A fokhagyma termesztése eléggé munkaigényes, ezért a kézi munka magas aránya miatt elsősorban háztáji gazdaságokban vagy kisüzemi módszerek között termesztik. Ősszel és tavaszi ültetéssel is nevelhető, az őszi ültetés korábbi termést a tavaszi jobb eltarthatóságot eredményez.
Az őszi fokhagymát októberben kell jól előkészített talajba ültetni. A talajban nem válogat, legjobban a kötött agyagtalajokat szereti. Talajának előkészítésekor a szántást időben elvégezzük, hogy az kellően leülepedhessen. A termőhely kiválasztásánál fontos, hogy ne kerüljön olyan helyre, ahol az utóbbi négy évben előtte hagymafélét termesztettek. Tápanyagigénye jóval nagyobb, mint a vöröshagymáé, viszont a frissen trágyázott talajt nem kedveli. Megfelelő előveteménye lehet a paprika, paradicsom vagy uborka, esetleg dinnye.
Az őszi szántás során adjuk ki a fokhagyma káliumszükségletének felét, a foszfort teljes mennyiségben juttassuk ki a talajba, a nitrogénből pedig egyharmadnyi mennyiséget adagoljunk. Az ültetés előtt a szaporítóanyagot megfelelően elő kell készíteni, tehát a fokhagymafejeket még a szétbontás előtt válogassuk át, hogy bontás után már csak egészséges és hibátlan fokhagymagerezdeket kapjunk. Lehetőleg az ültetés előtti napon bontsuk gerezdekre őket, mert a hosszabb ideig bontott gerezdek fonnyadnak és penészednek. Csávázás után 4-6 cm-es mélységbe ültessük, a sortávolság általában 28-30 cm. Ha nagyobb területen termesztik 4-5 soronként szélesebb művelőutat hagynak. Erre elsősorban a későbbiek során géppel végzett növényvédelmi és -ápolási munkák miatt van szükség.
A vetőmagszükséglet őszi ültetéskor 12–15 gerezd folyóméterenként, ha ennél sűrűbbre ültetjük, nagy a veszélye annak, hogy a hagymafejek kisebbek lesznek a vártnál. Ültetés után a területet könnyű boronával simítsuk el, majd hengerrel tömörítsük a talajt. A fokhagyma gyomirtásában elsősorban a rendszeres kapálás a hatékony módszer. Tavasszal az első kapáláskor adjuk ki a növény káliumszükségletének másik felét és a szükséges nitrogénmennyiség második harmadát. Az utolsó nitrogénadagot a fejesedés kezdetére kell időzíteni. A permetezést, mivel levelei meglehetősen érzékenyek, nagyobb vízadaggal, alacsonyabb nyomáson és lehetőleg hűvös időben kell végezni. A fokhagyma általában nem igényel túlzott mennyiségű vizet, többnyire öntözés nélküli talajokon termesztik, azonban a 2–3 alkalommal kijuttatott 30–40 mm-es vízadagot mindenképpen meghálálja. Az ősszel ültetett fokhagyma szedése június végén időszerű, a növény akkor kész a szedésre, amikor a levelei megbarnultak és papírszerűen elvékonyodtak. Szárastul rendre rakva kinn a szabadban néhány napig utóérleljük, majd tisztítjuk, szárítjuk és tároljuk. (sz)