A havasszépe

A havassszépe (más néven rododendron, havasirózsa, azálea) a legszebb virágú díszcserjék közé tartozik. Nyugodtan állíthatjuk, nincs olyan kertbarát, aki már látott nyíló havasszépét, hogy ne szeretne legalább egy ilyen bokrot kertjébe kiültetni. Ennek ellenére kertjeinkben csak a legritkább esetekben látunk rododendronokat. Mi ennek az oka és hogyan lehetne ezen változtatni? Ezekre a kérdésekre szeretnénk ebben a cikkben válaszolni.

A rododendron nemzetség kb. ötszáz fajt számlál, és a kinemesített fajták száma megszámlálhatatlan mennyiségű. A nemzetség elterjedési területe igen nagy, amely az északi féltekére esik, mégpedig az arktikus övezettől egészen az egyenlítőig, csak egy faj jutott el Ausztrália északi területéig. Afrikában és Dél-Amerikában egyetlen faj sem található. Annak ellenére, hogy a nemzetség aránylag nagy fajszámmal rendelkezik, a fajok környezeti igénye többnyire ugyanolyan. A fajok olyan helyen tenyésznek, ahol magas a csapadék-mennyiség, ennek következménye a magas páratartalom, tavasszal pedig igénylik az olvadó hó folyamatos nedvességellátását. Ebből következik, hogy a fajok magasabb tengerszintfeletti helyeken élnek. Ezeken a helyeken a talajok is savanyú kémhatásúak. Azon kívül a fajok nem tűrik a napi magas hőingadozást sem. Eredeti termőhelyükön vagy az erdei növénytársulásban, vagy pedig az erdő határ feletti területeken összefüggő cserjeállományban találhatók. Egyetlen fajt sem találunk száraz, csapadékhiányos helyeken, de olyanon sem ahol a napi, vagyis a nappali és az éjjeli, hőingadozás magasabb.

Sajnos a kinemesített fajták is örökölték elődjeiktől a környezet iránti igényeiket. Már ez elővetíti, hogy a havasszépéket nem is olyan egyszerű termeszteni, de nem lehetetlen csak be kell tartanunk néhány agrotechnikai eljárást.

A nem megfelelő, meszes talajú és szárazabb éghajlatú területeken a rododendron cserjéket csak talajcserével és gyűjtött esővízzel – vagy más, nem meszes vízzel – öntözve tudjuk megtartani. Legjobb számukra a homokos, kissé kötött, tápdús, savanyú tőzeges, 4-5 pH vegyhatású talaj, amelyet földkeverékként elkészíthetünk, majd a meszes talajtól elkülönítő fóliával bélelt oldalú ültető gödörbe tesszük. Ebbe a földbe ültetjük a földlabdás havasszépéket. Nagyon jó, ha kész földkeveréket vásárolunk, mivel ebben az esetben biztosak lehetünk, hogy a talaj pH értéke megfelelő. A fólia bélés mindenkép fontos, mert ez megakadályozza, hogy a környező  talajból bemosódjon a mész növényeink gyökereihez. A fajták fényigénye változó, de a száraz jellegű vidékeken az erős napsugárzástól védett, félárnyékos hely a megfelelő. Nagyon fontos, hogy az elültetett rododendronok talaja folyamatosan nyirkos legyen, de nem lehet túl nedves. Az öntözéshez esővizet használjunk, mert ez biztosan mészmentes. Felszíni vizet csak szükség estén használjunk. Kútvíz használata pedig teljesen tilos, mivel ez mésztartalmú. Nem szabad megfeledkeznünk a fagyok beállta előtti öntözésről sem, sőt fagymentes napokon télen is kell, hogy öntözzünk.

Növényeink részére olyan helyet válasszunk, amely védett a széltől, mivel a szél a talajt kiszárítja és erősen csökkenti a levegő páratartalmát. A téli könnyebb talajtakarás minden esetben kedvező hatású. Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy minél nagyobb levelű egy fajta, annál háklisabb a fagyra. Egyes fajták annyira kényesek, hogy akár több éven keresztül sem látjuk virágozni.

Gyakorlatilag ezeket a cserjéket nem metsszük, bár a vágást aránylag jól tűrik. Ültetés után, ha szükséges, elvégezhetjük rajtuk az alakító metszést. A nagyobb, idősebb bokrok esetén probléma nélkül elvégezhetjük az ifjító metszést, mivel igen jól regenerálódnak. Ha azt akarjuk, hogy növényeink minden évben virágozzanak, időben el kell távolítanunk az elvirágzott részeket, vagyis nem hagyhatjuk, hogy magvakat hozzanak. Az elvirított részeket nagyon óvatosan távolítsuk el, mivel közvetlenül a virágrészek alatt fejlődnek ki az új virágbimbók, és ezeket nem sérthetjük meg.

Tápanyagutánpótlásban csak a kerti fajtákat részesítjük, a természetes fajokat nem szükséges trágyáznunk. Az újonnan telepített cserjéket hígított trágyalével öntözhetjük, de csak 8 héttel a telepítés után (áprilistól júniusig). Az idősebb bokrokat, ha ezek a fejlődésben gyengülnek, télire kb. 3-4 cm vastagon érett trágyával takarjuk, majd ezt tavasszal enyhén bedolgozzuk a talajba. Abban az esetben, ha műtrágyát használunk, figyelnünk kell arra, hogy ezek ne tartalmazzanak meszet. Jó, ha rododendronok részére kész és komplex műtrágyákat használunk. A használati utasításokat mindenkép tartsuk be.

Rododendronok talajának művelésénél –kapálás, gyomeltávolítás, stb.- tartsuk szem előtt, hogy ezek a növények sekélyen, ill. a talaj felszíne alatt gyökereznek. Jobb, ha a gyomokat kézzel távolítsuk el.

A nemzetség fajait magvetéssel szaporítjuk januárban-márciusban magvetéssel üveg alatt. A magvak igen aprók és fényen csíráznak. A törpe fajtákat és némely örökzöld, ill. lombhullató fajtákat leveles dugványokról szaporíthatjuk júliustól novemberig. A nehezen gyökeresedő, nagy virágú fajtákat télen (januárban, februárban) üvegházi oltással (oldallapozással) szaporítjuk. Alanyként három, ill. ötéves magoncokat esetleg vegetatív úton szaporítottakat használunk. Magoncként a Rhododendron catawbiense faj magvait, vegetatív úton termesztett alanyként a R. ‘Cunninghams White’ fajtát használjuk.

Vigyázat! A rododendronok mérgezőek, néhány fajuk nagyon mérgező. Ennek ellenére néhány fajt a népgyógyászat használ. Szibériában van olyan faj is melynek leveléből teát főznek az elfáradt vadászok. A R. luteum virágát pedig a parfüm ipar használja, melyből magas minőségű parfümöt gyártanak.

Hazánkban leggyakrabban termesztett fajok a következők:

Rhododendron catawbiense – örökzöld, 2-3 m magas terebélyes bokor. Hazája Észak-Amerika. Virágai pirosaslilák, fajtái pedig a legkülönbözőbb színűek a fehértől a sötét bíborpirosig. Árnyékigényes.

Rhododendron flavum – nálunk leggyakoribb edzett faj, virága sárga, lombfakadás előtt májusban virágzik, 1-3 m magas, sűrű elágazású, lombhullató, kevéssé árnyékos helyet igényel.

Rhododendron kaempferi – hazája Japán, részben zölden telel át, virága rózsaszín, piros vagy skarlátpiros, 1-2 m magas, félárnyékot igénylő faj.

Rhododendron mucronatum – hazája Kelet-Ázsia, 1 m magasra fejlődő cserje, fehér virágú, a második növekedési hullámból származó ún. nyári hajtások levelei zölden telelnek át.

Kép és szöveg: Farsang István

 

About jogazda.com

Cikkajánló

A hónapos retek

A keresztesvirágúak családjába tartozó egyéves növény, amely a szárgumót a szik alatti szárból, a nyári …