Egy kártékony molylepke, a kéregmoly

Az emberek többsége, ha meghallja a moly szót, a kamrában, spájzban röpködő készletmolyra gondol. A kertészkedők, gyümölcstermesztők pedig a gyümölcsök férgességét okozó gyümölcsmolyokra.

A molyok a lepkék rendjébe, mint alrend vannak besorolva. Igencsak népes csoportról van szó, nálunk több mint 2200 fajuk él, amelyek 59 családot alkotnak. Növényvédelmi szempontból 17 családnak van jelentősége, ezekből a legnépesebb család a sodrómolyok családja. Ide tartozik az alma-, a szilva- és körtemoly, a keleti gyümölcsmoly, az almamagmoly, a szőlő- alma- rózsailonca, és természetesen a sodrómolyok – a ligeti-, a kerti-, az ékes- és a szamóca sodrómoly, valamint a málnasodró tükrösmoly. Most a csonthéjasokban károsító kevésbé megfigyelt és ismert kártevőre, az ugyanebbe a családba tartozó kéregmolyra  (Enarmonia formosana – obaľovač marhuľový – kôrový) szeretném felhívni a figyelmet.

Kéregmoly

Az utóbbi években a kajszibarack egyre közkedveltebb gyümölcs lett, nemcsak nagyobb ültetvényeket telepítenek, de a kiskertekben is egyre népszerűbb. A fák azonban sajnos elég hamar, gyakran 2-3 éves korukban elpusztulnak. Emlékszem, gyermekkoromban a szőlőhegyen hatalmas kajszi fák voltak, egy-egy idős fára az út szélén is emlékszem. Ma már már idős, terebélyes fát jóformán nem is lehet látni, és sajnos talán a legrövidebb életű fák egyike lett ez a faj. Sokan panaszkodnak a fa törzsén megjelenő erős mézgafolyásra, a kéreg hosszanti felrepedésére. Én a kéreg alatt találtam olyan hernyókat, amelyeket a külalakjuk alapján ennek az említett kártevőnek azonosítottam be. Nem fordul elő gyakran tömegesen, azonban kártételével utat nyit az egyéb gombás és baktériumos fertőzéseknek, így szintén része lehet a sárgabarackfák korai pusztulásában.

A kifejlett egyed 6-7 mm nagyságú, 15-18 mm szárnyfesztávolságú lepke. Alapszíne sötétbarna, amelyen sárga, narancssárga harántcsíkok vannak. Az első generáció lepkéi május elejétől június végéig repülnek. A lepke a tojásokat a fa kérgére rakja, a kikelő hernyók egy ideig a kéreg felszínén mászkálnak, majd berágják magukat a kéregbe. A hernyókat a befurakodás helyén keletkező ürülékcsíkok árulják el, amelyek a befurakodás után 10-15 nap múlva már láthatóvá válnak. A hernyók egyre nagyobbak lesznek, elérhetik a 1,5 cm-es hosszúságot is. Fejlődésük 4 -5 hétig tart, bebábozódnak, majd július elejétől augusztus végéig tart a második generáció lepkéinek rajzása, tojásrakása. Ezekből a tojásokból kelő, különböző fejlettségi állapotú hernyók telelnek át. Tavasszal ezek a hernyók folytatják fejlődésüket, majd bebábozódnak. Mivel különböző fejlettségi állapotú hernyók telelnek, a lepkék repülése elhúzódik, így a két generáció gyakran összefolyik.

A kártevő jelenlétére az erős mézgafolyás figyelmeztet a leghamarább. A mézgafolyások mellett az ürülékcsíkok a jellemzőek jelenlétükre. A rajzás után a kéregből kiálló bábingek is jól láthatóak. A hernyók a kéreg alatt rágnak, itt jól megtalálhatóak, kirepülésük után a rágásnyomok is jól láthatóak.

Leggyakoribb tápnövényei a csonthéjasok, a kajszi, mandula, cseresznye, meggy és őszibarack, de megtalálták már almán, körtén, birsen, berkenyén is. Európában mindenhol elterjedt, főleg az idős gyümölcsösökben van jelen, sokszor a fák 90-100 %-án megtalálható. Ahol nagymértékben elterjed, jelentős kárt okozhat a fákon. Hajtásnövekedést, a termőképesség csökkenését, vázágak elhalását, de az egész fa kiszáradását is okozhatja.

Védekezni ellene nem könnyű, mivel a kéregben rágó hernyók már nem érhetők el permettel. Ahol nagyobb mértékben elterjedt feromon csapdával kell figyelni a rajzást, és a rajzáscsúcs után egy héttel kell permetezni, amikor még a kikelt hernyók zöme nem rágta be magát a kéregbe. Erre a célra a gyümölcsfákra, a kártevők ellen engedélyezett vegyszerekkel lehet permetezni: Bulldock 25 EC, Dursban 25 EC, vagy Reldan 22. A permetet a fák törzsére, vastagabb vázágakra lemosásszerűen kell kiszórni. Kiskertben, ahol csak pár fa van leggyakrabban elég a feromon csapdák kirakása. Ezek a repülő hímek zömét összefogják. A kéreg alatt károsító lárvákat csak mechanikusan lehet eltávolítani, és a keletkezett sebeket kenjük be fabalzsammal. A védekezés alapja tehát a kártevő csapdázása. Az erre a célra megfelelő feromon csapdákat sajnos a kiskereskedelmi forgalomban nem lehet beszerezni. Megrendelni a biológiai védekezésre alkalmas növényvédő szereket forgalmazó bio Tomal-nál lehet, a Jó Gazdában rendszeresen megjelenő hirdetésükben található telefonszámon vagy mail címen.

 

Sedliakné György Ilona

About jogazda.com

Cikkajánló

Semo zöldségújdonságok, biostimulátorok és biológiai növényvédelem

A Semo Smržice csehországi zöldségnemesítő és vetőmagforgalmazó cég valamint szlovákiai partnere a somorjai Agrotrans szervezésében …