Hortenziák

A hortenziákat kedvelők tábora az utóbbi néhány évben egyre jobban nö-vekszik. Ez nem csoda, hiszen a hortenziák feltűnő színfoltjai kertünknek, melyet egész nyáron át tartó virágzásával díszít. A fajták különböző méretűek ennélfogva felhasználásuk is többrétű. Jól megfér az alacsonyabb dísznövények-kel, de a magasabb fákkal is. Nagyon jó köztes növény.

A nemzetség elterjedési területe igen nagy, megtalálhatók Kelet- és Délkelet-Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában. Fajok száma kb. 90. Leveleik nyelesek, fűrészes szélűek, egyes fajok levelei karéjosak. Virágaik a hajtások csúcsán lapos vagy gömbszerű ernyős fürt- vagy bugavirágzatban, többnyire dús csoportban nyílnak. A virágzatnak csak a csészelevelekből alakult, 4 cimpájú, sziromszerű, színes meddő virágai díszesek, melyek a nyári időszakban nyílnak.

Igényük a kertekben

Kimondottan félárnyékos helyre valók. Talajuk legyen mészben szegény, kissé savanyú jellegű, tápdús és kissé nedves (üde). A nyári időszakban az öntözés szükséges. A hortenziák tövét a téli időszakra takarjuk be lazán falombbal. Tavasszal a lomb eltávolításakor a növény hosszú vesszőit vágjuk rövidre, mert így gazdagabb lesz a virágzása. Tápozáskor kimondottan ügyeljünk arra, hogy csak mészmentes tápsót használjunk! Meszes talajon a levelek sárgulnak, majd lehullnak, akár az egész növény elpusztulhat. Abban az esetben, ha a klorózis tünetét észleljük, növényeinken azonnal cselekednünk kell, mégpedig a bokrokat öntözzük be 5 %-os (1 liter vízhez öt deka) vasgálic-oldattal. A beöntözés után a talajnak még csak rövid időre sem szabad kiszáradnia, de a túlöntözést is kerüljük.

Szaporításuk

A kerti hortenziákat szaporíthatjuk nyár eleji bujtással, vagy májusban-júniusban hajtásdugványról üveg alatt. Erre a célra a növény tövénél fejlődő, nem virágzóképes hajtásokat vágjuk le. A dugványozás mélyebb legyen a szokásosnál, ugyanis gyökereket a szár egész részén fejleszt. A megeredt dugványt a 2.-3. levélpár felett vágjuk vissza, hogy elágazó, bokros kiültetési növényt kapjunk.

Metszésük

          Fiatal hortenziák telepítése után az első évben a bokorforma kialakítása fontos. Ezért ilyenkor erősen metsszük vissza a hajtásokat, azok kétharmadát vágjuk le. Később már csak fenntartó, fiatalító metszést végzünk.

Kora tavasszal minden fajról távolítsuk el a fagysérült részeket és a földhöz közeli gyenge, csavarodott hajtásokat. Ugyancsak kivágjuk a három évesnél idősebb hajtásokat, ugyanis ezeken egyre kisebbek és gyengébbek lesznek a virágzatok

Tavasszal metsszük a cserjés és a kisbugás hortenziát, mert ezek az aktuális évben nevelt hajtásokon hozzák virágaikat. Ezek a fajok a virágbu-gájukat megőrzik az elvirágzás után is, így télen is díszítenek. A cserjés hortenziát (H. arborescens) 30-50 cm magasan vágjuk vissza, így bokra dúsabb és zömökebb lesz. A bugás hortenziát (H. paniculata) vágjuk vissza egészen a talaj fölött, onnan fog megújulni. Ha erősebb a visszavágás, nagyobb virágokat nevel, ha kevésbé vágjuk vissza a hajtásokat, akkor kisebb, de több virágot hoz.

A kerti hortenziát (H. macrophylla), a virágzás után metsszük, mert ezeken még ősz végéig, a tél beálltáig kialakulnak a virágrügyek, amikből a következő évben a virág nyílik majd. Ha tavasszal metszenénk, akkor abban az évben az a növény nem virágozna, mert a metszéssel a virágrügyeket is eltávolítanánk. Hajtásait az elnyílt virággömböktől lefelé számítva mindig két-három levélpár fölött metsszük vissza.

Kerti fajaik

Cserjés hortenzia (Hydrangea arborescens)      

Hazája az USA keleti része (Ohio). Terjedő tövű magas cserje. Fehér virágai a hajtásvégeken kb. júliusban-szeptemberben nyílnak, széle bogernyős virágzatokban, kevés meddő virággal. Az egyetlen hortenzia faj mely jól fejlődik a meszes talajban is. Ismertebb fajtája:

‘Grandiflora’ – ernyős virágzata csaknem gömb alakú, nagy, virágai zöldes-fehérek.

Nagylevelű hortenzia (Hydrangea macrophylla)

Japánból, Dél-Kínából származó, kb. 1-2 m magasra növő cserjefaj. Virágzata kissé domború, vagy gomba alakú ernyős fürt vagy buga, nagyon dúsan álló meddő virágokkal, szélessége eléri a 15-20 cm-t. Talaja legyen kissé savas, 6 pH körüli, vegyhatású, tápdús, jó talajszerkezetű. Tápozáskor használjunk mészmentes NPK műtrágya oldatát, de csak 2 ezrelékes (1 l vízhez 2 g tápsó) koncentrációban. Magasabb só koncentráció károsítja a hortenziát.

Fajtái:

‘Adria’ – kék virágú hortenzia, gömb virágzat

‘Alpengluehen’ – piros virág

‘Bemiyama’ – fehér, piros, rózsaszín tányér virágzat

‘Cassiope’ – rózsaszín telt virág

‘Chaperon Rouge’ – kárminpiros virág

‘Europa Bleu’ – kék, tányér alakú virágok

‘Freudenstein’ – rózsaszín virágú hortenzia

‘Hanabi’ – hosszú fehér virág

‘Hornly’ – piros, alacsony növekedésű

‘Izu no Hana’ – rózsaszín tányér, külső virágkör egysoros

‘Kunhert Blue’ – kék, dús virágzat

‘Libelle Snow’ – fehér, tányér virágzat

‘Maman’ – nagy piros virágzat

‘Mathilde Gutges’ – sötétkék, gömb virágzat

‘Nigra’ – rózsaszín gömb virág, sötét szár

‘Red Baron’ – rózsaszín gömb virág

‘Sanguinea’ – bíbor levél, vérvörös virágzat

‘Sybilla’ – élénkpiros virág

Kisbugás hortenzia (Hydrangea paniculata)

Kelet-Ázsiában őshonos, kb. 1,5-2 m magasra növő, elágazó hajtású cserje. Fehér virágai a hajtásvégeken kúp alakú bugavirágzatokban nyílnak a nyári időszakban. A virágzatokban elszórtan álló meddő, nagy fehér virágok elnyíláskor rózsaszínűek lesznek. A hajtásokon a virágzat sokáig megmarad.

Ismertebb fajtái:

‘Grandiflora’ – virágai csaknem mind meddők, nagyok, fehérek, később rózsaszínűek, bugavirágzata az alapfaj virágzatától hosszabb.

‘Candlelight’ – virágtengelye piros, virágzata eleinte krém fehér, később krém sárga.

‘Brussels Lace’ – nyár végén virágzik, fehér szirmokkal, jó fagytűrő, 3 m magasra nő.

‘Floribunda’ – nagy bugáin sűrűn állnak a fehér virágok, 3 m magasra nő.

‘Tardiva’ – ősz elejétől nyílik ősz végéig.

‘Magical Summer’ – nagy bugáin rengeteg rózsaszín virág nyílik.

Kúszó hortenzia (Hydrangea petiolaris)

Kelet-Ázsiából (Japán, Tajvan, Kórea) származó kúszó növésű, a léggyökereivel több méter magasra, fára, falra felkapaszkodó cserje. 6-10 cm hosszú levelei széles-tojásdadok vagy oválisak, fénylő világoszöldek. Virágai fehérek, kb. 20 cm széles sátorvirágzatban nyílnak nyár elején az oldalhajtásokon. Védettebb árnyékos helyen jól fejlődik. Ezt a fajt tavasszal ne metsszük vissza. Gyengén savanyú kémhatású talajt igényel. (farsang)