A kövirózsa – Sempervivum

A kövirózsák a sziklakertek elmaradhatatlan növényei közé tartoznak. A fajok, de különösen a fajták különböző alakúak, nagyságúak és színűek, lehetnek kisebbek, nagyobbak, szürkések, fényesek, pókhálószerű bevonattal, piros hegyűek, piros virágúak, sárgavirágúak, mindezek sok lehetőséget adnak a változatos telepítésükre.

Leírásuk

A varjúhájfélék családjának 40 évelő fajból álló nemzettsége. Főleg Európában honos, pozsgás évelő növények. Többnyire a hegyvidékek sziklás, napos lejtőin élnek. Leveleik tompa vagy hegyes csúcsúak, tömött vagy lazább tőlevélrózsákban állnak. Sarjat nevelő, talajtakaró vagy párnás növények. Virágaik a kifejlett tőlevélrózsák közepéből kiemelkedő húsos levelekkel vagy pikkelylevelekkel borított szár csúcsrészén bogernyővirágzatban nyílnak nyáron, fajok szerint fehér, sárga, rózsaszínű, piros színekben és ezek árnyalataiban. Az elvirágzott tövek elpusztulnak, de a sarjak a még tőlevélrózsás fiatalabbak megmaradnak, áttelelnek.

Felhasználásuk

Az alacsony növésű fajokat a sziklák repedéseibe, réseibe ültessük, a nagyobbakat a szélesebb résekbe, a sziklák nagyobb gödörkéibe vagy a sziklák elé. Az utóbbi esetben a talajt fedjük be sziklatörmelékkel. Ültethetünk kövirózsát szárazon rakott kerti támfalak réseibe is. A kövirózsák nagyobb növésű fajait, fajtáit telepíthetjük virágágyások szegélyekén is. A tetőkertek elképzelhetetlenek kövirózsák nélkül, sőt megél és virágzik a cserepes háztetőkön is. Valamikor a nádas, zsúpos háztetők elmaradhatatlan dísze volt.

Termesztésük, szaporításuk

          A kövirózsák kimondottan napfényigényes növények, félárnyékban, árnyékban megnyurgulnak, és a színüket is elveszítik. Mivel ezek a növények Európa pozsgás növényei közé tartoznak, ezért kimondottan szárazságtűrők, ebből a szempontból a legigénytelenebb növényeink közé tartoznak. A pangó víz számukra veszélyes és pusztulásukat okozza. Ezért olyan helyre ültessük őket, ahol be tudjuk biztosítani a csapadékvíz elfolyását. Ültetésükhöz humusz-szegény, folyami homokkal bőven kevert földet használjunk.

Eredeti formájukat, változatosságukat csak a sarjról való szaporításkor tartják meg, ezért a gyakorlatban csak ezt a szaporítási módot használjuk. A sarjakat óvatosan emeljük ki a földből, úgy, hogy azok gyökerei ne károsuljanak. A kiemelt sarjakat egy-két napig tartsuk hűvös, árnyékos helyen, amíg a vágási felület be nem szárad. Így megakadályozzuk a rothadást. Ezután ültessük át új helyére.

Magról való szaporítás esetén az utódok igen változatosak és különbözők, ezért ezt a módszert csak az új fajták előállításakor érdemes használni.

Érdekességek

Talán az egyik legrégebben használt növényünk a népi gyógyászatban a kövirózsa, melyet neveznek még kőrózsának, mennydörgő fűnek vagy fülfűnek is. Elsősegélynyújtásra használták nagyon régen. A tizenkilencedik században minden háztetőre kövirózsát kellett ültetni, mert a néphiedelem szerint megvédte az ott lakókat a boszorkányságtól és a villámlástól. A növény latin neve (Sempervivum:  semper=mindig, állandóan; vivum=élő, eleven) túlélő és alkalmazkodó képességére valamint szívósságára utal.

Legismertebb fajai és fajtái

Sempervivum arachnoideum – pókhálós kövirózsa      

Kicsiny tőlevélrózsái 1,5-2 cm nagyságúak, sűrűn, párnásan fejlődnek egymás mellett, felül a levél rózsácskákat dúsan borítják vékony, fehér, pókhálószerű szőrök, sok változata van, piros virágú, hazájában –Pyreneusok, Alpok, Kárpátok- őskőzeten él, de a meszet is tűri, változatai:

‘Album’ – fehér virágú fajta

var. bryoides – a fajnál még kisebb növésű változat

var. tomentosum – levélkéi dús, hófehér nemezesek, hajasak

Sempervivum ciliosum – pillás kövirózsa

Tőlevélrózsája kissé gömbszerű, a levelek szélén és csúcsrészén rövid, pillaszerű szőrök vannak, virágai kb. 2 cm nagyok, zöldessárgák, hazája Görögország.

Sempervivum heuffelii

5 cm magas, világossárga virágú faj, zöld, arasznyi levélrozettákkal, július-augusztusban virít, nem hoz sarjat hanem az alacsony, szétterülő nagy zöld levélrózsa középrésze osztódik, itt fejlődnek az új növénykék, hazája a Balkán félsziget, változata:

Var. regionae-amaliae – a levelek csúcs felőli része bronzos-barnáspiros, virágai sárgák, levélrózsája nagy, díszes.

Sempervivum hirtum – sárga kövirózsa

5 cm magas, levélrózsája 3-5 cm átmérőjű, kissé laza, csillagszerű, sárgavirágú, június-júliusban virít, hazája Keleti-Alpoktól a Kárpátokig terjed.

Sempervivum ruthenicum

10 cm magas, világossárga virágú, június-júliusban nyíló faj, indás sarjairól jól szaporodó, tőlevélrózsájának a középső része többnyire mélyebb, mert a külső levelek nagyobbak, túlnövik a belsőket, hazája Ukrajna, Románia.

Sempervivum schlehanii (marmoreum) – rózsás kövirózsa

10 cm magas, rózsaszínű virágú, július-augusztusban nyíló faj, indás sarjaival jól terjedő faj, levélrózsája kissé lapos, nyitott, hazája Délkelet –Európa, formája:

1. rubicundum – a levelei barnáspirosra színeződnek

Sempervivum soboliferum

Kicsi, szinte gömb alakú levélrózsát alkotó, alig 2-3 cm nagyságú levelei sűrűn állnak, a levélrózsákon nagyon sok kis golyószerű, részben bepirosodó kis sarjnövényke fejlődik, amelyekkel könnyen szaporítható, hazája Észak- és Kelet-Európától Nyugat-Ázsiáig terjed.

Sempervivum tectorum – házi kövirózsa

Levélrózsái 8-15 cm átmérőjűek, levelei tojásdad-lándzsásak, zöldek, kemény pirosló csúcsban végződnek, virágai rózsaszínes pirosak, rajtuk sötétebb sáv húzódik, dúsan sarjadzó, párnás növekedésű faj, hazája Európa, fajtái:

‘Atropurpureum’ – levélrózsája ibolyás sötétpiros

‘Ornatum’ – levélrózsája részben kárminvörösre színeződik

‘Trieste’ – levélrózsája vörösrézszínű.