A mángold nálunk egyelőre még kevésbé ismert zöldségféle, emiatt kevesen is fogyasztják, pedig beltartalmi értékei alapján joggal érdemelne nagyobb figyelmet. Gazdag pektinben, A- és C- vitaminban, antioxidánsokban, ásványi anyagokban, például kalciumban, káliumban, magnéziumban. Jellegzetessége, hogy noha a répából nemesítették ki, nem a gyökerét kell fogyasztani, hanem a húsos levélnyelét és …
Bővebben »
A háztáji kertekben a keléssel kapcsolatos problémák egyik eredője az ajánlott vetési mélység be nem tartása is lehet. A magtávolság mellett a takarás, vagyis a takaróföld vastagsága és a kellő sortávolságokban húzott vetőbarázdák fontos követelményei a sikeres kelésnek. Ráadásul az egymás szomszédságában kelő magvak, egyesült erővel emelik a rájuk nehezedő …
Bővebben »
Évekkel ezelőtt a zöldségpalánták kiültetését május 10-e után javasolták a szakemberek, mert ekkortól talaj menti fagyokra nem kellett számítani. A klímaváltozás miatt az utóbbi években azonban a tavasz szinte kimaradt, és a tél után közvetlenül egyre több a nyárra jellemző hőmérsékletű nap. Ez előrevetíti, hogy a zöldségpalánták is hamarabb kiültethetők, …
Bővebben »
A hónapos reteknek rövid tenyészideje ellenére van néhány komoly károsítója. Közülük kora tavasszal a földibolhák okozzák a legtöbb gondot. Amikor a levegő hőmérséklete 8–10 fok fölé emelkedik, a retek szik- és lomblevelein apró, kerek lyukakat rágnak. Ezeken a sebeken keresztül a párologtatás fokozottabbá válik, a nagy mennyiségű távozó vizet a …
Bővebben »
A póréhagyma évelő növény, a mediterrán országokban vadnövényként is megterem. Magas a B-vitamin-tartalma, emellett ásványi sókat és sok vasat is tartalmaz. Létezik nyári, őszi és téli fajtája is. Apró fekete magjait különböző időpontban ajánlott elvetni, attól függően, hogy milyen fajtát szeretnénk termeszteni. A nyári fajtát március végén, április elején, az …
Bővebben »
A sóska annak ellenére, hogy talajigénye átlagos, csak gondosan előkészített, kellően ülepedett magágyba vethető. Ahol rosszabb a talaj szerkezete, ott inkább a tőosztás javasolt. Apró, olajos magja rendkívül nehezen csírázik, sokáig elfekszik, jó kelésre csak sekély, 1-2 cm mély vetésből számíthatunk. A sóskának nagy a vízigénye, főleg a csírázási időszakban …
Bővebben »
A spenót, vagy másnéven paraj az egyik legkorábban vethető zöldségfajták közé tartozik, szinte minden talajon gyakorlatilag minden kertben termeszthető. Vetőládában a lakásban, a balkonon vagy az ablakpárkányon is megterem. Vetése tavasszal, nyáron és ősszel is lehetséges. A talajba vetve a legjobb eredmény a tavaszi vetéstől várható, a késő tavaszi és …
Bővebben »
A karalábé az egyik legrövidebb tenyészidejű zöldségfélék közé tartozik. Nem véletlen, hogy a üzemi szintű termesztése mellett a háztáji kiskertekben is közkedvelt, szinte az egész évben megbízhatóan termeszthető. Legyen szó fedett termesztőberendezésekről (akár fűtetlen fóliasátor alatt is), de kora tavasszal áprilistól palántázható szabadföldi ágyásokba, nyáron, sőt kora ősszel úgyszintén. Fólia alatti termesztésre a rövid tenyészidejű, kis …
Bővebben »
Annak érdekében, hogy a kertben termesztett növények minél gazdaságosabban és kiegyensúlyozottan tudják kihasználni a talajban meglévő tápanyagokat, egyúttal a talajból rájuk leselkedő károsítók elleni védekezést is megkönnyítsék, a termesztők már régóta alkalmazzák a termesztett növények adott termőhelyen történő váltogatásának módszerét, amit vetésforgónak neveznek. Ennek megtervezését minden szezon előtt ajánlott elvégezni, …
Bővebben »A fahéj finom illata és íze állítólag nemcsak az ételek fűszerezése során érvényesül, hanem gombaölő szerként és egyes kártevők ellen is bevethető, sőt a növények gyökereztetésekor használt hormont is pótolja. Az egyik legjellemzőbb keleti fűszer különleges hatásairól szóló világhálón fellelhető információkat az alábbiakban foglaljuk össze. A fahéjat az ízesítésen kívül …
Bővebben »
Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
