Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Az idei tavasz változékony és csapadékos időjárása nemcsak a szántóföldeken, hanem a háztáji gyümölcsösökben is gondokat okozott. Amint azt már előző lapszámaink növényvédelmi tanácsaiban jeleztük, az idei tavaszon csaknem az ország egész területén – főleg a déli járásokban – a fagykárok mellett jelentkezett az őszibarack levélfodrosodása és a csonthéjasok moníliás fertőzése. Olvasóink visszajelzései alapján gyakran még az elvégzett megelőző kezelésekkel sem lehetett megvédeni a fákat a fertőzéstől. Kelet-szlovákiai olvasónk fényképekkel is illusztrálta, hogy a kétszeri permetezés ellenére is megjelentek az őszibarack fákon a tünetek. Lapunk növényvédelmi tanácsadója az alábbiakban azt foglalta össze, hogy a továbbiakban mi a teendő…
Az őszibarack, a nektarin levélfodrosodását a Taphrina deformans nevű gomba okozza. A fa fás részein telel át, és már igen alacsony hőmérsékleten, 4 C°-nál fertőzni kezd. Ahhoz, hogy fertőzni tudjon, a rügyeknek nyitva – kipattanva –, és nedves felületűnek kell lenniük. Ebből következik, hogy az erős fertőzések hosszú ideig tartó, hűvös, nedves tavaszi időjárás során fordulnak elő. A fertőzésveszély 14, esetleg 20 C°-os hőmérsékletig fennáll, vagyis idén tavasszal (2023) még májusban is fertőzött. A jellegzetes tünetek a fertőzés után csak 1-2 hét múlva láthatóak, ezért a betegséget csak megelőzni lehet. A fertőzést először a kis leveleken, az erek mellett láthatjuk, vörös foltok alakjában. A levelek növekedésével a foltok is nőnek, megvastagszanak, sárga, vöröses színűre változnak. A beteg levelek szürkésfehér, úgynevezett deres bevonatúak lesznek, elszáradnak és lehullnak a földre. A betegség megtámadhatja a hajtásokat és a termést is, ezeken ripacsos, sűrű szemölcsök, dudorok keletkeznek. A beteg hajtások a nyár folyamán elszáradnak. A termésben 20–60%-os, de még nagyobb kár is keletkezhet. A fa fejleszt új hajtásokat, de a fertőzés nagyságától függően legyengül, ami a következő év termésmennyiségében is megmutatkozhat.
A beteg levek alapján megláthatjuk, mikor történhetett a fertőzés. Amikor a rügyből kifejlődő első levelek betegek, akkor a rügypattanáskor érte a fát a fertőzés (1. kép). Amikor az első levelek még egészségesek, és felettük vannak a fodrosak, ez a későbbi fertőzés jele (2. kép). Ez azért van, mivel a gomba csak a nagyon kicsi levelet tudja megfertőzni. Védekezésre a háromszori permetezés optimális. Ősszel, lombhullás után nagyon hasznos a rezes permetezés, amellyel az ágakon telelő gomba képleteit írthatjuk. Tavasszal a rügypattanáskor kell először kezelni a fákat, bármilyen rézkészítménnyel. Ilyenkor még nem kell tartani a perzseléstől. Ezeknek a kontakt szereknek a hatása sajnos rövid ideig, 6–8 napig tart, esőzéskor még rövidebb ideig, ezért hűvös tavaszon, amikor a rügyfakadás vontatott, gyakoriak az esős, ködös, hideg napok, éjszakák, akár 4–5 nap múlva ismét permetezni kell. A fiatal levelek érzékenyek a rézre, ezért később már a kevésbé perzselő szereket –rézhidroxid vagy a tribázikus rézszulfátot – ajánlott a legkisebb dózisban alkalmazni.
A beteg fákról a levelek lehullnak, ezeket fölösleges leszedni. Nagyobb a jelentősége a beteg ágak lemetszésének. A betegség méretétől függően a fák legyengülnek, ezért hasznos lehet a tavasszal, nyáron lombtrágyázással segíteni. Fontos továbbá védekezni a többi betegségek ellen, például a levéllikacsosodás ellen, hogy a fa már ne veszítsen több levelet. Sajnos ilyenkor, amikor a fán a legszembetűnőbbek a tünetek, már nem tudjuk a fertőzött leveleket megmenteni (3. kép). Fontos lesz a nyári metszés is, csak az egészséges, és a jövő évre szánt ágakat hagyjuk meg. Ezek így jobban megerősödnek, beérnek, a fa ezeknek a hajtásoknak a nevelésére használja az erejét.
Az olvasó által küldött képen is az látható, hogy a felsőbb levelek betegek (4-5. kép). Valószínűleg az első permetezés megfelelő időben történt, a második viszont későn, vagy az esőzések miatt gyorsan elmúlt a hatása. Az idei tavasz nagyon hideg volt, fagyokkal, hideg, esős, szeles idővel, ezért a védekezést nem lehetett a legjobban időzíteni. Az átlagosnál hosszabb ideig tartott a fertőzés veszélye, több kezelésre lett volna szükség. Nagyon sok helyen vannak ezért az idei évben a betegséggel erősen fertőzött őszibarackfák. Az egyes fajták érzékenysége is igen különböző, ezért akik ezután terveznek őszibarackot telepíteni, a fajtaválasztásnál ezt a tulajdonságot is komolyan vegyék figyelembe.
Sedliakné György Ilona
