Mario Winkler

A jégkároktólaz indexált szárazság elleni biztosításig

Napjainkban az ár- és belvizek mellett a szélviharok, jégesők, illetve a fagyok is egyre jelentősebb károkat okoznak a növényállományokban. Ezek hatásainak enyhítésére a termésbiztosítások rendszere kínál megoldásokat. Ennek egyik formája Ausztriában közvetlenül a háború után 1946-ban jött létre, az Osztrák Jégkárbiztosító (Österreichische Hagelversicherung – ÖHV) kölcsönös biztosító egyesület megalakításával, amelyet biztosító társaságok és a mezőgazdasági termelők közösen hoztak létre. Amint azt Mario Winkler az ÖHV kommunikációs részlegének vezetője a szlovákiai agrárújságírók számára tartott tájékoztatón elmondta, az egyesület máig megőrizte eredeti társasági formáját és alapelveit, amelyek hatékonyan szolgálják a sikeres működését, nevezetesen a nyereséget teljes egészében a tagok (ügyfeleik) javára fordítják, a külsős részvényesek számára nem fizetnek osztalékot és a tagok/ügyfelek demokratikus formában megválasztott képviselőik révén vesznek részt a társulás irányításában. Minden 3000 biztosítással rendelkező tagjukat, azaz biztosított mezőgazdászt egy küldött képviseli a közgyűlésben. Mára ez a biztosító társaság Közép-Európa második legnagyobb mezőgazdasági biztosítójaként 2006-tól fokozatosan további öt országban (Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Románia) működtet önálló regionális képviseletet, amelyekben 161 alkalmazott mintegy 64 ezer ügyféllel tart kapcsolatot. Komplex kínálatukban a szántóföldi növényekre, a gyümölcsösökre, a szőlőre, a kertészeti termékekre, rétekre és legelőkre valamint a gazdasági állatok tartására (sertés, szarvasmarha, juh) köthető biztosítás. Szlovákiában Agra Biztosító néven tevékenykedik.

Az osztrák biztosító társaság az ezredfordulóig elsősorban a jégkárok elleni kockázatok biztosításával foglalkozott, 2000 után a portfóliót a szárazság elleni hozambiztosítások, a gazdasági állatok biztosítása, majd az indexált alapú szárazság elleni biztosítások bővítették. Mára a külföldi kirendeltségekkel együtt az egykori félmillió hektárról csaknem 4 millió hektárra növelték a biztosított területet.Ebben minden bizonnyal fontos szerepet játszik a klímaváltozás és az extrém időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodás. Jól mutatja a kedvezőtlen trendeket például a forró napok (30°C feletti hőmérséklet) számának alakulása, amely a nyilvántartások szerint az ezredforduló előtt Bécsben 11 nap volt, tavaly már 29 napot tett ki, emelte ki példaként a statisztikai adatokból Mario Winkler. Nem véletlen, hogy a jégkárok biztosítása után a szárazság elleni biztosítások különböző formái kerültek előtérbe.

Az osztrák agrárágazatot a miénkhez hasonló problémák és folyamatok befolyásolják. Az ezredforduló előtti több mint 220 ezres agrárvállalkozói létszám mára, illetve az előzetes számítások szerint 2025-re a felére csökken. Ugyanezen időszak alatt a beépítések miatt (ipari parkok, utak, lakások) 170 ezer hektárral csökkent a művelhető termőföld nagysága is. Egy osztrák farm átlagos nagysága 30 ha, a családi gazdaságok egy részében a mezőgazdasági termelés már nem az egyetlen bevételi forrás, sőt, a fiatalok itt sem kapkodnak a mezőgazdasági munka és megélhetés után. Ráadásul a legújabb környezetvédelmi intézkedések támogatása keretében a napenergia előállítása a szántókon felállított kollektorok által jóval jövedelmezőbbnek tűnik a termelésnél, hiszen egy ún. fotovoltaikus beruházással a termőföld tulajdonosa akár 10 ezer eurós jövedelemhez is juthat hektáronként.

Ebben a helyzetben a biztosító társaságoknak is új kihívásokkal kell szembenézniük. A megoldást nem a biztosítási díjak emelésben, hanem a biztosított termőterületek (hektárok) nagyságának növelésében látják. Az osztrák agrárbiztosítási rendszer a magánszektor és a közszféra partnerségére épített rendszer működésén alapul. Felismerték, hogy a természeti csapások következtében a mezőgazdaság a leginkább kitett ágazat a kedvezőtlen változások következményeinek, ami az ágazat jövedelmezőségét nagyban veszélyezteti. Ennek kezelésére működtetik a kockázatkezelési rendszer támogatását, amelynek keretében a termelők biztosítást kötnek a különböző természeti csapások kockázataira, ehhez támogatást kapnak, kár esetén pedig törvény által jogosultak a biztosított terület kárrendezésére. Az ún. jégkárok elleni biztosítás támogatását törvény garantálja (a díj 55 %-át fele-fele arányban a szövetségi és a tartományi költségvetés állja). A támogatott biztosítás a jégesőn kívül a fagyok, a szárazság, a szélvihar és záporeső, illetve a gazdasági állatok fertőző megbetegedéseinek kockázata ellen is köthető. A biztosító a vele szerződésben álló termelő számára már a támogatás levonása utáni összegre állítja ki szerződést. A káresetek rendezése és elszámolása is a biztosító társaságon keresztül történik.Az állami költségvetés így megszabadul a különféle természeti csapások okozta ad hoc kifizetésektől. Ebben a rendszerben az ÖHV objektív kárfelmérés után rövid határidőn belül (3 nap) rendezi a kifizetéseket.

A gyors és objektívan mérhető adatokra alapozott kárfelmérést és -rendezést integrált nyilvántartási, információs és kárfelmérő szoftwer végzi, amely digitális formában (papírdokumentumok nélkül) kezeli a biztosítási szerződéseket, a kárrendezést úgyszintén digitális mobilis eszközökkel (tablet) végzik a likvidátorok/kárfelmérők. A kárbejelentések 99 %-a a rendszerbe on-line formában történik. 2017 óta a káresetek rendezését az ESA (európai műhold ügynökség) közreműködésével az AgraSat szolgáltatás keretében műholdas felvételek felhasználásával is támogatják. Az AgraSat által követhetők a parcellák határai, a rajtuk termesztett növényfajok, a talaj nedvességtartalma, az esetleges negatív hatások növényállomány állapotára, valamint a meteorológiai adatok.

A terménybiztosítások rendszerét és annak gyakorlati működését Peter Neumüller termékmenedzser foglalta össze. Tájékoztatójából megtudhattuk, hogy az alapnak számító jégkárok biztosítása mellett a szárazság elleni biztosítások két formában is megköthetők. A szárazság elleni hozambiztosítási modell Ausztriában 20 szántóföldi növény terméshozamának biztosítására nyújt lehetőséget, amelyben az előre meghatározott hozamkeretekhez viszonyított kiesést kárpótolják ún. Standard és Plus változatokban. A másik modell az indexált szárazság elleni biztosítás, amely egyik változata a Szlovákiai agrárpiacon is kínálatban van, már 39 termény biztosítására ad lehetőséget. Jellegzetessége, hogy a kárfelméréshez már nincs szükség helyszíni szemlére, mivel a keletkezett kár mértékét statisztikai adatokra épített rendszer mutatja ki, amelyben az adott kataszterben meghatározott  egy referenciós pont 10 éves átlagadataihoz viszonyítják a csapadékhiány áprilistól augusztus végéig mért aktuális adatait, és ennek alapján számítják ki a csapadékhiány százalékos mértékét. Ausztriában 7800 ilyen referenciós pont létezik. A termelők az indexált biztosítás keretében 42 napos rövid időszakra kimutatott hiány, vagy a teljes referenciós időszakra kimutatott hiány esetére köthetnek biztosítást. A hozzájuk kötött részletes adatokat a biztosító honlapján található táblázatokból ismerhetik meg az ügyfeleik.

Az indexált szárazság elleni biztosítások piacán ez a forma egyre közkedveltebb, Európában 83 millió euró értékben kötöttek ilyen szerződéseket, ebből az osztrák ÖHV 65 %-kal részesedik. A világon összesen 5,4 milliárd euró az említett szerződések volumene, ami a biztosítási szerződések 15 %-át teszi ki. Amint azt  Bán Dalibor, az Agra Biztosító szlovákiai kirendeltségének vezetője elmondta, ez iránt a biztosítási forma iránt nálunk is bár lassabban, de növekszik az érdeklődés. Ebben a szezonban megsokszorozódtak a tavalyi év tapasztalatait követően, és több mint 150 ilyen szerződést kötöttek a termelőkkel.  Kép és szöveg: Szilvássy László

About jogazda.com

Cikkajánló

Megjelent a Jó Gazda júniusi száma

Júniusban a háztáji kertekben már „nagyüzem” van, ebben a hónapban ugyanis a legtöbb zöldségféle az …