A tejelő kecske takarmányigénye

Jószágainkat egész évben lássuk el jó minőségű takarmánnyal. A tejelő kecskének annyi szénát adjunk, amennyit képes megenni. Mivel hajlamos a bitangolásra, inkább többször adjunk neki kevesebb takarmányt. A legjobb a magas fehérjetartalmú here- vagy lucernaszéna, de ha csak tisztán ezt a kapja, megunja és pazarol. Ezért ajánlatos a fehérjeszénához bőségesen alacsony fehérjetartalmú fűszénát is adagolni. Intenzív tartásnál az abrak az összes takarmány 16–18 százalékát teszi ki.

A nem intenzíven tartott, legeltetett kecskék kevesebb tejet adnak ugyan, de a tartási költségek is alacsonyabbak. Legeltetett jószágok tartásánál is nagyon fontos, hogy a reggeli kihajtás előtt kapjanak jó minőségű szénát. Ellenkező esetben az éhes kecske addig szaladgál a legelőn, amíg valamennyire nem csökkentette éhségét. Ha a legelt fű mennyisége és minősége gyengébb, pótoljuk a jószágok takarmányát jó minőségű lucernaszénával és abrakkal.

A kecskék előszeretettel legelik a lehullott leveleket és a gyümölcsfák metszéséből származó zsenge ágmaradványokat, de jól hasznosítják azokat a gazokat is, melyeket más legelő állatok figyelemre se méltatnak. Az utóbbit a kecske magas ásványianyag igényével magyarázzák.

Ha a kecskék legelője gyümölcsfák környékén található, akkor az állatok legyenek mindig szem előtt, ugyanis hajlamosak lerágni a fák kérgét. A kecskét addig legeltetjük, amíg jól nem lakik. A jóllakott jószág lefekszik és kérődzik, majd ismét legel. A fiatalabb és kevés tejed adó egyedek hamarabb jóllaknak, a több tejed adó állatok szinte állandóan éhesek. Kiadós legelőn a tejelő állatok 2-3 óra múlva abbahagyják a legelést, majd közel 3 órás pihenés után ismét legelnek.

Nagyon fontos, hogy az állatok mindig jó minőségű ivóvizet kapjanak. Ha a víz csak egy kicsit is szennyezett, nem isszák meg, márpedig a tejeléshez sok víz kell. A kecskének legyen állandó hozzáférése nyalósóhoz is.

Bakkecskék ivartalanítása

Ha bakokat hústermelésre akarjunk nevelni, akkor fiatal korban ki kell herélni őket. Az ilyen állatok gyorsabban növekednek, húsuk finomabb lesz, és eltűnik a kellemetlen bakszag is. Minél korábban ivartalanítjuk a gidákat, annál kisebb sokkot jelent számukra a beavatkozás. A legoptimálisabb erre a hétnapos és a háromhetes kor között időszak. Az ivartalanítás történhet a herék lekötésével, ondózsinór-zúzással és heréléssel. A szakirodalom az utóbbit tartja a legbiztonságosabbnak, miközben a beavatkozás kevés vérveszteséggel jár. A beavatkozást mindenképpen a nagy melegek beállta előtt, a légyinvázió megjelenéséig végezzük el. Heréléskor az állatokat ne izgassuk fel, mert akkor a szívük gyorsabban dobog, és nagyobb lesz a vérveszteség.

Kecskék tenyésztésbe vétele

A rendesen és jó minőségű élelemmel takarmányozott növendék állatok akkor alkalmasak tenyésztésbe vételre, ha testtömegük elérte a fajtára jellemző testsúly 80 százalékát. A nőivarú kecske 4–8 éves korában van tenyészereje teljében.

A hímivarú már 4 hónapos kor után ivarérett, de csak 7-8 hónapos bakot ajánlatos „hadrendbe állítani”. Akkor se terheljük túl, mert kimerülhet. Az egyévesnél fiatalabb bakokkal naponta két eredményes párzást engedélyezhetünk, míg másfél éves kortól naponta hatot. A bakok 8-9 éves korig tenyészképesek.

A kecske – ha jó a tartás és a takarmányozás – a tavaszi hónapok kivételével egész évben ivarzik, legintenzívebben ősszel.

G.A. – Forrás: Kecsketenyésztés

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda áprilisi száma

Az időszerű havi kerti tennivalók összefoglalója mellett a Jó Gazda április száma részleteen is foglalkozik az …