Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A paradicsom ( Solanum lycopersicum – rajčiak jedlý), a burgonyafélék családjába tartozik, a paprika, burgonya, tojásgyümölcs is a rokona. Termesztése szabad földön általában a konzervgyárak részére, hajtatásban friss fogyasztásra történik.
Amerikából származik, onnét hozták be, majd Spanyolországból, Portugáliából terjedt el egész Európába. A paradicsom nálunk egyéves, lágyszárú növény, őshazájában, Peruban évelő, és szinte gyomként nő. Termése bogyó, színe többnyire piros, de vannak sárga színű fajták is. A bogyó mérete, alakja nagyon különböző lehet. Növekedés szerint ismerünk folyton növő fajtákat, ezeknél a növény növekedése nem fejeződik be, minden harmadik levél után hoz virágot. A korlátozott növekedésű (determinált) fajták szára meghatározott növekedés után virággal végződik. Melegigényes, a magok 9-11 C°-nál csíráznak, optimális hőmérséklet számára a 15 – 25 C°, ez alatt és fölött a növekedése lelassul. Fagyra nagyon érzékeny, a 0 C° alatti hőmérséklet már károsítja. Vízigénye közepes, ennek ellenére az öntözéssel számolni kell a szabadföldi termesztésben is. A talajra nem nagyon érzékeny, de a meleg, könnyebb, laza szerkezetű, szerves anyagban gazdag talajokon díszlik a legjobban.
A paradicsomnak több betegsége és kártevője is van, amelyekkel számolni kell. A fajtanemesítők igyekeznek a betegségekkel szemben ellenálló fajtákat létrehozni. Az egyes fajták között az ellenálló képességben jelentős különbségek vannak, ezért érdemes kipróbálni több fajtát is. A termő paradicsom két leggyakoribb betegsége a burgonyavész – (Phytophthora infestans – fytoftóra zemiaková – 1. kép) és az alternáriás betegség – (Alternaria solani – Alternáriová škvrnitosť – 2. kép). Míg az első a hűvös, nedves, csapadékos időben fertőz, terjed és okoz jelentős károkat, addig a másik a száraz, meleg időjárást kedveli. Szerencsére a védekezésre ajánlott vegyszerek mindkettő ellen hatásosak. A vegyszeres védekezésre több vegyszer is rendelkezésre áll, fontos a megelőzés, főleg a szabadföldi termesztésben, ahol nincs lehetőség az időjárási körülményeket befolyásolni. Az elmúlt évben a kladospóriumos betegség (Cladosporium fulvum – kladospóriová škvrnitosť) is több helyen fertőzött. Ritkábban előforduló betegség, csak a hajtatóházakban, magas páratartalom esetén, érzékeny fajtákon károsít. A leveleken fél-egy centiméter nagyságú sárgászöld foltok jelennek meg, majd a levél fonákján tipikus tünet a barna, bársonyos konídiumtartó gyep megjelenése (3. kép). A sok fény akadályozza a konídiumok csírázását, ezért fontos a sor- és tőtávolság betartása, ne legyen túl sűrű az állomány.
A melegedő időjárás következménye a sztolbur (Potato stolbur phytoplasma) betegség terjedése. Sok növényen károsít, évelő gyomokban telel, azokról hordják át a rovarok a növényekre. A fertőzött tő szára, levelei, virágai torzulnak, lilulnak (4. kép) és az ilyen tő nem hoz több termést. A tünetek később, a nyár folyamán jelennek meg, amikorra az egészséges növények megfertőződnek. Védekezni csak a növényeken szívogató, egyéb kárt nem okozó rovarok, főleg kabócák elleni permetezéssel lehet.
Kártevők közül szabadföldön a burgonyabogár kártételével kell számolni. Hajtatásban a paradicsom-levélatka (Aculops lycopersici) kellemetlen kártevő. A hajtatóházban képes áttelelni, palántával terjed. A termésen nincsenek tünetek, de a fertőzött levelek elszáradnak, a fiatal korban fertőzött tövek el is pusztulnak. A kártevő nagyon kicsi, csak mikroszkóp alatt látható, a szár rozsdás elszíneződése utal jelenlétére (5. kép).
Az elmúlt pár évben egy igen veszélyes kártevő, a paradicsommoly (psota rajčiaková – Tuta absoluta) jelent meg nálunk is. Komoly kártevő, a hajtatóházakban nagy gondokat fog okozni a termesztőknek. A kártevő Dél- Amerikából származik, és már egész Nyugat- és Dél-Európában jelen van. A hernyók, amelyek kifejlett állapotban 8 mm hosszúak a levelekben rágnak, tipikus járatokat képeznek (6. kép). Tömeges elszaporodásuk esetén nem marad egészséges levél. A bogyókat is károsítják, teljesen tönkre tehetik a termést. A megjelenésüket csapdázással kell figyelni, a megtámadott leveleket le kell szedni és meg kell semmisíteni. Magyarországon ragadozó rovarokkal próbálkoznak védekezni ellene. A vegyszeres védekezés nem eléggé hatásos, Szlovákiában két vegyszer van engedélyezve, a Spintor és a Lepinox Plus, (Bacillus thuringiensis ), amely biológiai hatóanyagú szer. Mindkét készítmény csak a kikelő kis lárvák ellen hatásos. A kártevőről részletesebben a 2019-es év 11. számában írtunk. Ezt a kártevőt nem szabad összetéveszteni a gyapotok-bagolylepkével (Helicoverpa ermigera – Mora bavlníková), amelyik sokkal nagyobb. A hernyó akár 5-6 cm nagyságú is lehet (7. kép), a leveleket nem rágja, helyettük főleg a termést, annak is a belsejét, magjait fogyasztja. Inkább a kinti paradicsomon károsít. Ez a kártevő több növényen is károkat okoz (paprika, kukorica, bab stb.). A szezonban később, a nyár közepétől károsít, a védekezés ellene szintén nincs megoldva.
Annak ellenére, hogy a paradicsomnak ennyi betegsége, kártevője van, érdemes a háztáji kertekben is pár tövet nevelni. Ha nem szélsőséges az időjárás, vegyszeres védekezés nélkül is elegendő termést kapunk, amely sokkal ízletesebb, mint az üzletekben vásárolt külföldről behozott fajták.
Kép és szöveg: Sedliakné György Ilona
