Szermaradványok a kaptárban

Köztudott, hogy negatívan hat a beporzókra a klímaváltozás, emellett az intenzív mezőgazdasági termelés, a nagyüzemi birtokszerkezet, az egysíkú monokultúrás növénytermesztési gyakorlat is. Az utóbbi években tapasztalt méhpusztulás kapcsán számos kutatás figyelmeztetett arra, hogy az agráriumban használt növényvédőszerek közvetve is hatással lehetnek méheinkre és ránk, a méhtermékek fogyasztóira. Szlovákiai kutatók a Včelár és a Dymák c. szakmai folyóirat hasábjain tették közzé annak az átfogó országos felmérésnek az eredményét, amely a méhkenyér szermaradvány-tartalmára fókuszált.

A felmérést a Nemzeti Mezőgazdasági és Élelmezési Központ liptóújvári Méhészeti Intézetének, valamint a kassai Állatorvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Növényvédelmi Nemzeti Referencialaboratóriumának munkatársai végezték. Eredeti felhívásuk szerint olyan szlovákiai méhészek projektbe bekapcsolódását kérték, akik körzetében rendszeresen termesztenek repcét. Annál is inkább, mert az olaj- és káposztarepce a méhek kedvelt virágpor- és nektárforrása, amelyet közvetlenül virágzás előtt permeteznek. A mezőgazdászok vetésforgója kissé felülírta a kutatók eredeti szándékát, lévén, hogy egyes területeken, ahonnan volt jelentkező méhész, és ahol korábban minden évben volt röptávolságra repce, ott épp 2022-ben nem, vagy csak néhány hektárnyit vetettek ebből a növényből (ez volt az én esetem is). A mintavételezés két hullámban történt, május és augusztus végén.

A kutatók előbb a virágporos lépek összetételét vizsgálták. Kiderült, hogy a méhek május végéig főleg füzet gyűjtöttek és raktároztak el. A repce százalékos aránya ott is alacsonyabb volt, ahol repcéről is hoztak virágport. A mintákban nagy arányban volt még juhar, facélia, csonthéjasok, és két mintában tölgyet is kimutattak. A nyár végi mintákban az őszirózsafélék, a napraforgó és a kukorica dominált, pedig a kukorica pollenjét – alacsony emészthetősége miatt – csak kényszerből gyűjtik a méhek, amikor nincs más, jobb forrásuk.

Ami a méhkenyérben levő szermaradványokat illeti, a májusi mintákból mindössze egyetlen (!) volt szermaradványoktól mentes. A többi 16 mintában találtak vegyszermaradványt bőven, miközben az abszolút csúcstartó az a minta volt, ahol 13 (!) féle vegyszer maradványát mutatták ki. A május végéig begyűjtött mintákban dominált az acetamiprid (9 mintában), a fluvalinát (8 mintában), a flumetrin (7 mintában) és a fluopiram (4 mintában), de ezen kívül még kimutattak: 2,4-D-t, azoxistrobint, boszkalidot, kloridazont*, klorpiriphost*, ciprodinilt, difenoconazolt, dimoxistrobint, fenpropidint, fluazifop-butilt, pendimetalint, proszulfokarbot, prothiokonazolt és tebuconazolt. A nyár végén vett mintákban a fluvalinát és a flumetrin dominált, de kimutatták ezen felül az acetamipridet, az azoxistrobint, a boszkalidot, a kloridazont*, a klorpirifos-metholt*, a klorpiriphost*, a dimoxistrobint és a fluopiramot. (A *-gal jelzett szerek az EU-ban tiltólistán vannak).

A hatóanyagokat tekintve a legnagyobb mértékben a gyomirtók szermaradványait mutatták ki a májusi méhkenyérben (229,29±516,49 µg/kg mennyiségben). Ezeket követték a gombaölőszerek (95,17±180,95 µg/kg) és a rovarölő készítmények átlagosan 22,96±14,76 µg szermaradvánnyal 1 kiló pergára vetítve. A nyár végi mintákban a rovarölő készítmények szermaradványai (18,92±6,42 µg/kg) domináltak, megelőzve a gombaölőszereket (17,75±5,56 µg/kg). Gyomirtót mindössze egy nyári mintában mutattak ki.

A kutatók szerint a flumetrin nagy valószínűséggel atkaölő készítményekből maradhatott hátra, mivel az EU területén ilyen vegyszert növényvédő szerek nem tartalmaznak. Ugyanakkor az érintett méhészek egybehangzóan azt állították, hogy ilyen hatóanyagú atkaölő készítménnyel nem kezelték méheiket.

 

Gágyor Alíz

 

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda júliusi száma

A Jó Gazda áprilisi száma az időszerű kerti tennivalók taglalása keretében összefoglalja a legmelegebb nyári hónapban esedékes …