reggeli órákra kell időzíteni. Hektáronként 300-400 kg magtermésre lehet számítani.
Hogyan fogyasszuk?
[information]A sóska savanykás ízének étvágygerjesztő hatása van. A friss, gyenge sóskát egyébként a gyerekek is kedvelik. Salátának, levesnek és főzeléknek kiváló. A feldarabolt sóskalevél a savanykás ízű levesnek kellemes pikáns ízt kölcsönöz. Sok háztartásban a mezei sóskát spenóttal készítik el, és sóval, paprikával, tejföllel ízesítik. Ha gyakran, illetve ha nagy mennyiségben fogyasztják, akkor az oxálsav- és a káliumbioxalát-tartalma kedvezőtlenül hathat a szervezetre, ezért mértékletes fogyasztása ajánlott. A feldolgozott növény mélyhűtőben kiválóan eláll.[/information] (ki-f)
