Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A váltás létszükséglet
A Szlovákiai Zöldség- és Burgonyatermesztők Szövetsége, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Uniója, a Szlovákiai Szőlőtermesztők és Borászok Szövetsége az előző évekhez hasonlóan – bár a vírusjárvány által kikényszerített speciális feltételek között online videokonferencia keretében – vette számba a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés további kilátásait és esélyeit. A november végén-december elején Nyitrán a Mezőgazdasági Egyetem közreműködésével közvetített kétnapos szakmai konferencia meghívott előadói a saját szakterületük helyzetét elemezve próbáltak meg javaslatokat tenni a továbblépés irányába az egyes szakágazatokban, egyúttal a szaktárca illetékesei is felvázolták a hazai és az uniós támogatási lehetőségeket, forrásokat. Összeállításunkban a konferencián elhangzott legfontosabb megoldási javaslatokat és elképzeléseket foglaljuk össze. Az első részben a szakmai szervezetek által kidolgozott és javasolt fejlesztési elképzeléseket mutatjuk be, a következő részben pedig az ágazati koncepcióban és támogatásokban illetékes szervek szervezetek helyzetelemzését tárjuk majd olvasóink elé.
A speciális növénytermesztési ágazatok – amelyek közé a zöldség- és gyümölcstermesztés is beletartozik -, az utóbbi években a szakmai közbeszéd gyakran emlegetett témái közé tartoznak, lévén, hogy az utóbbi években számtalan koncepció, elképzelés keretében próbáltak meg segíteni a lehetőségeihez képest szerényen, sőt gyengén teljesítő ágazatokon. Emil Macho, a Szlovákiai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke rövid bevezetőjében a környező országok támogatási tapasztalataira hivatkozva ugyancsak fontosnak tartotta a speciális ágazatok versenyképességének javítását és a piaci lehetőségeinek kibővítését. Ennek keretében a támogatások feltételeinek meghatározásával az államnak is nagyobb szerepet kell vállalnia a speciális ágazatok vállalkozói feltételeinek javításában, például az utóbbi időszakban sokat hangoztatott marketing alap létrehozásával és működtetésével. S noha mindenki egyetért abban, hogy komoly változásokra van szükség, ne áltassuk magunkat, hogy ez varázsütésre megvalósul, az átalakítás hosszabb ideig tart majd, s megvalósításához új, lelkes és tettre kész emberek munkájára is szükség lesz, hangsúlyozta az érdekvédelmi szervezet vezetője.
Gyümölcstermesztés – 1250 hektár új almaültetvény 6év alatt
Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Uniójának elnöke a Közös Agrárpolitika 2023-2027 közötti időszakára vonatkozó stratégiai terv kialakításával kapcsolatban fontosnak tartja, hogy a speciális ágazatok fejlesztési terveiben a forrásokat nem minden területre szétosztva, hanem a nálunk meghatározó területekre összpontosítva fogalmazzanak meg fejlesztési elképzeléseket. Szlovákiában például ezek egyike az almatermesztés, amely az nagyüzemi termesztés több mint 70 százalékát teszi ki, de a kedvező környezeti feltételek ellenére még mindig messze elmarad a lehetőségeitől. A termelői szervezet elképzelése szerint ezen a területen akár a teljes önellátás feltételeit is ki lehetne alakítani, a jelenlegi 2560 hektár almaültetvény területét további 1250 hektárral kibővítve. Ami évente átlagosan 250 hektár telepítését feltételezi. Mivel az új ültetvények telepítése költséges – 1 ha almás átlagos költsége 50 ezer euró -, erre a célra évente 12,5 millió eurót kellene fordítani, 50 százalékos állami támogatás esetén az 6,25 millió eurót jelentene az állami költségvetésnek. Természetesen a telepítések feltételeit pontosan meghatározva az intenzív ültetvények követelményeit betartva kötelezni kellene a kérvényezőt az intenzív követelmények (öntözés, fagyvédelem, jéghálók, minőségi ültetőanyag, minimális éves termésmennyiség) és termelői szervezetben való tagság betartására. Egyúttal a támogatott fejlesztési tervek jóváhagyásához a termelői szövetség véleményét is figyelembe kellene venni. A megfelelő raktári kapacitások bővítését a termelői szervezet által kivitelezett beruházásokkal javasolják.
Szőlő- és bortermelés – a minőségi és tömegborok aránya, a piacra jutás támogatása
A Szlovákiai Szőlő- és Bortermelők Szövetségének ügyvezető igazgatója, Jaroslava Kaňuchová-Pátková szerint a borászati ágazat kedvezőtlen helyzete a gyümölcstermesztéshez hasonló, a termőterületek folyamatosan csökkennek, a hazai termelés szintje alacsony, az olcsó behozatalok következtében a hazai termelők versenyképtelenné válnak a nagyon erős piaci versenyben, ráadásul a koronavírus következtében a bortermelők átlagosan 30 százalékos jövedelemkiesést könyvelhettek el (a kistermelők veszteségei a 80 százalékot is elérik). A szomszédos országokkal szemben erre a területre nem jut állami hozzájárulás, szemben például a csehországi gyakorlattal, ahol évi 80 milliós támogatás felét az állam állja. Az ágazatban egyre nagyobb gondot okoz a kézi munkaerő hiánya, megoldatlan a hazai borok piacra juttatásának támogatása, hiányzik egy működő kockázati alap által garantált termelői biztonság érzése. A szőlő- és bortermelők szövetségének részletesen kidolgozott koncepciója van a helyzet rendezésére, ennek végrehajtásához szükség lenne arra is, hogy a szakminisztérium ezeket meghallgassa és a stratégiai tervébe is átültesse. Az elképzelés szerint a szőlőtermesztés ágazati fejlesztésében egyelőre a jelenlegi mintegy 8,5 ezer hektárnyi termőterület megtartása a cél, ezen belül az ültetvények átalakítása keretében meg kell találni a minőségi és a tömegborok termesztésére alkalmas ültetvények optimális arányát a piaci lehetőségekhez viszonyítva. A támogatási forrásokat nem évi, hanem hétéves időszakra kiszabott követelmények teljesítésére kellene folyósítani. Az integrált és az ökológiai szőlőtermesztésben 100 százalékos ellenőrzéssel kell a támogatott minősítéseket alátámasztani, a marketing keretében a minőségi jegyek marketingjére is érdemes nagyobb figyelmet szentelni. Egyúttal a fokozódó munkaerőhiány problémáinak hosszabb távú rendezése érdekében az alapiskolákba újra érdemes lenne bevezetni a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó tantárgyat is.
Zöldségtermesztés – minőségvizsgálati program, ágazati regiszter, idénymunka
Az előző két szakágazathoz hasonló helyzetben van a hazai zöldségtermelés is, amelynek fejlesztési és továbblépési lehetőségeit Jozef Šumichrast, a Szlovákiai Zöldség- és Burgonyatermelők Szövetségének ügyvezető igazgatója az ágazat jelenlegi mutatóit elemezve a sWOT-analízis elemeit (erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek) alkalmazva vázolta fel a javaslataikat. A burgonyatermesztésben az utóbbi fél évtizedben a 8 ezer hektárnyi termőterületen elért 164,8 ezer tonna évi átlagos termésmennyiség és a 20,73 t/ha átlaghozamok alapján a hazai önellátás mértéke alig haladja meg az 50 százalékot (54,5%). Ha ezt a szintet 80 százalékra fel szeretnénk emelni, az elkövetkező 6 esztendőben legalább 11,7 ezer hektárra kellene növelni a burgonya aktív termőterületét, és több mint 241 ezer tonna átlagos éves termésmennyiséget kellene produkálni, foglalta össze a szakágazati fejlesztés fő sarokszámait. Ezzel egyidejűleg komoly fejlesztéseket kell végrehajtani az öntözött területek bővítésében, a munkagépek (ültető,betakarító) számának és a raktári kapacitások bővítésében és modernizálásában, beleértve a csomagolási feldolgozási kapacitások fejlesztését is.
Az ügyvezető igazgató a hazai zöldségtermesztésben uralkodó állapotokra utalva hangsúlyozta, hogy a tisztánlátás végett végre rendet kellene tenni az ágazati forrásokra és támogatásokra vonatkozó számok között, hogy a támogatásokat oda irányíthassák, ahol ténylegesen szükség van rájuk. Annál is inkább, mivel z Európai Unió tagországai közül nálunk az egyik legalacsonyabb szinten van a zöldségágazat állami kiegészítő támogatása a speciális növénytermesztésben. Ez a különbség a hazai zöldségtermékek előállítási költségeiben is megmutatkozik. A felmérések szerint ez az egyik legfőbb oka a szlovákiai zöldségtermesztés iránt való termelői érdeklődés folyamatos csökkenésének, termelési szintek leépítésének. S noha az utóbbi években születtek jól hangzó koncepciók a zöldségtermesztés felfuttatására, az eddigi adatok inkább ezek sikertelenségéről tanúskodnak. A zöldségtermesztők szakmai szervezete az elkövetkező időszakra konkrét lépéseket és beruházási aktivitásokat, egyúttal célirányos támogatásokat javasol az ágazat tevékenységének stabilizálására és a környezetvédelmi követelmények betartására. Ennek érdekében javasolja, hogy a szakminisztérium nagyobb mértékben vegye figyelembe a szakmai szervezetek konkrét és megalapozott javaslatait, a speciális növénytermesztés hosszú távú fejlesztése és célirányos támogatása érdekében meg kéne pontosan és tételesen határozni, hogy mi tartozzon ennek fogalomkörébe. Csehországi minta alapján nálunk is bevezetni az itt termesztett zöldségfajtákra a minőségvizsgálati programot és megjelölést pl. Q SK védjegy formájában. Szükségesnek látják a zöldségfajták nyilvános regiszterének bevezetését és működtetését, beleértve az adott fajták és termelők által elért hozamokat is. S végül, de nem utolsó sorban az ágazat égető munkaerő-gondjainak kezelésére javasolják az idényjellegű mezőgazdasági munka intézményének keretében lehetővé tenni az idényjellegű mezőgazdasági munkákra megkötött megállapodást. A termeléshez kötött támogatások keretében legalább a 2019-es szint megtartását kérik. Javasolják a termelői-értékesítő szervezetek tagjainak állami támogatását, ami a már működő egységekbe új tagok belépését is segíthetné. Ugyancsak fontosnak tartják a fedett termesztő berendezésekre vonatkozó támogatási sémák bevezetését, egyúttal ezeket a termesztőberendezéseket az ún. Zöld üzemanyag támogatási programba is besorolni. Az integrált termesztési rendszerekben való részvétel a támogatási követelmények miatt kevesebb termelőt vonz, ez a termőterületek csökkenésében is érezhető, emiatt az integrált technológia támogatási feltételeit a környezetvédelmi szempontok mellett a termelők és a fogyasztó érdekeit figyelembe véve is át kéne alakítani. Az ökológiai termesztési rendszerben gazdálkodók számára nem csak a részvételt, hanem a kitermelt termésmennyiséget is számon kellene tartani, hogy ez a forma ne csak a dotációk merítésére szolgáljon. A gyümölcstermesztésből erre példa, hogy míg a termelők mintegy 30 százaléka ebben a rendszerben van nyilvántartva, az általuk kiprodukált termésmennyiség csupán 2 százalék. A további javasolt intézkedések közül említést érdemel a zöldség, gyümölcs és szőlő hozzáadott-érték adójának egységesítése, az öntözésre és a feldolgozói kapacitások bővítésére kiírt pályázatok célirányos támogatása (kutak fúrása, vízgyűjtők stb.). Feldolgozta: szilvássy
