Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Legutóbb a tavalyi évben szereztek kellemetlen, sőt esetenként lesújtó tapasztalatokat a gyümölcstermesztők a tavaszi fagyok következményeiről. Mivel az utóbbi években a globális felmelegedés és a megváltozott időjárási viszonyok hatására a növények nedvkeringése is gyakran korábban megindul, így a hirtelen jött tél végi felmelegedések és az ezzel együtt járó éjszakai fagyok, komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben.
A tavaszi fagyoknak két fő formáját – szállított, illetve kisugárzási fagy – különböztetjük meg. A szállított fagyok esetében az adott területre hideg légtömeg áramlik be, amely kiszorítja az ott található melegebb levegőt. Jellemzője az élénk légmozgás, illetve, hogy a levegő hőmérséklet szerinti rétegződésében általában nincs 0 oC fölötti réteg, vagyis a földfelszíntől kezdve 0 oC alatti hőmérsékletű a levegő és felfelé haladva egyre hidegebb lesz. Általánosan elmondható, hogy a szállított fagy ellen nagyon nehéz vagy egyáltalán nem lehetséges védekezni. A kisugárzási fagy elsősorban felhőtlen égbolt és alacsony páratartalom esetén alakul ki. Ilyenkor az alsó légrétegek kisebb-nagyobb mértékben 0 oC alá hűlnek. Általában elmondható, hogy teljes szélcsend jellemző rá, és csak az alsó néhány méteres légréteg hűl le fagypont alá, míg 5 méter fölött már 0 oC feletti légréteg található. A kisugárzási fagyok ellen a hőtermelésre, a kisugárzás mérséklésére, valamint a légkeverésre alapozó fagyvédelmi módszerek többé, kevésbé megoldást jelenthetnek.
Talán a legismertebb ilyen fagyvédelmi módszer a füstölés, klasszikusan nem égő, csak parázsló anyag (pl. szalmabála) begyújtása. A módszer alapvető célja a kisugárzás csökkentése: füst előállításával akadályozzák meg a talaj- és növényfelszín erőteljes lehűlését. A módszer hőmegőrző képessége meglehetősen kicsi, mindössze 1-2 oC-os védelmet nyújt, és csupán kis területen hatékony.
Paraffingyertyás fagy elleni védekezés
Hasonló elven működik, de nagyobb terület megvédésére alkalmas, kevésbé környezetszennyező megoldás a paraffingyertyás védekezés. Ezek a paraffingyertyák egyszerű fűtőberendezések: a tüzelőanyagként szolgáló paraffin fedeles, fém kannában kerül kiszerelésre. A paraffingyertyák esetében is érvényes elv, hogy minél sűrűbben kerülnek telepítésre, annál hatékonyabbak. Az optimális szám 300 és 600 db között mozog hektáronként, a gyakorlati tapasztalattal rendelkező, hazai termelők 500-600 db-ot javasolnak. A fagyvédelmi módszerek közül a paraffingyertyák alkalmazása a legkörülményesebb, ez igényli a legnagyobb szervezettséget és a legtöbb munkaerőt is. Bizonyos előkészületeket már jóval a védekezés előtt el kell végezni, és kiemelten fontos a begyújtás időpontja, folyamata és kivitelezési módja, valamint a leállítás időpontja is. Szélcsendes körülmények között a paraffingyertyák legalább 5 °C-kal képesek megemelni az ültetvény hőmérsékletét.
Fagyvédelem légkeveréssel
A légkeveréses módszerek során azt használják ki, hogy kisugárzási fagy esetén csak az alsó néhány méteres légréteg hűl le kritikusan, fölötte pedig magasabb hőmérsékletű levegő található. A felsőbb, melegebb légréteget az alsóba juttatja, így emeli az ültetvény hőmérsékletét, a levegő folyamatos keringetésével pedig nem engedi feltorlódni a hideg levegőt. Hatásfoka nagyban függ az adott védekezési időszak meteorológiai sajátosságaitól, emiatt nem nyújt egyenletes védelmet minden körülmények között. Ugyanezen az elven működik a helikopteres levegőkeverés is, ahol a gyümölcsfák koronája fölött 2-3 méteres magasságban a légrétegek keverésére a rotor által keltett turbulenciát használják fel. Egy helikopterrel 40 hektár terület fagyvédelmét lehet elvégezni, igen költségesen.
Fagyvédelem öntözéssel
Látványos és laikusok számára ijesztő módszer a fagyvédelmi öntözés. Ez gyakorlatilag nem más, mint fizika, melyből tudjuk, hogy 1 g víz fagyása közben 335 J (80 cal) hőmennyiség szabadul fel. A víz kristályosodása során igen jelentős mennyiségű hő szabadul fel, mely (bizonyos mértékig) képes fagyáspont fölött tartani a növény hőmérsékletét. A másik jelentős befolyásoló tényező a hőfelszabaduláson túl, hogy a jég rossz hővezető, így lassítja a légkör hűtő hatásának érvényesülését. A fagyvédelmi öntözéssel csak a kisugárzási fagyok ellen tudunk védekezni. Ezzel a módszerrel kb. 6-8 oC hőmérséklet-különbséget lehet kiegyenlíteni.
A tápanyagok megfelelő alkalmazásával pár fokos fagyot akár ültetvények, akár kiskertek esetén is ki tudunk védeni, és így kisebb kárral számolni. Bór, borostyánkősav és/vagy algatartalmú, aminosavas lombtrágyák fagy előtti kipermetezésével mérsékelhető a fagyok negatív hatása. Ezek megnövelik a rügyek, fakadó vagy már kinyílt virágok szénhidrát koncentrációját. Ez a megnövekedett szénhidrát tartalom pedig védi a virágokat a fagytól, a következő okból kifolyólag: a cukros víz fagyáspontja alacsonyabb. A stresszhatás csökkentésére gondolva, a fagyok elvonulása után még egyéb, például algát, káliumot, kalciumot, vitaminokat, hormonokat és cukrokat tartalmazó készítmények és biostimulátorok kijuttatásával segíthetjük növényeinket. (sz-arch)
