Azt, hogy a gyümölcsfáknak az egyes növekedési, illetve vegetációs fázisukban különböző mennyiségű vízre van szükségük, számtalan megfigyelés és vizsgálat támasztja alá, s ezzel a szakemberek és a termesztők is régóta tisztában vannak. S noha a fák mélyre hatoló gyökereik révén legalapvetőbb ebbéli igényeiket ki tudják elégíteni, de a megfelelő termés elérése érdekében a megnövekedett szükségletüket főleg a száraz időszakokban öntözéssel kell kiegészíteni.
A fák a legtöbb vizet elsősorban a virágzás időszakában és az ezt követő szakaszban igénylik. Bizonyítást nyert, hogy az ekkor fellépő vízhiány súlyosan károsíthatja a sejtosztódási folyamatot, és végeredményben a gyümölcs majdani méretét is. Megfigyelések alapján, például, ha az almásokban a virágzást követő mintegy 40 napos időszakban a fák vízellátása nem kielégítő, ez csökkent növekedést eredményez, amit a későbbiekben már nem lehet pótolni. A gyümölcsök növekedésének ezt követő szakaszában ugyanis a sejtek már nem osztódnak, hanem csak a méreteik változnak. Ezért májusban a virágzás után nagyon fontos a fák rendszeres vízellátása.
Az almafáknak például évente körülbelül 700-800 mm csapadékra van szükségük, amelyből egy átlagos évben is minimum 200-250 mm-t pótolni kell, nem is beszélve a különösen aszályos időjárásról. A csapadékhiány pótlása, illetve a rendszeres vízellátás különösen fontos a fiatal, frissen ültetett gyümölcsfák esetében. A legelterjedtebb módszer a fák koronája alatt kiképzett tányér vízzel való feltöltése, de erre a célra napjainkban az ún. öntözőzsák alkalmazása is ajánlott, amely valóójában egy a fa törzse köré rögzített műanyag zsákból áll, amelyet 70-80 liter vízzel feltöltenek, s a zsák alján kiképzett lyukak révén gyakorlatilag a csepegtető öntözéshez hasonló módon hosszabb időn át lehet biztosítani a fák vízigényének kielégítését.
Az öntözés mennyisége a gyümölcs fajtájától és fajlagos igényétől függően esetenként átlagosan 40 mm körüli értékeken javasolt. Az öntözéseket a tavaszi hajtásnövekedés és a virágzás idején, majd a virágzás után, a termésnövekedés időszakában, illetve a hajtásnövekedés lezáródása után, a termőrügyképzés érdekében, valamint a téli gyümölcsöknél a termésérés kezdetekor ajánlott elvégezni. Szeptemberben és októberben viszont már nem tanácsos öntözni, mert ez már a termés minőségét, eltarthatóságát és a hajtások beérését is károsan befolyásolhatja. (sz)
Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja