Molykártevők az almában

Az utóbbi években már nemcsak az almamoly, de egyéb molyok is kárt okoznak az alma ültetvényekben. Az almásokban folyamatosan jelen lévő, ezért évről évre komoly károkat okozó fő kártevő az almamoly. Újabban azonban már más molykártevők is jelen vannak az ültetvényekben, és ugyanolyan nagy károkat tudnak okozni az almában. Valószínűleg a hőmérséklet és a CO2 emelkedése segítette elő, hogy a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) és a szilvamoly (Grapholita funebrana) is beköltözött az almákba. S ha ez nem volna elég, mind a három lepkének évente három generációja van, ezért nagyon nehéz ellenük védekezni. Viszont a biológiai növényvédelemben erre is van megoldás. Lényeg, hogy ha nem pusztítjuk el az ültetvényekben a hasznos szervezeteket, akkor ezek segítenek a növényvédelemben. Ráadásul ma már oly nagy a vegyszerekkel szembeni rezistencia, és oly nagyok az elvárások a szermaradvány-mentesség miatt, hogy más módszerrel nem is érdemes foglalkozni!

Bevezetésül ismerkedjünk meg a régi és az új kártevőkkel. Az almamoly károsítása következtében a termés akár 80-90 %-a is veszendőbe mehet. Kártétele jól ismert, ez az ún. kukacos alma. A gyümölcsbe befurakodott hernyó rendszerint magházig hatoló járatot készít, és ott a magvakat is károsítja. Sok esetben az érintkezési felületen átrágja magát egy másik gyümölcsbe is, így akár  2-3 almát is tönkretesz egyetlen hernyó. A megtámadott alma a fejlődésben megáll, lehullik. Ez a károkozó az almán kívül a dióban is nagy károkat okoz. Hazánkban évente 3 nemzedéke fejlődik. A kifejlődött lárvák a gyümölcsfák kéregrepedéseiben, gyümölcstároló helyeken telelnek. Tél végén bebábozódnakk, majd április közepén megjelennek a lepkék. Az első nemzedék rajzása május közepétől július elejéig tart, a második nemzedék rajzását már csak feromon csapdázással lehet pontosan megállapítani. A második és a harmadik generáció között nincs szünet, szinte összefolyik. Az almamoly fejlődési menetét áttekintve láthatjuk, hogy május elejétől a vegetáció végéig bármikor történhet károsítás. Az eredményes és költségkímélő védekezés alapfeltétele az, hogy nem menetrendszerűen permetezünk, hanem figyelemmel kísérjük az ültetvényben az almamoly fejlődését.

A másik lepke a szilvamoly (Grapholita funebrana) hernyói nemcsak a szilva, hanem az alma „férgességét” is okozzák. Azon a helyen, ahol a hernyó behatolt a termésbe, a szilvánál átlátszó gyantacsepp található, az almánál nincs különösebb ismertető jele. Nem ritka, hogy házi kertekben a nyári nemzedékek a termés 50 %-át is elviszik. A közvetlen kártétel mellett a kórokozó gombák, számára is utat nyit. Májusban, június elején a fiatal hernyók táplálkozása nyomán, apró berágások láthatók. A károsított termés sokszor lehullik. Nyár közepétől a második majd az esetleges a harmadik nemzedék is támad. A hernyó a termésen belül a mag felé halad és ott megtalálható az ürülékük, rágcsálékukkal szennyezve. Ezekben a termésekben belül megtalálhatjuk a kis hernyókat is. A fertőzött gyümölcs erjed, rothad, még cefrefőzésre sem alkalmas. Évente 3 nemzedéke van, és a kifejlett lárvák a fák kéregrepedéseiben sűrű szövésű gubóban telelnek. Az első lepkék április végétől rajzanak. A nőstények párzás után néhány napon belül rakják le petéiket egyesével a gyümölcsökre. Ebben az időszakban, ha a szilvamolyra specializált szexferomonnal megfigyeljük és a csúcs rajzás időszaka után azonnal kezeljük Dipel készítménnyel, nagyon bíztató eredményt érhetünk el. A tojásból kikelő lárvák berágják magukat a gyümölcsbe, majd a kocsány felé haladnak. 22-28 nap alatt fejlődnek ki. A kifejlett hernyók elhagyják a károsított gyümölcsöt és a talajfelszínen, a lehullott növénymaradványok alatt szőtt gubóban bábozódnak. A következő nemzedék nyár közepétől rajzik, a csúcsrajzás július első felében várható. A harmadik rajzás augusztus elejétől szeptember közepéig tart. A nyári nemzedékek összefolynak. Júliustól a lárvák nyugalmi állapotba kerülnek áttelelésre. Az elszaporodásának kedvez (mint általában a rovaroknak) a meleg, száraz időjárás. Csapadékos párás idő esetén pedig inkább a gombák szaporodnak fel.

A lepkék repülési görbéjét szexferomon csapdával kísérjük figyelemmel. A peterakás májustól kezdve a gyümölcsök vizsgálatával állapítható meg, amelyeket 3 naponta kell vizsgálni. A pete színének gyöngyház fényről rózsaszínűvé válása azt jelzi, hogy a kelés 2-4 nap múlva bekövetkezhet. Ezen csapdákkal a kártevő és a kártétel is csökkenthető. Annyira közeli rokona a keleti gyümölcsmolynak, hogy nem csak ránézésre könnyű összetéveszteni őket, de a két faj „feromonpár”, azaz mindkettejük nőstényeinek szexferomonjai vonzzák a másik faj hímjeit is.

A keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) Dél-Szlovákiában évente három nemzedéke kel ki, és a három rajzás összefolyik. Lárva állapotban telel a gyümölcsfák védett ágrészeiben, a gyepszintben vagy a talaj legfelső rétegében. Májusban repül ki az első nemzedék, amely a tojásait a fiatal hajtásvégekre helyezi (elsősorban őszibarackra). A kikelő lárva berág a fiatal hajtásba 8-10 cm hosszan. Fejlődése alatt 3-7 hajtást pusztít el, miközben 4-5 naponta vedlik. Miután jól lakott egy szövedékgubóban, a fakéreg egy védett repedésében bebábozódik. A második nemzedék június-júliusban rajzik, az utódok már nem a hajtásban, hanem a gyümölcsben fejlődnek. A harmadik nemzedék augusztus-szeptemberben rajzik és későn érő gyümölcsökben táplálkozik. Tavasszal az őszibarack hajtásokat hervasztja rágásával (ha időben lemetsszük, még benne találhatjuk a hernyót). Nyáron a zöld, később az érőfélben lévő gyümölcsösben károsít. A kocsány felőli részen hatol be, majd a bőrszövet alatt járatot rág egészen a magházig, ahol szabálytalan üreget készít. A megrágott gyümölcs lehullik.
Mint minden lepkének a tömeges elszaporodásának kedvez a száraz, meleg időjárás. Előrejelzését itt is feromoncsapdával végezzük, amiből következtethetünk a populáció nagyságára és a tömeges rajzási időpontra, ami fontos a jól időzített Dipeles védekezéshez. Ellenük nagy segítséget nyújtanak az alábbi védekezési lehetőségek:

– nyár közepétől hernyófogó öveket fel kell helyezni a fa törzsére (pl. közönséges hullámpapír), amiben belemennek a hernyók és azokat el lehet égetni. 2-3 hetente javasolt ezeket a hernyófogó öveket cserélni. A hernyófogó övekről a hernyó azt hiszi, hogy a fa kéregrepedésben van.

– Áprilisban és májusban védekezzünk a hernyók ellen DIPEL biológiai készítménnyel, ez megóvja természetes ellenségeit (fülbemászókat, fürkészdarazsakat).
– Július második felében ismételjük meg a kezelést a második nemzedék ellen

Az almamoly ellen védekezhetünk Carpovirusine speciális csak almamoly elleni készítménnyel is. Amit nyugodtan keverhetünk a Dipel készítménnyel, így együtt a maradék molyokat teszik tönkre. (tam)