A méhek és a koronavírus

Köztudott, hogy a méhek – beporzó tevékenységük miatt – kincset érnek. Az is, hogy az általuk előállított termékek, főleg a méz, méhkenyér, virágpor, méhpempő nemcsak ízletesek, hanem serkentik, erősítik immunrendszerünket. A koronavírus kirobbanása óta számos tanulmány látott napvilágot arról, miként tudják a méhek, termékeik révén, fékezni a vírusok szervezetbe történő bejutását.

Itt van például a Scientific Reports című folyóirat, amely a 2020. december 31-én publikálta egy magyar kutatócsoport tanulmányát (Deposition distribution of the new coronavirus (SARS-CoV-2) in the human airways upon exposure to cough-generated droplets and aerosol particles | Scientific Reports (nature.com). Ebben a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy rendkívül csekély az esélye annak, hogy a vírus elsőre közvetlenül a légzőszerveink mélyebb rétegeibe jusson. A betegség súlyosbodásának a kockázatát jelentősen csökkentheti minden olyan, a felső légutakban alkalmazható szer, amely közvetlenül a nyálkahártya felszínén csökkenti a vírusmennyiséget. Ezek ugyan nem helyettesítik, de kiegészíthetik a jelenlegi védekezési intézkedéseket, melyek a felső légutak megfertőződését igyekeznek megelőzni.  Hevesi Mihály, a Magyar Mezőgazdaság szakírója a kutatás eredményeit taglaló cikkében a mézet és a propoliszt emeli ki azon méhtermékek közül, amelyekkel csökkenthető a kórokozók száma a nyálkahártyánkon.

A méz és a propolisz kedvező antibakteriális hatásaira mutatott rá az a február 6-7-én on-line térben rendezett Nemzetközi Apiterápiás Szimpózium is, amely a 21. század járványa alcímet kapta. A rendezvényen Spanyolország, Portugália, Románia valamint Dél-Amerika 11 országának kutatói, apiterápiával is foglalkozó orvosai adtak elő.

A méhtermékek tehát – s nem csupán e cikkben felsoroltak – kincset érnek. Egyben bizalmi termékek is. A méhészek felelőssége, hogy tiszta és jó minőségű terméket adjanak a fogyasztóknak. Az ő feladatuk megértetni ügyfeleikkel, hogy a jó méz – fajtától függően – csak viszonylag rövid ideig folyékony, utána törvényszerűen kristályosodik.  A fogyasztók pedig jó, ha tudják: nem minden méz, ami annak látszik. Rámutatott erre az a tavaly szeptemberben publikált tanulmány is, amelyet a Szlovák Tudományos Akadémia Molekuláris Biológiai Intézetének munkatársai végezték. A Dr. Juraj Majtán vezette csoport a kisboltokban, a szupermarketekben és a lokális méhészeknél elérhető mézek antibakteriális hatását vizsgálta.  A kutatás eredménye nem kis felháborodást keltett, főleg a forgalmazók körében, miután kiderült, hogy a kistermelői mézek antibakteriális hatása sokkal magasabb volt a boltiakhoz képest. De álljon itt még egy érdekesség nemzetközi vizekről: a tavalyi montreali nemzetközi méhészeti kongresszuson, az Apimondia mézversenyén a világ minden tájáról beküldött mézeknek a 46 (!) százalékát ki kellett zárni a versenyből, mert hamisítványok voltak vagy megengedhetetlen szermaradványokat tartalmaztak…

Zárszó helyett engedjenek meg egy tanácsot: mézet, propoliszt vagy más méhterméket lehetőleg a lakhelyünkhöz közeli, megbízható méhésztől vásároljanak. Esetlegesen látogassanak el méhesébe, beszélgessenek el a gazdával, nézzék meg állományát, szagoljanak bele a méhes levegőjébe… Ha nincs ilyen méhész a közelükben és csak bolti mézre szorulnak, akkor mindenképpen figyelmesen olvassák el a termék címkéjét, s azon belül is a termék származási, nem csomagolási helyét.

Gágyor Alíz

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda júniusi száma

Júniusban a háztáji kertekben már „nagyüzem” van, ebben a hónapban ugyanis a legtöbb zöldségféle az …