Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A babfajták korábban az egyik legnépszerűbb és leggyakrabban ültetett zöldségfélék közé tartoztak nemcsak a házikertekben, hanem a szántóföldön is. Napjainkban már ritkábban kerülnek be a vetésforgóba, pedig termésük haszonértéke mellett talajjavító képességük is figyelemre méltó. A kerti változatok közül két fajta érdemel említést: a bokorbab, és a karós, vagy másnéven futóbab.
A bokorbabot és a karósbabot főnövényként vagy másodnövényként is lehet termeszteni. Köztesként a kukoricába is vethető. A bokros fajták esetében célszerű 35–45 cm sor- és 4–5 cm tőtávolságra vetni, vagy 30 – 40 cm távolságra kialakított fészekbe ültetni. A fészkekbe 3-5 magot helyezzünk. A humuszban gazdag nehezebb talajokban érzi jól magát. Rövid tenyészideje miatt szakaszosan vethető április végétől július elejéig. Az ennél később vetett bab beérése bizonytalan. Ha másodnövényként termesztjük, a bab tápanyagellátásában elsősorban az indító nitrogéntrágyának van jelentősége, a három lombleveles fejlettség eléréséig. A bokorbab lehet sárga és zöld hüvelyű. Kukorica közé minden második tő után vethető egy bokorbab, akár futó fajta is.
A karós vagy futóbab fajták esetében kör alakban kialakított fészkekbe 6-8 magot helyezünk, a fészkekbe 2-3 m hosszú támasztórúdat állítunk, s ezeken futtatjuk a növény szárát. A karós fajták általában hosszabb tenyészidejűek, az érésük inkább folyamatos. A környezeti feltételekkel szemben igényesebbek, jobban szeretik a magasabb légnedvességet és a nedvesebb talajt.
A bab a csírázáshoz, a virágzás és a hüvelykötés idején sok vizet, magas páratartalmat és kiegyenlített tápanyagellátást igényel. Főleg a káliumra, nitrogénre és a kalciumra igényes. A kiültetésre szánt magokat csíráztathatjuk is, két réteg nedves vatta között pár nap alatt kicsíráznak. A szedés időszaka a szakaszos vetés mellett a folyamatos öntözéssel is meghosszabbítható. Ehhez 4–5 alkalommal legalább 30 mm vizet ajánlott kijuttatni. (sz)
