A málnát napos helyre ültessük

A málna vadon termő változatait, erdők szélén, cserjésekben és hegyoldalakban máig megtalálhatjuk, nemesített változatának gyümölcsét ma már a kertünkben termesztjük. A málna alapvetően az évelő növények csoportjába tartozik, ugyanakkor csupán csak a gyökere számít évelőnek, a hajtásai kétévesek. Telepítés után az első esztendőben a főhajtások elérik a teljes hosszúságukat, majd a következő évben a növény mellékágakat hajt, amelyeken laza fürtökben jelennek meg a fehér virágok, végül a nyár közepétől az apró bogyós gyümölcsök is.

Termőhely tekintetében a málna a talajban nem válogatós, de kellő tápanyag hiányában ne várjunk tőle bő termést. Ültetése előtt ezért fontos, hogy az ültető gödörbe adagoljunk egy kevés komposztot, vagy érlelt marhatrágyát, majd a trágyázást lehetőleg kétévenként ismételjük meg. A friss leveleket már tavasztól szedhetjük teafőzés céljából, gyümölcsöt pedig az éréstől számítva folyamatosan szüretelhetjük.

Telepítése során a vásárolt málnabokrot lehetőleg azonnal, minél hamarabb ültessük el, vagy legalább állítsuk bele egy vödör vízbe, mert a gyökerei nagyon gyorsan kiszáradnak. Az ültetésre a legideálisabb időszak a tavasz, vagy az ősz, ültetés után metsszük vissza a hajtásokat, így megindul a gyökér növekedése. Ha több tövet szeretnénk egymás mellé ültetni, akkor legalább 50-60 cm távolságot hagyjunk közöttük.

A málnabokrot lehetőleg a kert napos részébe ültessük, bár árnyékban is megél, ott nem számíthatunk túl sok termésre. Ültetéshez használjunk enyhén savanyú laza jó vízáteresztő képességű virágföldet, mert a málna nem szereti a pangó vizet, és a túl nedves talajt. (sz)

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda júniusi száma

Júniusban a háztáji kertekben már „nagyüzem” van, ebben a hónapban ugyanis a legtöbb zöldségféle az …