Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A mérsékelt égövű térségekben a gyümölcsfák, éppúgy mint a lombhullató erdei fák, ún. téli álmot alszanak. Ez a környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodásuk példája, mivel csak így tudják jelentős károsodás nélkül átvészelni a téli hideg időjárás viszontagságait. A folyamatot befolyásoló tényezőket már régóta vizsgálják a szakemberek, az erről szóló alábbi összefoglalónkban dr. Szalay László Agrofórumban megjelent írását ismertetjük.
A fák téli nyugalmi állapota időben két szakaszra osztható, amelyek egymástól határozottan elkülöníthetők. Az első szakasz a mélynyugalmi, a második pedig a kényszernyugalmi állapot.
A mélynyugalom az őszi lombhullással kezdődik, és akkor ér véget, amikor a fa egy bizonyos hidegmennyiséget megkapott. A növény ugyan alszik a mélynyugalom alatt, biológiai órája viszont ketyeg. Az alacsony hőmérsékleten eltöltött időtartamot regisztrálja.
A szakemberek vizsgálták, hogy az egyes gyümölcsfajoknak és fajtáknak mennyi a hidegigénye. Az élettani folyamatok komplexitása miatt ezt nem könnyű meghatározni, de becsült értékek rendelkezésre állnak. A nálunk termesztett kajszi- és őszibarack fajtáknak általában 800-1000 órát kell eltölteniük +7°C alatti hőmérsékleten ahhoz, hogy a virágrügyeik mélynyugalmi állapota megszűnjön, feloldódjon.
Tőlük kisebb hidegigényűek a mandulafajták. A többi csonthéjas faj, és az almatermésűek hidegigénye viszont jóval nagyobb, mélynyugalmuk később ér véget. A mélynyugalom megszűnése után következik a kényszernyugalmi állapot, amikor az áttelelő szervek már nem a hideg, hanem a melegegységeket regisztrálják. A kivirágzáshoz a fajtára jellemző, meghatározott mennyiségű melegmennyiséget, hőegységet kell megkapniuk. Ezután fognak virágba borulni.
Vesszőket a lakásba
A két nyugalmi állapot gyakorlati meghatározásához egyszerű módszert is alkalmazhatunk. Arról, hogy a kertünkben lévő gyümölcsfák mélynyugalma mikor ér véget, úgy is meggyőződhetünk, ha rendszeresen vesszőket, gallyakat viszünk be róluk a lakásba, és azokat szobahőmérsékleten vízbe állítjuk. Amíg a fa odakint nem kapta meg a számára szükséges hidegmennyiséget, addig a szobában nem fognak kivirágozni ezek a behozott növényi részek. Ha a virágrügyek már kényszernyugalmi állapotban vannak, akkor néhány napon belül számíthatunk a kivirágzásra, hiszen a lakásban gyorsabban összegyűlik az a melegmennyiség, ami a kivirágzáshoz szükséges, mint kint a szabadban.
A mandulafák tőlünk délebbi vidékekről származnak. Nem véletlen, hogy ők a legkorábban virágzó gyümölcsfáink. Olyan kicsi a hidegigényük, hogy mélynyugalmuk gyakran már november-december környékén véget is ér. A kajszi és az őszibarack szintén nem őshonosak nálunk. Virágrügyeik mélynyugalmának vége fajtától, termőhelytől és évjárattól függően január közepe és február közepe közé esik. Ezután, ha enyhe az időjárás, gyakran már márciusban kivirágoznak.
Azok a gyümölcsfajok, amelyek őshonosak ebben a térségben, vagy vadon élő rokonaik, őseik eredeti élőhelye itt van, jobban megszokták az itteni viszonyokat, és nem sietnek a mélynyugalom feloldásával és a virágzással. A cseresznye-, a meggy-, a szilva-, az alma- és a körtefák áttelelő szervei általában csak márciusban lépnek ki a mélynyugalomból, és áprilisban, május elején virágoznak.
Gyümölcsfák áttelelő szervei a mélynyugalmi állapotban sokkal fagytűrőbbek, mint később, a kényszernyugalom időszakában. Ezért is érdemes ismerni a mélynyugalom végének időpontját. A vizsgálati eredmények szerint ugyanis a mélynyugalmi időszak végére érik el az áttelelő szervek a legjobb fagyállóságukat.
A kényszernyugalom során, amikor a fa már fokozatosan a virágzásra készül fel, az áttelelő szervek fagyállósága is fokozatosan csökken. Virágzáskor már pár fok fagypont alatti hőmérséklet is jelentős fagykárt tud okozni.
A klímaváltozások és a légkör felmelegedése miatt a gyümölcsfák fejlődési folyamatai is változóban vannak. Az egyre enyhébb teleken a mélynyugalom megszűnéséhez szükséges hidegmennyiség később gyűlik össze, a kényszer nyugalomban viszont a kivirágzáshoz szükséges melegmennyiségek felhalmozódásához rövidebb idő elegendő. Az összetett folyamat eredményeként a virágzási idő vagy korábbra, vagy későbbre tolódik. Hosszú időtartamú megfigyelések azt mutatják, hogy mifelénk a gyümölcsfák egyre korábban virágoznak. Ez nem jó, mert a korábbi virágzási idő nagyobb fagykár kockázattal jár.
A hozzánk hasonló klímájú területeken szinte mindenütt ilyen tendenciákat figyeltek meg. A tél során tehát ezeken a vidékeken a kényszernyugalom alatti folyamatok hatása az erősebb. Hiába ér később véget a mélynyugalom, ezután olyan gyorsan gyűlnek össze a melegegységek, hogy összességében ez korábbi virágzást okoz. Vannak azonban olyan területek is, ahol a mélynyugalom hatása az erősebb, és ez későbbi virágzáshoz vezet.
