A kiskerekben gyakran alkalmazzák azt a módszert, hogy a kapor vetőmagját összekeverik a nehezebben, hosszabb ideig csírázó, lassú kezdeti fejlődést mutató növények (pl. sárgarépa, petrezselyem) magjaival, és együtt vetik el. A kapor gyors növekedésével, jelzi a sorokat, ahol a lassú kelésű fő növény is várható. Kaprot tehát termeszthetünk így is, de természetesen külön ágyásba is vethető.
Mindenképpen napsütötte helyet igényel, de mivel a gyökérzete gyenge, ezért a szárazságot nem kedveli. Sokan uborka közé vetik. Ebben az esetben a főnövény talajárnyékolása biztosítja számára a megfelelő nedvességet. Egyébként ezt talajtakarással külön is biztosíthatjuk.
Kedvező társnövénye a sárgarépa, a cékla és a saláta. Ajánlott a káposztafélék, valamint a hagymafélék közelébe való telepítése is. Az általa kibocsájtott illatok távol tarthatják a kártevőkett, s ez előnyös mindkét növényállomány számára.
A betegségek közül elsősorban a penészgombák veszélyeztetik, ami leveleken fehér lepedékes bevonat formájában jelentkezik. Emiatt ne vessük a kaprot frissen trágyázott, tápanyagban különösen dús talajra. A túl sűrű állományt mindenképpen ritkítsuk meg. (sz)