Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
Az utóbbi években az agrotechnológiákban történt rohamos ütemű fejlődés eredményeként a korábban szorgalmazott különböző talajkímélő megoldások (minimális művelés, szántás nélküli vetés stb.) mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a modern adatfeldolgozó rendszerekre épülő precíziós termesztéstechnológiai módszerek, amelyek okszerűen, az adott helyi környezeti feltételekhez igazodva alakítják ki az adott növényállomány optimális fejlődéséhez és gazdaságos termesztéséhez szükséges feltételeket. A precíziós gazdálkodásban hangsúlyozottan a begyűjtött adathalmazok pontos elemzése és kiértékelés alapján történik a termesztéstechnológiai elemek alkalmazása, amely a hatékonyság mellett jelentős költségmegtakarítást is eredményez a gazdálkodók számára. A sikeres termesztés alapja azonban továbbra is a talaj, annak minősége és termőképessége.
Ennek a termelési tényezőnek a vizsgálata, életképességének és minőségének javítása ma már nemcsak a tudományos vizsgálatok és kutatások, valamint a környezetkímélő módszerek tárgya, hanem a konkrét gazdálkodók számára is egyre nagyobb jelentőséggel bír. A kisgyarmati AGRO PK Kft. az egyes parcellákon elvégzett talajvizsgálatok és az azok alapján kidolgozott trágyázási, talajjavítási tervek területén kínál megoldásokat a szlovákiai gazdálkodók számára. Nemrégiben az Ógyalla melletti Zöldálláson tartottak szakmai bemutatót, amelynek keretében a magyarországi MERTCONTROL H-Lab talajvizsgáló cég munkatársai a precíziós, vagyis az okszerű talajgazdálkodás elveinek alkalmazását ismertették és szorgalmazták a Gamota Kft. borsóültetvényén kialakított talajszelvény gyakorlati elemzése kapcsán. Svoren Pali, a szervező AGRO PK vezetője rövid bevezetőjében hangsúlyozta, hogy ezt a szántóföldi szemlét elsősorban azért szervezték, mert a hagyományos növényfajták és egyéb termékbemutatók sokaságával szemben a talajok minőségéről és annak a termelésben betöltött szerepéről eddig meglehetősen kevés szó esett. Pedig ennek jelentősége nemcsak környezetvédelmi, hanem a költségtakarékos és jövedelmező gazdálkodás szempontjából is nagyon fontos.
Dobos Endre, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz-Geoinformatika Intézetének tanszékvezető egyetemi docense, talajtannal foglalkozó szakember eléggé kritikus hangot megütve festette fel a mezőgazdaság és azon belül a talajok minőségének és működésének helyzetét, amelyet jelentős mértékű túltermelés jellemez, de a termésnövekedéssel nem tartott arányosan lépést a minőség javulása főleg az egyik alapvető termelési eszköz, a talaj minősége. Ennek okai a korábbi időszakban olcsón hozzáférhető input anyagok bőségére, a tápanyagok, növényvédő szerek szinte korlátlan alkalmazására, illetve a gépi eszközök által lehetővé tett aránytalan talajművelések következményeire vezethető vissza, miközben a talaj már csak mellékszereplővé degradálódott ebben a folyamatban, hiszen a legtöbb termelési tényezőt (tápanyag, vegyszer, víz stb.) kívülről juttatják be a rendszerbe. Bár mondhatnánk, hogy a parasztemberek régebben is szántottak, művelték a talajt, de nem több tíztonnás monstrumokkal, és csak 10-15 cm mélységben forgatták a földet, nem 40-60 cm mélyen. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a működő talajélet visszaállítása „vassal”, vagyis ekével végzett intenzív talajforgatással nem oldható meg. A magyarországi vizsgálatok eredményei alapján állította, hogy déli szomszédunknál már eljutottak abba a helyzetbe, hogy a talajok 1/3-a sőt néhol a fele már jóformán „halott közeggé” vált, az aktív talajélet megbomlott vagy egyáltalán leállt. Az ilyen talajok már a saját szármaradványaikat sem képesek lebontani és szerves humusszá alakítani, szerkezetük nem megfelelő, nincs bennük elég víz, oxigén, élő mikroorganizmus. A szakember szerint nem a szántással van baj, hanem azzal, hogy a felszántott talaj elműveléséhez további 4-5 művelet szükséges, a nehéz gépek tömörítik a talajt, nincs megfelelő szerkezete, a szármaradványok csak rothadnak benne, nem alakulnak ki gravitációs csatornák, amik levezetnék a vizet és a levegőt a mélyebb rétegekbe. Ugyanakkor a „totális gondoskodás” keretében kívülről minden szükséges tápanyagot, vegyszert, esetenként vizet is kívülről juttatnak bele, így a talaj sok esetben már csak támasztékul szolgál a növényzetnek.
Az élesebb megfogalmazásokat azért is alkalmazza előadásaiban a talajtani szakértő, hogy ráébressze a termelőket az eddigi talajművelési gyakorlat megváltoztatására az aktív talajélet visszaállítása és az okszerű gazdálkodás elveinek alkalmazása érdekében.
Az aktív talajélet visszaállításához a talajok szerkezetének radikális átalakítására van szükség. Tudni kell, hogy a megfelelő talajszerkezet kialakítását a benne élő és működő biológiai elemek, élő szervezetek határozzák meg. Az okszerű talajműveléssel a talajok pontosan feltérképezett tulajdonságainak és mutatóinak figyelembevétele alapján olyan talajszerkezet kialakítására van szükség, amelyben van elegendő szerves anyag, víz és oxigén az aktív talajélet fenntartásához. Erre a célra a talajforgatások minimalizálása mellett elsősorban a takarónövényekkel való folyamatos lefedettséget javasolja a szakember. A takarónövények lebomló gyökerei, szármaradványai folyamatosan feltöltik a szervesanyag-készletet, megfelelő környezetet alakítanak ki a különböző baktériumok és biológiai anyagok működésének fenntartásához. Ennek nemcsak a környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítése érdekében van jelentősége, amit az uniós előírások is szorgalmaznak, de a földalapú támogatások várható kivezetése után a gazdák számára is megoldást kínálhat a költségtakarékos és jövedelmező termeléshez.
Napjainkban az ehhez szükséges műszaki berendezések és adatfeldolgozási rendszerek már a rendelkezésre állnak. Az adott parcelláról, területről a GPS alapon működő térinformatikai rendszerben rendelkezésre állnak a szükséges adatok, amelyek kiegészíthetők, összevethetők a tábla tápanyagellátási, illetve gyomtérképével, amely alapján a GPS által vezérelt gépekkel pl. csak oda juttatunk tápanyagot és vegyszert, ahol azt az állomány igényei és állapota alapján megköveteli. Ezekre a technikai-technológiai vívmányokra támaszkodva a gazdálkodók számára is gyakorlatilag megvalósítható, hogy a legdrágább termelési tényezőket, a tápanyagot és a vegyszereket csak ott alkalmazzák, ahol kell. Dobos Endre ajánlotta, hogy a gazdák saját jól felfogott érdekükben próbálják ki – akár kisebb termőterületen alkalmazva – az okszerű gazdálkodás elveit, hogy megbizonyosodjanak a módszer hatékonyságáról.
Az okszerű gazdálkodás elemeinek alkalmazásához a termelőknek szükségük van a termőterületükre vonatkozó részletes információkra, illetve az azok feldolgozására alapozott konkrét tervekre, hangsúlyozta Hajdú Sándor, a MERTCONTROL HL-Lab munkatársa, aki cégük ebbéli tevékenységének alapvető lépéseit ismertette, amelyek magukban foglalják a talajmintavételtől kezdve a laboratóriumi vizsgálatokat, a tápanyaggazdálkodási terv kidolgozását és megvalósítását. Természetesen az érvényes előírások betartásával és megfelelő szakértelemmel. A differenciált tápanyagkijuttatás a precíziós gazdálkodás keretében nagyban hozzájárul a termelés jövedelmezőségéhez. Az állati eredetű szerves trágyák kijuttatásának csökkenő lehetősége miatt (állatlétszám-csökkenés) a zöldtrágyázás kínál megoldást a problémákra. Ilyen pl. a meliorációs retek, amely főleg az öntéstalajokon tud nagyon jó hatást elérni. Ezek a növények a tél folyamán elfagynak, tavasszal kiolvadva a talajban elpépesednek és kedvező feltételeket biztosítanak olyan bakteriális folyamatoknak, amelyek a talajéletet javítják. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a nagy tömegű zöldnövényzet talajba való bedolgozásának nehézségeire. A mintavételeket az AGRO PK Kft által üzemeltetett berendezéssel lehet elvégezni. (A képen Filip Rochna, a berendezés kezelője).
Fehér Tibor, a MERTCONTROL HL-Lab munkatársa a térinformatikai rendszer egyes elemeit részletezte, amelyek alapvetően befolyásolják a rendszer működését. Konkrét példákkal szemléltette, hogy a hagyományos tápanyagellátással szemben a precíziós, vagy okszerű gazdálkodással mekkora megtakarítás érhető el. Talajszkenneléssel, a mintákat átlagosan 3 hektárról szedve 1-1 mintát, ezeket több paraméter alapján kivizsgálják és megállapítják a tápanyagszolgáltató képességét. Ennek alapján készítik el a pontos kijuttatási tervet konkrétan meghatározva az egyes tápelemeket
Kép és szöveg: szilvássy
