Jó Gazda Agrárvállalkozók lapja
A paprika szabadföldre való kiültetése május közepe előtt nem ajánlott, még akkor sem, ha fagyveszély nem várható, mert a palánták könnyen megfáznak és az ennek következtében fellépő sokkhatást nagyon nehezen tudják kiheverni. Emiatt nehezebben kötnek, lassabban fejlődnek, a termések gyakran deformáltak, aprók. Tudni kell, hogy a sokkhatáshoz nem kell nagy hideg, elég lehet 2-3 hideg éjszaka és reggel, amikor a hőmérséklet 5 °C alá süllyed. Az időjárást, illetve az előrejelzéseket a kiültetés után is ajánlott figyelni. Ha erősebb lehűléseket jeleznek, akkora palántákat érdemes néhány napig éjjelre takarni. Erre megoldás lehet egy félbevágott műanyag palack, vagy fátyolfólia, de a palánták betakarhatók szalmával is.
A paprika szaporításához általában tápkockás palántákat használnak – ezekből érhető el a legkorábban szedhető termés – esetenként szálas, illetve földnélküli palántákat isültethetünk. Ezeknek a gyökerén – ha nem is tápkocka méretű -, de kisebb földlabda van. A tápkockás vagy tálcás palánták, mivel nagyobb gyökérzettel rendelkeznek, mint a szálas palánták, hamarább indulnak fejlődésnek az ültetést követően. Ez az előny (kb. 7-10 nap) a szedésig megmarad, a hosszabb tenyészidő következtében, így a termésmennyiség is nagyobb lesz.
Ha a palántákat vásároljuk, fontos, hogy lehetőleg alacsony, tömzsi palántát vegyünk és ültessünk ki a kertbe. A palánta szára legyen vastag és erős, a levelei sötétzöldek, ne legyenek rajtuk rágásnyomok, vagy fertőzések jelei. A palántákat fokozatosan szoktassuk a kiültetéshez. Vigyük ki az udvarra lehetőleg félárnyékos helyre, és napközben tartsuk ott, estére vigyük vissza őket. A szoktatás alatt alaposan készítsük elő a földjét. Legyen porhanyós, jó vízelvezetésű és tápanyaggal kellően ellátott.
A palánták mennyiségét úgy számoljuk ki, hogy a kisebb növésű, determinált (csokros) fajtákból négyzetméterenként 12-17 növényt, a közepes növekedésűekből (pl. hegyes zöld fajtacsoport, továbbá a fűszerpaprikák, cseresznyepaprika, almapaprika, cecei fajtatípusok stb.) 9- 12 db-ot, míg az erős növekedésű, nagy lombozatot fejlesztőkből (pl. a paradicsom alakú fajták) csak 5-9 db-ot rakjunk ki négyzetméterenként. Az ajánlott sortávolság 50-60 cm, illetve ún. ikersortávolságot (50+20 v. 60+20 cm) is alkalmazhatunk amiatt, hogy a gyomirtást, a talajlazítást, permetezést és a szedést kényelmesen, a növények letörése nélkül el tudjuk végezni. A sor- és tőtávolságot úgy alakítsuk ki, hogy a fent jelzett növénysűrűség (db/m2) kijöjjön. Megjegyzendő, hogy a sűrűbbre ültetett palánták nem fognak többet teremni, ugyanakkor az ápolási munkákat a nagyobb tőszám megnehezíti.
Palántázás után a talajnedvességtől függetlenül – alapos beöntözést végezzünk, ezzel a jobb gyökeresedést segítjük elő. Víz helyett használhatunk foszfortartalmú műtrágya-oldatot is, ezzel a gyökeresedést segíthetjük elő, tekintettel arra, hogy a palánták a gyökeresedés alkalmával a nitrogénhez és a káliumhoz képest jelentős mennyiségű foszfort építenek be szervezetükbe. (sz)
