A dinnye helyrevetése

Annak ellenére, hogy a dinnye esetében térségünkben ma már egyértelműen a palántáról való termesztés a meghatározó, de korábban a dinnye helyrevetéses termesztési módját is nagyban alkalmazták, ami a költségek szempontjából olcsóbb megoldást jelentett, ugyanakkor későbbi érést biztosított. Ez a módszer, amelynek alapelveit az alábbiakban ismertetjük, térségünkben a legmelegebb déli termesztő körzetekben ajánlott.

A vetőmag földbe kerülésének időpontját elsősorban a talaj hőmérséklete határozza meg. (A dinnyetermesztők körében még él az a mondás is, hogy a dinnyét az év századik napján kell elvetni.) A legfontosabb szempont a vetés időpontjának meghatározásához, hogy a talaj felső mintegy 5 cm-es rétege legalább 13-15 oC-ra melegedjen fel.

A vetés mélységét a talaj típusától függően alakítjuk, homoktalajon 4-6 cm, kötöttebb talajokon 3-4cm mélyre kerül a mag. Fészkes vetés esetén a fészekbe általában 4-6 mag jut. Lényeges azonban, hogy a magok nedves földbe kerüljenek, kedvező időjárás esetén 4-6 nap alatt ki is kelnek. Ellenkező esetben a kelés elhúzódik. Megjegyzendő, hogy száraz talajba soha ne vessünk előcsíráztatott vetőmagot. A legtöbb termesztő a száraz mag vetését tartja a legbiztonságosabbnak, mert ha az időjárás kedvező, úgyis gyorsan kikel. A görögdinnye esetében a mag előcsíráztatása gyorsítja, a száraz mag helyrevetése pedig biztonságossá teszi a kelést. Háztáji viszonyok között ezt a két szempontot össze is lehet egyeztetni, fészkes vetéskor a fészek déli részébe előcsíráztatott, az északi részbe száraz magot vetünk, vagy pedig 5-7 napos eltéréssel két időpontban vetjük el a magokat.

A görögdinnye tenyészterületét a növény növekedési erélye alapján határozzuk meg. A rövid tenyészidejű, gyengébb növekedésű fajtákat 100×100 cm térközbe, a középkorai erősebb növekedésű fajtákat 100×150 cm térállásba, a legerősebb növekedésű, későbbi érésű nagyhozamú fajtákat 150×150 cm-re ültetjük egymástól. (sz-arch)