A jégsaláta a fejes salátához hasonló, a levelei viszont fodrosak, és gyakran vöröses árnyalatúak. Tenyészideje valamivel hosszabb, mint a többi salátafajtáé. Az ajánlott tenyészterülete 30 x 30 cm. A palántákat lehetőleg minél sekélyebben ültessük, csak így fejlesztenek megfelelő nagyságú és tömör fejeket. A fejes salátához hasonlóan alkalmas a hideghajtatásra is, de nagyobb a tenyészterület-igénye, illetve 10-15 nappal hosszabb a tenyészideje, ugyanakkor jóval nagyobb a fej átlagtömege. Az egyes töveket egymástól legalább 40 cm-re helyezzük el.
Hőigénye a közepesnél alacsonyabb, egyes nyári fajtái már jól bírják a nagy meleget is, anélkül, hogy magszárba indulnának. A magok 1-2 °C-on már csírázásnak indulnak. Optimális fejlődéséhez elegendő a 20 °C körüli, vagy inkább az alatti hőmérséklet.
A jégsaláta magról is könnyedén szaporítható. A kert napos részébe érdemes ültetni, mert levelei csak akkor lesznek igazán szépek, és ízletesek, ha elég napfényt kap. Félárnyékban a fejek nem fejlődnek ki megfelelően. A magokat már március végén el lehet vetni, szakaszos vetéssel egészen június elejéig lehet szaporítani. A magokat ritkán vessük, majd kikelés után a palántákat egyeljük, vagy ültessük szét, hogy a megmaradt növényeknek legyen elég helyük a fejlődéshez.
Palántázással és közvetlen szabadföldi helyrevetéssel egyaránt szaporítható. Közvetlenül szabadföldbe a kitavaszodás kezdetén (március eleje, közepe) vethetjük, melyet később havonta, egész a nyár közepéig megismételhetünk. A hajtató jobb kihasználása érdekében a főnövény előtt hasznosíthatjuk vele a területet.
Intenzív termesztéskor tápkockás palántát neveljünk, mert a kiültetéskor nem lesz gyökérsérülés és így folyamatos lesz a növekedés. A magvetést a kelésig fóliával vagy nedves papírral takarhatjuk, de a sziklevelek megjelenésekor a takarást távolítsuk el, hogy ne nyúljon meg a növény. A nedves papírral való takarás nagy melegben is előnyös, mert a túl magas hőmérsékleten rosszabbul csíráznak a magok. Amennyiben a palántanevelést mi magunk végezzük, a magvetés után a hőmérsékletet tartsuk 16-20 °C-on, később, kelés után már ajánlatos leszorítani, hogy zömök palántákat kapjunk. Igen korai ültetésnél a tavaszi fagyok, később a hirtelen fellépő forróság okozhat minőségi romlást
Vízigényesebb a fejes salátánál, éppen ezért biztonságosan csak öntözés mellett termeszthető. Igaz, gyökérzete nagyobb talajréteget sző át, mint a többi salátáé, de több vízre is van szüksége, mert csak ekkor lesz roppanó, zsenge a levele. A jégsalátának nagyon fontos a gondos öntözés. Ez különösen a fejképződés időszakára érvényes, ilyenkor ugyanis gyakrabban léphet fel rothadás, főleg, ha túl sok nedvességet kap a növény. A fejképződés kezdetéig még bőségesen öntözhető (20-25 l/m2), utána azonban már a betakarításig általában nem kell öntözni, csak ha azt a kivételesen száraz, forró időjárás nem követeli. Ha mégis öntözni kell, akkor a kora reggeli órákban, óvatosan a növények közötti területet kell megöntözni, ügyelve arra, hogy minél kevesebb víz jusson a levelekre. (sz)