A szermaradványok nélküli növényvédelem lehetőségei

A különböző gombabetegségek ellen a réz és a kén készítmények alkalmazhatók. Erről most nem írunk külön részletesen, mivel régi, jól ismert és bevált módszerről van szó. Annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy a széles termékpalettáról a jobb minőségű termékeket érdemes választani, a kén esetében a tisztaság és az optimális szemcseméret a legfontosabb szempont: a túl nagy szemcseméret nem véd hatékonyan, a túl kicsi pedig fitotoxicitást okoz.

A rezeknél pedig azt kell tudni, hogy a réz-glukonát CuproTonic a legjobb hatékonyság mellett a legalacsonyabb rézterhelést eredményezi és összeférhetősége a többi réz hatóanyaggal összehasonlítva is a legjobb.

Azok a biológiai rovarölő szerek, melyek szóba jöhetnek nálunk a lepkehernyók ellen, általában a Bacillus thuringiensis kurstaki (BTK) alapú biológiai rovarölő szerre épülnek. A hazánkban engedélyezett készítmény (Dipel DF) nem élő baktériumokat, hanem azok által termelt toxin kristályokat (BT toxin) és nyugalmi állapotban levő spórákat tartalmaz, ezért stabil készítmény, nem igényel hűtést, két évig eltartható hatékonyság­vesztés nélkül. A BTK kifejezetten lárvaölő hatású, gyomorban ható hatóanyag. A gyümölcstermesztésben elsősorban a sodrómolyok (almailonca, ligeti sodrómoly, rügysodró tükrösmoly) és a lombrágó hernyók (pl. gyapjaslepke, aranyfarú szövő, amerikai fehér medvelepke) ellen kiemelkedően hatékony. A sodrómolyok áttelelő L2-L3 lárvái már igen korán, rügyfakadástól károsítanak, sokszor a virágok termőinek elrágásával komoly terméskiesést okozva. Ellenük különösen almaültetvényekben javasolt egérfüles állapottól 1-2 kezelés Dipel DF-fel. A gyümölcsmolyok esetében a Dipel DF a barackmoly ellen kiemelkedő, a keleti gyümölcsmoly és szilvamoly ellen is jó hatékonyságú.

Az almamoly ellen egy új szelektív hatóanyagot, az almamoly-granulovírust (CPGV) CARPOVIRUSINE-t használnak nagy sikerrel. Az almában azért érdemes ezt a sokkal hatékonyabb, szuper­szelektív szert használni az almamoly elleni védekezésben, mert az almamoly granulovírus (CPGV) a BTK-nál sokkal hatékonyabban pusztítja az almamolyt. Belőle 1-2 vírusrészecske felvétele is elegendő lehet a lárva elpusztulásához. A szuperszelektív vírus csak az almamolyt betegíti meg, más élőlényre nincs semmilyen hatással. A Carpovirusineban lévő formuláció igen stabil, felhasználásra kész (nem kell hozzá sem táplálkozás serkentő, sem UV-védő adalékanyag), hűtve tárolandó, de +5ºC-on 2 évig, -18ºC-on 6 évig hatásvesztés nélkül eltartható.

A CPGV permetezésével kettős hatást lehet elérni: 1. Azok az almamoly lárvák, amelyek kelés után nagy mennyiségű vírust vesznek fel 3-4 napon belül, még L1 állapotban elpusztulnak. Utánuk legfeljebb egy jelentéktelen felszíni heg marad az almán, amely szüretig többnyire el is tűnik. Így közvetlen gyümölcsvédelmet valósítunk meg. 2. Azok a lárvák, amelyek csak kisebb mennyiségű vírust vesznek fel, azok csak a későbbi lárvastádiumokban pusztulnak el, tehát károsítást okoznak az almában, de legkésőbb bábozódásig azok is elpusztulnak. A vírussal fertőzött almamoly lárva nem tud meggyógyulni, tehát pusztulásával a következő nemzedék egyedszáma is csökken. Ezért a CPGV egy hosszútávú populációt redukáló hatással is rendelkezik.

Annak érdekében, hogy e hatáson felül a kártételt is megelőzzük, mindenképpen az első nemzedék ellen kell a CPGV kezeléseket elkezdeni. Ennek négy fontos oka van:

Az első nemzedék nőstényei még a hajtásokra, levelekre helyezik a petéiket, a belőlük kikelő L1 lárvák 2-3 napig is vándorolnak, míg megtalálják a kis almákat. E vándorlás alatt testük nagy mennyiségű vírust tud összegyűjteni, ami a gyors lefolyású végzetes fertőzés alapja.
Ha ki akarjuk használni a granulovírus populációt redukáló hatását, akkor az első nemzedéket kell megfertőzni ahhoz, hogy a második nemzedék egyedszáma csökkenjen.

A második nemzedék nőstényei már nem a hajtásokra, hanem közvetlenül a gyümölcsre rakják petéiket. A vírus felvételéhez bele kell kóstolnia a lárvának az almába, tehát a felszíni károsítás elkerülhetetlen. Azonban, ha csak a második nemzedék ellen alkalmaznánk a granulovírust, akkor ez a felszíni károsítás az érés előtt lévő almán már nem forr be olyan jól mint a kisebb almákon május-júniusban, ezért a felszíni berágás sokkal feltűnőbb. Emellett, a lárva sem veszi fel olyan valószínűséggel a nagy dózisú vírust, mint az első nemzedék esetén, hiszen azonnal be tud rágni az almába, nem kell azt keresgélnie. Így a mély károsítást is kevésbé tudnánk kontrollálni.

Az almamoly első nemzedékének egy része közvetlenül áttelel, tehát csak a következő évben fejlődik ki ezekből a következő nemzedék. Az első nemzedék granulovírussal való kezelésének elmulasztásával ezt a „trükkös” populáció-részt elengednénk, és a következő szezonban ezekből újra egészséges, vírusmentes almamolyok kelnének ki.

A CPGV készítmény első alkalmazásának időzítését fero­mon­csapdás és hőösszegszámításos módszerrel lehet megállapítani. A hőösszegszámítást az első olyan naptól kell kezdeni, amikor már rajzik az almamoly (a feromoncsapdák fogják a hímeket) és az este 9-kor mért hőmérséklet meghaladja a 16-17˚C-t. E naptól a napi átlaghőmérsékletekből kivonunk 10˚C fokot és az így kapott értékeket naponta összegezzük. Amikor az így számított aktív hőösszeg eléri a 85˚C-t, akkor kell az első granulovírus kezelést elvégezni, az előírt dózisban. A kezeléseket erős napsütés esetén 6-8, egyéb esetben 10-12 naponta ismételni kell. Egy szezonban nemzedékenként 3 kezelés javasolt, a  biotermesztésben ajánlott a Bacillus thuringiensisszel rotálni a vírust.

A feromoncsapdázás alapvető előrejelzési módszer, ezért a lepkekártevők rajzásának nyomon követésére a feromon csapdák alkalmazása nagyon fontos. Mindig az ajánlás szerint, a rajzás megindulása előtt ki kell helyezni azokat, és hetente legalább 3 alkalommal ellenőrizni is! A rajzás megindulása egy nagyon fontos információ, de hasonlóan fontos a rajzásdinamika nyomon követése is. Célszerű minden csapdaellenőrzéskor felírni a fogásokat és lekaparni a ragacslapról a belerepült kártevőket. A rajzáscsúcsok így könnyen megállapíthatók, ami segít a permetezések hatékonyságának és gazdaságosságának növelésében. Fontos, hogy a feromon csapdákban az illatcsalétket 4-5 hetente újra cseréljük.

A gyümölcstermesztésben a levéltetvek szoktak még egyes időszakokban gondot okozni. Ellenük a megjelenésükkor kell elkezdeni a védekezést, a biológiai növényvédelem eszközei a már felszaporodott levéltetűk ellen kevésbé hatékonyak. Ismert megoldás a könnyű nyári olajok vegetációban történő alkalmazása 0,5-1%-os koncentrációban. Ez a levéltetvek egy részét elpusztítja, de ami még fontosabb, hogy az olaj roncsolja a levéltetvek szívó szájszervét, ezzel a veszélyes növényi vírusok (pl. Sharka a szilvában) átvitelét meggátolja.

Egyes illóolajok is hatékonyan pusztítják a levéltetveket kiszárító hatásuk következtében. Ide tartozik a már hazánkban is elérhető hidegen préselt narancsolaj, mely professzionális formulációkban kapható. A BorOil kizárólag kontakt hatással rendelkezik, csak az a levéltetű deszikkálódik (szárad ki) tőle, amit a permetlé elért. Hatástartama is csak a felszáradásig korlátozódik. Viszont aki rendszeresen használ BorOil-t vagy FerrumOil-t (akár adjuvánsként, akár lombtrágya-adalékként) azt fogja tapasztalni, hogy sokkal kevesebb lesz a levéltetű- és atkaproblémája, erős parazita és ragadozó állományt fog találni ültetvényében.

A levéltetvek elleni védekezés további lehetősége a Hunter és a BiokaURTICA növényi kivonatok (botanikai rovarölő szer) alkalmazása lehet. A Hunter az indiai Neem-fa magjából kivont hatóanyag, egy természetes kitinszintézis-gátló, amely peteprodukció-csökkentő és táplálkozásgátló hatással is bír. A hatóanyag a levéllemezbe beszívódik (transzlamináris hatás), ezért a szívó kártevők onnan hosszú ideig fel tudják venni azt. A Hunter keverve BiokaUrtica-val nagyon hatékony ezért az aknázómolyok ellen is alkalmazható, de csak megfelelő időzítés esetén.

Mit kezdjünk a cseresznyeléggyel, illetve a dióburok fúró léggyel?

A cseresznye és dió termesztésében a legnagyobb gondot a cseresznyelégy és a dióburok fúró légy okozza. Az ellenük való védekezésre ökológiai gazdálkodásban csak kevés lehetőség van. Tömeges csapdázásuk mérsékelheti a kártételt. A cseresznyelégy csapdázására sárga színű, henger alakúra hajtott rovarfogó lapok alkalmasak. A sárga lapokat a fa lombkoronájába kell felfüggeszteni, a lombkorona magasságának minden méterére 1-2 db-ot helyezve. Fontos, hogy a fa tetején is legyen több fogólap, mert ott rajzik leginkább a kártevő. A fa északi oldalára nem kell fogólapot rakni. A sárga lapok fogását jelentősen meg lehet növelni illatcsalétek alkalmazásával. Az ilyen ún. TMA kártya egy olyan illatot párologtat ki, amely a nőstény cseresznyelegyeket is vonzza. Ezzel a peterakás és a kártétel tovább mérsékelhető. Fontos, hogy a szín- és illatcsapdákat még a cseresznye sárgulása kezdetén, illetve a diósokban július elején kihelyezzük, hiszen az első legyek már ilyen korán elindulhatnak. Nagyüzemi biotermelésben persze nem lehet minden fára nagy számban színcsapdát kihelyezni. Itt az illatcsalival kombinált csapdák a rajzás nyomon követesére alkalmasak. Az első légy fogás után néhány nappal már el kell kezdeni a védekezést.

A lehetőségek végre egy jól működő technológia felé nyíltak meg: a Spinosad hatóanyagot egy speciális csalogató szerrel keverve, (10 ml Combi-protec + 200 ml víz + 0,5 ml Spintor 480g/l) értek el kimagasló eredményeket, viszont az érésig többszöri alkalmazás szükséges. Többen számoltak már be a BORA alkalmazásával kapcsolatban is jó eredményekről. Bíztató hatékonyságot mutat a Beauveria bassiana hatóanyagú rovarölő szer (BORA) a fent említett szerekkel is kombinálva. A BORA-t a talajra kell kifújni a fák alá legjobb csapadékos időben mivel a gomba gyorsan benövi magát a talajba és elpusztítja a benne lévő kórokozókat.

www.biotomal.sk

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda júliusi száma

A Jó Gazda áprilisi száma az időszerű kerti tennivalók taglalása keretében összefoglalja a legmelegebb nyári hónapban esedékes …