Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Hagyományosan országjáró egyúttal évadzáró szakmai konferenciákon tájékoztatta a termelőket a KWS vetőmag-forgalmazó cég szlovákiai képviselete, amelyeken az időszerű szakmai kérdések megvitatása mellett a jövő tavaszi szezonra szánt fajtaújdonságaikat is bemutatták. A délnyugat-szlovákiai térség termesztőit a mojmírovcei kastélyszállóban látták vendégül, ahol Ivan Dzubáknak, a cég ügyvezetőjének rövid vezetője után, napjaink egyik izgalmas, az agrárágazatot is alapjaiban érintő kérdésekre, a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásaira, illetve azok következményeinek termesztéstechnológiai módszerekkel történő reagálási lehetőségeire kereste a válaszokat Katarína Olšovská, a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem tanára.
A klímaváltozás ma már objektív adatokra alapozott tény, amelyet a globálisan érzékelhető tünetek (pl. az üvegházhatás) mellett immár a mi térségünkben is deklarált időjárási adatok igazolnak. Többek között az, hogy az átlaghőmérséklet a 20. században 1,1 oC-al volt magasabb az előzőnél, miközben a csapadék átlagos mennyisége országos méretben 5,6 %-kal, Dél-Szlovákiában pedig mintegy 10 %-kal lett alacsonyabb. A témával tudományos szinten foglalkozó szakemberek 2075-ig kidolgozott előrejelzése pozitív és negatív hatásokkal is számol. Ezek szerint a melegebb légkör magasabb szén-dioxid koncentrációja a növénytermesztésben akár 35 %-os termelékenységi növekedést eredményezhet,a növényzet vegetációs időszakának hossza 43 nappal meghosszabbodik, sőt az északi térségekben akár 48 nappal is megnövekedhet. Ugyanakkor a magasabb hőmérséklet miatt fellépő nagyobb mértékű párologtatás (evapotranszformáció) és az ezt kiváltó magasabb vízigény, illetve vízgazdálkodás hatékonysága az eddiginél jóval nagyobb szerepet szán majd az öntözésnek, a mesterséges csapadékpótlás szélesebb körű alkalmazásának. Ezzel összefüggésben a mezőgazdasági termelés nemcsak Szlovákiában, hanem az egész világon komoly kihívások előtt áll. Csökkentenie kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, a termelés szerkezetét adaptálni kell a klímaváltozás módosult feltételeihez, ugyanakkor a lakosság várhatóan megnövekedő létszáma miatt biztosítania kell a magasabb élelmiszertermelés alapanyagait. Mivel az üvegházhatás következtében a levegőben megnövekszik a szén mennyisége, ami hozamnövelő hatású lehet, de csak akkor, ha a talajba vagyunk képesek megkötni. Ennek több másodlagosan kedvező hatása is van, pl. a szénnel bőven ellátott talaj jobban képes megkötni a vizet is. A szén megkötését a gazdálkodók a vetésforgó megfelelő kialakításával segíthetik. A megnövekedett hőmérsékletnek és szénmennyiségnek kedvezőtlen hatásai is vannak. A meleg többek között megnöveli a nővények levélzetének túlmelegedését, ami a fotoszintézis leállását is eredményezheti, a megnövekedett szénmennyiség ugyanakkor a növényi szövetek nitrogéntartalmának felhígulását okozza.
Az említett tényezőkkel szorosan összefüggő szárazság, illetve az általa okozott stresszel szembeni ellenálló képesség a termesztés gazdasági hatékonyságának egyik alapja, amit ma már képletbe foglalt egyenlet alapján határoznak meg a vízszükséglet, ennek hatékony kihasználása és az ún. betakarítási index szorzata alapján. A nemesítés ezirányú célkitűzései mellett az öntözés hatékonyságának értelmezésében is szemléletváltásra lesz szükség, az eddigi biztonsági túladagolás helyett a minimális deficitpótló rendszer alkalmazását kell előtérbe helyezni, ami magát a növényt is rákényszeríti, hogy keresse a vízpótlás lehetőségeit.
Az agrotechnikai műveletek, illetve a termesztéstechnológiai elemek keretében lehetővé kell tenni a szénnek a talajba történő megfelelő megkötését, az ún. köztes növények, illetve a zöldtrágyázás szélesebb körű alkalmazását.
A tavaly érvénybe lépett 504/2003-as földbérleti rendelkezésekről is szóló jogszabály újabb tervezett módosításának legfontosabb elemeiről Lenka Hrnčiarová, a szakminisztérium illetékes munkatársa számolt be a résztvevőknek. A tervezett módosítások legfőképp a 12. paragrafus tételeit érintik, többek között a nehezen hozzáférhető parcellák rendezésének kérdését újabb cikkely szabályozza, rendezi a bérleti szerződéssel nem rendelkező parcellák művelését és a rajta levő termés betakarítását. A módosított rendelet 2019 január 1-től lép érvénybe, a vele kapcsolatos javaslatok beadási határideje 2019 június 30-a, az illetékes járási hivataloknak 2021. június 30-ig kell a beadványokat rendezniük. Tájékoztatójában ezen kívül kitért a földbérletek általánosan megszabható nagyságának meghatározását szabályozó 172/2018 sz. rendelet módosításaira is.
A klímaváltozás kihívásaira való reagálás követelménye a vetőmag-nemesítő cégek tevékenységét is újabb kihívások elé állítja. A KWS nemzetközi nemesítő programja s ennek keretében a kukorica fajtaválasztékának bővítési lehetőségeit 16 program szolgálja, Szlovákiában 6 programot futtatnak. A KWS saját génbankja ezeknek a programoknak az egyik alapköve, hangsúlyozta előadásában Matúš Javor, a cég termékmenedzsere, aki a nemesítésekkel kapcsolatos információkat megosztva a hallgatósággal elmondta, hogy a 2018-as szezonban 101 kísérlet keretében 1140 kísérleti parcellán tesztelték az ebbe a térségbe ajánlott 54 hibridet, ebbe beleértve a legkorábbiaktól a leghosszabb érésidejű hibridekig (FAO 140 – 600). Felhívta a résztvevők figyelmét a KWS honlapján elérhető fontos, közérdekű információkra, többek között az Agroservis nevű szolgáltatásra, amelynek keretében a gazdálkodóknak jelzik a vetésre alkalmas talajhőmérsékletek alakulását, valamint a kukoricabogár elleni védekezések megkezdésének időpontját. Ugyancsak szolgáltatásként kínálják a silók összetételének laboratóriumi elemzését, ennek keretében a szárazanyag-tartalom és a betakarítás megfelelő időpontjának meghatározását is.
A kukorica fajtakínálatában található hibridek közül a 2019-es szezonban 5 újdonságot terveznek bevezetni. A kiválasztás során az adott hibridek mérhető tulajdonságait értékelik, többek között a termés szárazanyagtartalmát, egyúttal a minőségi mutatók közül az ún. EPMP mutató (energetikai tejtermelési potenciál) játszik meghatározó szerepet az elbírálásban. A legkorábbi éréscsoportba tartozó silóhibridek közül az Amaroc (FAO 230) koraisága alapján elsősorban az északi térségekbe való. A Rudolfinio KWS (FAO 260) szintén jól tűri a hidegebb feltételeket is. A Kentos (FAO 310) az eddigi vizsgálatokban igazolta deklarált tulajdonságait, az erős stay-green effektust (zöld száron érés), a magas energetikai tejtermelő potenciált. A kísérletekben szárazanyag-tartalom tekintetében is 15 %-kal haladta meg az átlagot.
A szemes hibridek újdonságai között a Karpatis (FAO 330) középkorai hibridként elsősorban plaszticitásával, stabil hozamképességével tűnik ki, egyúttal a kalászos gabonafélék megfelelő előveteménye is lehet, mivel koraisága révén kellő időt biztosít a betakarítás után a kalászok talajának megfelelő előkészítéséhez. A Kollegas (FAO 450), kései érésidejű, kifejezetten nagy hozamképességű hibrid tulajdonságait már a 2016-os és a 2017-es szezonokban is igazolta, a legnagyobb terméshozamot adó hibridek közé tartozott. Ezeket az új hibrideket a 2018-as szezonban bemutatott újdonságok egészítik ki, közülük a KWS 4484 (FAO 360) kifejezetten a szárazabb éghajlatú kontinentális éghajlati feltételek közé lett kinemesítve, gyors és kiváló vízleadó képessége a termesztését teszi gazdaságossá, a Kamparist válthatja a kínálatban. A Kapitolis (FAO 400) az egyik legtermékenyebb hibrid Szlovákiában, kiváló szárazságtűrés és a magas hőmérséklettel szembeni ellenálló képesség jellemzi. A Kathedralis (FAO 480) érésideje alapján már a silóhibridek közé sorolható, erőteljes növekedési erély, magas szár, gazdag levélzet és kiváló hozamképesség jellemzi, amelynek eredménye kiváló minőségű silóban mutatkozik meg.
A cirok 2019-es kínálatában 3 csoportba sorolhatók a fajták. Szemes termést adó cirok a Frisket, amely 25-30 növény/m2 sűrűségben, 1,3 méter magasságú állománya hektáronként 6-10 t/ha hozamot biztosít, ugyanakkor bizonyos esetekben a kukoricát is helyettesítheti a silóban. Kifejezetten silóhibridek közé sorolhatók a KWS Sole, KWS Tarzan, KWS Hannibal hibridek, amelyek elsősorban magasságukkal és zöldtömegükkel hívják fel magukra a figyelmet. A magasságuk elérheti akár a 4,5 métert is. Az ún köztes fajták silókészítéshez és szemtermésre is kihasználhatók. Ide tartozik a KWS Phoenix, amely 3 m magassága mellett a szemtermés tekintetében is elfogadható értékeket képvisel. Elsősorban keményítő- és cukortartalmával javítja a siló beltartalmi értékeit.
Az előadó a KWS köztes termesztésre ajánlott növényfajtáinak, illetve keverékeinek kínálatát is bemutatta, ezek közül külön kiemelte a KWS AckerFit Crucifer free keveréket, amelynek jellegzetessége, hogy nem tartalmaz káposztafélék kategóriájába tartozó növényeket. A KWS AckerFit Diversity ellenben a növényfajták széles körű választékát tartalmazza, míg a KWS AckerFit Wintergreen-t a nem kifagyó, télen áttelelő növénycsoportosítások jellemzik.
A szakmai rendezvényt a KWS cukorrépa termesztésével kapcsolatos kínálata zárta, amelynek keretében Ľudovít Kučera, a cég képviselője a növényállományok kezelésére ajánlott technológiai elemeket vette számba. A vetőmagok csávázása és gombaölőszeres kezelése mellett kitért a cukorrépák „gumisodását” és a répafejek rothadását okozó, Szerbiában már komoly problémákat felvető, ugyanakkor az utóbbi időben már nálunk is megjelent betegség, a Macrophoninae phaseolina elleni védekezés érdekében végzett vizsgálatokra. A kórokozó a talajban él, az ellene való hatékony védekezésben fontos szerepe van a talajnedvesség megőrzésének, a korai szedésnek, a talaj megfelelő lazításának és a fajta kiválasztásának, amelyekkel a betegség tünetei mérsékelhetők.
Kép és szöveg: szilvássy
